Alig hoz változást a tb-járulék átruházása, de rejthet kockázatokat

Nem változott semmi, az adókat és a járulékokat továbbra is a munkaadó könyveli és fizeti be az államkasszába – összegzett Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő, amikor a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkáltatóról az alkalmazottra történő, sokat vitatott átruházásáról faggatuk. Mint ismeretes, az intézkedés január elsejétől hatályba is lépett.

A szakember a Krónikának elmondta, több munkavállaló is aggódva kereste meg az elmúlt időszakban, hogy januártól személyesen nekik kell-e intézniük ezeket a befizetéseket, de mindenkit igyekezett gyorsan megnyugtatni, hogy az alkalmazottnak továbbra sincs semmilyen ilyen irányú kötelezettsége. Mint magyarázta,

gyakorlatilag annyi történt, hogy eddig durván fele-fele arányban oszlott meg a járulék az alkalmazó és az alkalmazott között, most a mérleg teljesen átbillent, több mint 95 százalékot a munkavállaló nevében utal a cég,

de továbbra is a vállalkozó feladata, hogy kiszámolja, elkönyvelje és átutalja az összegeket. Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte, a cégekre sem ró nagyobb adminisztrációs terhet a változás, hiszen ezeket a feladatokat a könyvelők végzik, az ő munkájukat is a könyvelési program segíti, tehát csak azt kell módosítani. „Nem lesz egyszerűbb, de bonyolultabb sem az adóbefizetés” – szögezte le Debreczeni László. 

Technikailag nem változott semmi azáltal, hogy az adótörvény módosításával a társadalombiztosítási járulék befizetését teljes mértékben átruházták a munkavállalóra, hiszen eddig is a munkaadó fizette be a vállalkozás és az alkalmazottak nevében, ezután is megteszi, csak most már a teljes összeget a munkavállaló nevében utalja – fogalmazott hasonlóképpen megkeresésünkre Édler András.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerencsés fejleménynek tartja, hogy egyelőre nem lépett életbe az a megszorítás, ami szerint bűncselekménynek minősül, ha a munkaadó visszatartja ugyan, ám mégsem utalja az államkasszába a járulékokat. „Dolgoznak rajta, de még nem lépett hatályba. Reméljük, hogy a kormány felülvizsgálja ezt a tervét, hiszen a vállalkozókból él az egész ország. Nem juttathatják rács mögé őket, ha nem fizetnek be egy összeget időben az államnak” – vallja a vállalkozói szövetség elnöke.

Meglátása szerint ugyanis nincs szükség ilyen drasztikus megszorításokra, hiszen azok a munkaadók, akik eddig is rendszeresen fizettek, ezután is megteszik, nem szerencsés potenciális bűnözőként tekinteni a vállalkozókra.

Édler András arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyéni vállalkozóknak kedveznek a módosítások, hiszen a személyi jövedelemadót 16 százalékról 10 százalékra csökkentették, ugyanakkor az egészségbiztosítási alapba befizetendő hozzájárulást korlátozták, nem kell a teljes jövedelem után számolni. Kérdésünkre elmondta,

egyelőre nincsenek pontos statisztikáik arra nézve, hogy a munkaadók növelték-e a bruttó béreket, hogy a járulék átruházásával ne csökkenjen a nettó jövedelem, ám szerinte a vállalkozók többségében fel sem merül, hogy visszatartsa januártól az addig az államkasszába befizetett összeget,

hanem odaadja az alkalmazottnak, így tulajdonképpen nem változik semmi. Ez a módosítás szerinte nem kerül semmibe a munkaadónak, értelmetlen lenne a vállalkozása jövőjét kockáztatni azzal, hogy kevesebb pénzt ad az alkalmazottainak, hiszen egyre aggasztóbb a munkaerőhiány, ha a szakemberek továbbállnak, nem működik a vállalkozás sem. „Ha eddig működött a cég, be tudta fizetni a járulékokat, akkor ezután is megteszi, spórolhatna ugyan, megtartva egy nagyobb összeget, ám nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között ezt bárki is megengedheti magának” – részletezte Édler András.

Bár az alkalmazottak általában nem veszítettek, nem csökkent a nettó jövedelmük, a szakszervezetek eközben mégis elhibázott döntésnek tartják, hogy a társadalombiztosítási járulékot teljes mértékben átruházták a munkavállalóra. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, sajnálatos társadalmi kísérletnek tartja a módosítást.

Hangsúlyozta, összesítéseik szerint általában a vállalkozók megemelték a bruttó béreket, így a nettó jövedelem nem csökkent,

bár ezt csak ott tudják pontosan lekövetni, ahol működik az érdekvédelem. „Sok magánvállalkozásnál nincs szakszervezet, esetükben leghamarabb februárban derül ki, hogy megkapták-e a munkavállalók a különbözetet, vagy a munkaadó visszatartotta, mert erre joga van. A januári elszámolásokat februárban fizetik, akkor lesznek majd pontos mutatók”– részletezte a szakszervezeti vezető.

Bong Vilmos ugyanakkor úgy véli, előbb-utóbb mégiscsak lesznek negatív következményei a módosításnak, „csattani fog”, ezért továbbra sem értenek vele egyet,

bár tudatában vannak, hogy mivel már az intézkedés hatályba lépett, nem tehetnek semmit.

„Ez egy olyan társadalmi kísérlet, amire egész Európában nincs példa, sehol sem fizeti teljes egészében a munkavállaló a járulékokat, ezzel a döntéssel a román kormány az egy évszázada működő európai szociális elveket rúgta fel” – fogalmazta meg az Alfa Kartell illetékese, aki szerint

a legnagyobb veszély abban rejlik, hogy ezentúl apró lépésekben, 1-2 százalékponttal növelni tudja a kormány az adók, járulékok mértékét, és ezt megteheti anélkül, hogy heves ellenállásba ütközne.

„Eddig, ha járulék- vagy adóemelést terveztek, a vállalkozói szféra, a multinacionális cégek hatékonyan fel tudtak lépni ellene, ezentúl azonban már nem lesz érdekük, hogy tiltakozzanak,  hiszen a növekedés kizárólag az alkalmazottakat sújtja, így sikeresen kiküszöböltek egy eddig hatékony fékrendszert” – adott hangot aggályainak a szakszervezeti vezető.

A munkafelügyelőség kizárólag azt ellenőrzi, hogy lezajlottak-e a munkaadók és a munkavállalók között a bértárgyalások, ezek eredménye már nem tartozik az ellenőrökre, mondta el Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője. Hozzátette,

már az elmúlt év végén tartottak szúrópróbaszerű, rutinellenőrzéseket, és a tapasztalat az, hogy az egyeztetés minden cégnél, intézménynél elkezdődött.

„A mi szempontunkból ez a fontos. A visszajelzések szerint ez szinte mindenütt megtörtént. Általában megegyeztek, a munkaadók megemelték a bruttó fizetést, de az sem törvényellenes, ha nem tették meg, vagy ha nem jutottak dűlőre, és még nem zárták le a tárgyalásokat” – mutatott rá a főfelügyelő. Azt viszont szigorúan ellenőrzik, hogy minden alkalmazott megkapja-e a megemelt minimálbért.

Ördög Lajos kifejtette, sem a bértárgyalás lebonyolítását, sem az emelt minimálbér megítélését nem ellenőrzik kiemelten, viszont a rutinvizsgálatok során ezeket a tényezőket is figyelemmel követik.