„3–3,5 millió romániai vándorolt ki, tragikussá vált a helyzet”– mutatott rá a szakpolitikus.

Meglátása szerint a 2000-es évek elején indokolt volt még az olcsó munkaerő kiaknázása, ennek az időszaknak is megvolt a hozadéka, nemcsak a Lohn-rendszerben, bérmunkában dolgoztató vállalatok telepedtek be, hanem több más nagy cég, megvalósult a technológiai transzfer.

Fordított Románia

Winkler Gyula szerint 2007 után a gazdaság szereplőinek kellett volna változtatniuk a hozzáállásukon, emelniük kellett volna a béreket, hogy megtartsák a munkaerőt.

A cégek csak rövid távra terveztek, az üzleti terv egy-két évre szólt, nem gondoltak arra, hogy tíz év után is meg kell termelni a nyereséget, most pedig csodálkoznak, hogy nem találnak munkaerőt se olcsón, se drágán” – mutatott rá a kialakult visszás helyzet lehetséges okaira a gazdasági szakember.

Hozzátette azonban, hogy Románia sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem működik „normálisan”, így két évvel ezelőtt a szociáldemokrata kormány vette kézbe az ügyet: államigazgatási eszközökkel – az állami szektorban dolgozók béremelésével, a minimálbér növelésével – próbálja kényszeríteni a magánszférát a fizetések növelésére, hogy megállítsa a kivándorlást.

„Ez minden rendes országban úgy működik, hogy a munkavállaló eldönti, a közszférát választja, ahol kisebbek a fizetések, ám nagyobb a stabilitás, van kollektív munkaszerződés, különböző kedvezmények, vagy pedig a magánszférát, ahol jóval magasabbak a bérek, ám benne van a pakliban, hogyha nem teljesít jól, elbocsátják. Ez most Romániában fordítva működik, a magánszféra pedig sopánkodik, hogy nem talál képzett munkaerőt” – részletezte az EP-képviselő. Hangsúlyozta, most már más versenyképességi pontokat kell keresni, korszerűsíteni kell a technológiát, a termelési eszközöket.

Informatika, ipar, mezőgazdaság

Az országnak ugyanis meglátása szerint még mindig vannak jó kitörési lehetőségei, van potenciál az exportra.

Másik lehetőség az iparban és a mezőgazdaságban van, hiszen Románia gazdasága még mindig inkább ezekre épül, és nem a szolgáltatásokra, a régi ipari kapacitás még mindig kiaknázható. Brassó megyében például most próbálják újjáéleszteni a helikoptergyártást, de az országnak a fegyvergyártásban is van hagyománya, ez az ipar is rengeteg beszállítót foglalkoztathat. 

Például a Hargita lábánál a bioméztől a biopálinkáig minden megtermelhető, előállítható – fogalmazta meg Winkler Gyula.

Mint Édler kiemelte, hiába fognak össze a vállalkozók, autópályát nem tudnak építeni, ám úgy tűnik, a román kormány nem méri fel az infrastruktúra fontosságát. Másrészt – tette hozzá a szakember – országos stratégiára lenne szükség, el kellene dönteni, hogy melyek azok az ágazatok, amiket fejleszteni szeretnének, és akárcsak az informatikai szektort, ezeket is adókedvezményekkel lehetne ösztönözni, így középtávon átalakítható az ország gazdasága.

Mint Édler rámutatott, például a hagyományokkal rendelkező nehézipar lehetne az egyik ilyen ágazat. A kamara elnöke szerint az ellenőrző politikán is változtatni kellene, „hagyni kell a kis- és közepes vállalkozásokat élni és megerősödni”, hiszen ezek nem tudnak olyan mértékben tévedni, hogy az károsítsa az ország gazdaságát.

Édler ugyanakkor az európai uniós pénzek lehívásának egyszerűsítését várja a kormányzattól, saját tapasztalatai szerint egy brüsszeli kiírás sokkal egyszerűbb, mint egy Bukarestben összeállított, ahol „papírgyártásra” kényszerítik a pályázókat, a hatalmas bürokrácia pedig elbátortalanítja a kedvezményezetteket.

Kulcsszó a minőség

A minőségi termékekkel lehet kijutni a külföldi piacra, hiszen ma már a Romániában előállított tucatáru ára nem versenyképes – vallja Kádár Rezső, a sepsiszentgyörgyi ProWood faipari klaszter ügyvezetője is.

A vállalkozó nehezményezi, hogy az állam a magánszférából behajtott adókból éppen versenyhelyzetet teremtett, elszívja a munkaerőt a cégektől. Ugyanakkor az is hátrányt jelent, hogy az ágazatban vállalkozók technológiájának nagy része mára már elavult, sokan nagy vállalatoknak előretervezett darabokat gyártanak, ám ennek az a veszélye, hogy olyan kis árréssel dolgoznak, hogy bármikor átcsúszhatnak veszteségbe.

Kádár Rezső a fejlesztésben látja a megoldást, erre a kis- és közepes vállalkozók számára elérhető pályázati kiírások vannak, a pénzek lehívásában a klaszter is tud segíteni a tagjainak. Hozzátette a nagyvállalatok egyelőre magukra vannak utalva, számukra kevesebb a pályázati lehetőség.