Eltérő trendek. Románia az egyetlen uniós tagállam, ahol csökkent a várható munkaévek száma
Fotó: Pixabay.com
A romániaiak átlagosan alig több mint 32 évet dolgoznak a nyugdíjba vonulás előtt, ezzel kivívták maguknak a legrövidebb munkaidővel rendelkező ország címet – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Az európai átlag 39 év, a legtöbb munkaévet – közel 44 év – Hollandia tudja magáénak.
2024. július 25., 17:022024. július 25., 17:02
A legrövidebb munkában töltött időt Románián kívül Olaszországban (32,9 év) és Horvátországban (34,0 év) regisztrálták.
Hollandia után Svédországban (43,1 év) és Dániában (41,3 év) gyűl össze a legtöbb munkaév.
Az EU statisztikai hivatalának friss adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2013 óta a várható munkával töltött idő folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2020-ban a COVID-19 világjárvány nyomán először csökkent (a 2013-as 34,7 évről 2019-ben 35,9 évre, majd 2020-ban 35,6 évre). 2021-ben viszont visszaállt a járvány előtti szintre.
Öt országban volt jelentős, négy évet meghaladó a növekedés: Magyarország (6,2 év), Málta (5,3 év), Írország (4,4 év), Észtország (4,3 év) és Hollandia (4,0 év).
Magyarország és Málta, amelyek 2013-ban átlag alatti becsült várható munkaévvel rendelkeztek, erőteljes növekedésüknek köszönhetően 2023-ban meghaladták az uniós átlagot. Málta rendkívüli növekedésének fő oka a nők várható munkaképes életkorának figyelemre méltó növekedése (8,9 év) volt, amely a legnagyobb növekedés az uniós országok közül.
Ezzel szemben Spanyolországban, Németországban és Ausztriában viszonylag stabil volt a várható munkaévek száma, két évnél kisebb növekedéssel.
A legtöbb uniós országban megfigyelhető tendencia az volt, hogy a nők munkában töltött éveinek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a férfiaké, ez alól csak Dánia és Románia volt kivétel.
A közép-kelet-európai 18-24 évesek 32 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 19 százalékuk részmunkaidőben, minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára pedig szülei támogatása jelenti a fő bevételi forrást.
Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!