Mihai Tudose kormányfő szerint a sarokszámok egyáltalán nem optimisták
Fotó: Gov.ro
A munkáltatók és a munkavállalók is türelmetlenül várják, hogy mi lesz a bejelentett adópolitikai módosítások vége. A parlament kezében a döntés.
2017. december 06., 18:322017. december 06., 18:32
Már csak a parlament két házának kell rábólintania a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésre, miután szerdai ülésén a kormány elfogadta azt. Mihai Tudose miniszterelnök a kormányülés első, sajtónyilvános részében úgy vélekedett, hogy
„Alig 5,5 százalékos gazdasági növekedést helyez kilátásba olyan körülmények között, hogy mindenki nagyobb GDP-bővülésre számít. A 2017-esnél 30,9 milliárd lejjel nagyobb bevételt vár, és ez az első alkalom, hogy Románia bruttó hazai terméke meghaladja a 200 milliárd eurót. A prioritásokat illetően következetesek vagyunk: egészségügy, oktatás, infrastruktúra.
– hangsúlyozta a kormányfő. Kitért arra is, hogy a mezőgazdaságra 23,6 százalékkal többet irányoztak előre, mint az idénre – az ágazatot a gazdaság egyik fő felhajtóerejének nevezte.
Bejelentette továbbá, hogy 2018-ban 28,4 milliárd lejt kellene a költségvetés szerint lehívni az európai uniós forrásokból. Ez meglátása szerint realista célkitűzés, amit túl is fog szárnyalni Románia, hiszen „jövőre érnek be a megkezdett projektek”.
A főbb sarokszámokat Ionuț Mișa pénzügyminiszter ismertette.
A költségvetés tervezete tartalmazza az egységes bérezési törvényben rögzített fizetésemelési menetrendhez, valamint a nyugdíjpont értékének 10 százalékos emeléséhez szükséges anyagi erőforrásokat” – emelte ki a pénzügyi tárca vezetője.
Elmondása szerint a büdzsé várható bevételei 287,5 milliárd lejt tesznek majd ki, ami GDP 31,7 százalékát jelenti. A legnagyobb, 10,1 százalékos tételt a járulékok fogják jelenteni, majd 6,8 százalékkal az áfa, 3,3 százalékkal a jövedéki adók és 2,3 százalékkal a fizetések és jövedelmek utáni adók következnek.
Ebből a nyugdíjak és más, nyugdíjasoknak nyújtott juttatások 98,6 milliárd lejt tesznek ki, ami a GDP 10,9 százaléka. A pénzügyminiszter elmondása szerint a személyzettel járó költségek 2018-ban 81,6 milliárd lejre fognak rúgni, ami 11,6 milliárd lejjel haladja meg a 2017-es szintet, és a GDP 88,9 százalékát jelenti.
Beruházásra eközben 38,5 milliárd lejt, avagy a bruttó hazai termék 4,2 százalékát szánja a Tudose-kabinet, ami 11,5 milliárd lejjel több mint amennyit az idén erre a célra előirányoztak. Az állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét ezt követően a parlament elé továbbítják elfogadásra.
Miután már néhány napja tudni lehetett, hogy a kormány szerdán napirendre tűzi a büdzsé tervezetét, a parlamenten pedig még nem ment át a költségvetés alapját jelentő, az adótörvénykönyvet módosító, 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet, az Alfa Kartell szerdán a parlamenthez, illetve a két házelnökhöz, Liviu Dragneához és Călin Popescu Tăriceanuhoz intézett nyílt levélben próbálta megsürgetni a döntéshozókat.
és ideiglenes megoldást keres a béreknek a jelenlegi szinten tartására, ameddig stabilizálódik a jogszabályi környezet, vagyis törvényerőre lép a sürgősségi kormányrendelet” – áll a Bogdan Hossu szakszervezeti elnök által aláírt levélben.
Mint ismert, a munkáltatóknak azért kellene emelniük a bruttó fizetéseket, mivel a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a kormány 2018-tól átruházza az alkalmazottakra. A szakszervezeti közlemény szerint különben a bruttó fizetés megemelését elutasítók között olyan állami vállalatokat is találunk, amelyek a pénzügyminisztérium alárendeltségében működnek, mint például a Román Lottótársaság.
A munkavállalókat is aggodalommal tölti el a jogszabályi környezet változása miatt kialakult bizonytalanság. Mint egy, az Undelucram.ro állásközvetítő által végzett, szerdán nyilvánosságra hozott felmérésből is kiderül,
A közvélemény-kutatás szerint amúgy sem jellemzi túlzott optimizmus a romániai alkalmazottakat: a munkavállalók 61 százaléka semmiféle fizetésemelésre nem számít az elkövetkező hat hónapban, a megkérdezettek 52,8 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy az alacsony fizetések mellett a bónuszaik is kisebbek lesznek, mint előző évben.
Sokan vélik ugyanakkor úgy, hogy fokozatosan romlanak a munkakörülményeik, 64 százalék mondta azt, hogy az elmúlt hat hónapban megnőtt a rájuk nehezedő munka volumene, miközben 51 százalék szerint a cég vagy kollégáik támogatása nem változott.
És a nagyobb munkamennyiség mellett is 41,6 százalék szerint a munkafolyamat vagy a hatékonyság ugyanaz maradt, 41,8 százalék szerint pedig egyenesen romlott. Ez pedig nagyobb stresszt eredményez, amit az alkalmazottak 64,5 százaléka megérez. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 56,7 százaléka úgy érzi, fejlődött szakmailag az elmúlt évben, csak 18,7 százalék gondolja úgy, hogy jelenlegi munkahelyén még előre léphet a hierarchiában. Ugyanakkor az alkalmazottak 40,3 százaléka nem hisz már annak a cégnek a jövőjében, amelynél dolgozik.
közülük 61,68 százalék pedig kész ennek érdekében továbbképzésen is részt venni, 40,9 százalék még egy másik városba is elköltözne. Különben a megkérdetettek 44,8 százaléka vélekedett úgy, hogy kevesebb álláslehetőség közül választhatnak most, mint hat hónappal ezelőtt. Változást jelent az is, hogy míg 2016 végén az alkalmazottak már tervezték a 2017-es nyaralást, most már 55,3 százalékuk nem mer erre gondolni, sőt, arra számít, hogy kevesebb kikapcsolódást tud megengedni magának jövőre.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!