Eltérő trendek. Románia az egyetlen uniós tagállam, ahol csökkent a várható munkaévek száma
Fotó: Pixabay.com
A romániaiak átlagosan alig több mint 32 évet dolgoznak a nyugdíjba vonulás előtt, ezzel kivívták maguknak a legrövidebb munkaidővel rendelkező ország címet – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Az európai átlag 39 év, a legtöbb munkaévet – közel 44 év – Hollandia tudja magáénak.
2024. július 25., 17:022024. július 25., 17:02
A legrövidebb munkában töltött időt Románián kívül Olaszországban (32,9 év) és Horvátországban (34,0 év) regisztrálták.
Hollandia után Svédországban (43,1 év) és Dániában (41,3 év) gyűl össze a legtöbb munkaév.
Az EU statisztikai hivatalának friss adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2013 óta a várható munkával töltött idő folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2020-ban a COVID-19 világjárvány nyomán először csökkent (a 2013-as 34,7 évről 2019-ben 35,9 évre, majd 2020-ban 35,6 évre). 2021-ben viszont visszaállt a járvány előtti szintre.
Öt országban volt jelentős, négy évet meghaladó a növekedés: Magyarország (6,2 év), Málta (5,3 év), Írország (4,4 év), Észtország (4,3 év) és Hollandia (4,0 év).
Magyarország és Málta, amelyek 2013-ban átlag alatti becsült várható munkaévvel rendelkeztek, erőteljes növekedésüknek köszönhetően 2023-ban meghaladták az uniós átlagot. Málta rendkívüli növekedésének fő oka a nők várható munkaképes életkorának figyelemre méltó növekedése (8,9 év) volt, amely a legnagyobb növekedés az uniós országok közül.
Ezzel szemben Spanyolországban, Németországban és Ausztriában viszonylag stabil volt a várható munkaévek száma, két évnél kisebb növekedéssel.
A legtöbb uniós országban megfigyelhető tendencia az volt, hogy a nők munkában töltött éveinek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a férfiaké, ez alól csak Dánia és Románia volt kivétel.
A közép-kelet-európai 18-24 évesek 32 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 19 százalékuk részmunkaidőben, minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára pedig szülei támogatása jelenti a fő bevételi forrást.
Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!