Balla Géza arad-hegyaljai borászt tüntette ki első határon túli szakemberként idén a Magyar Bor Akadémia. A ménesi borvidék legismertebb képviselőjével a kitüntetésről, az erdélyi borászat felzárkóztatásáról, a szakoktatásról és a fiatal borászok indulásáról beszélgettünk.
Nem pénzkiadásként, hanem befektetésként kell tekinteni a sportra és annak infrastruktúrájára szánt összegekre – jelentette ki a Krónikának adott interjújában Mihai Covaliu, a Román Olimpiai és Sportbizottság (COSR) elnöke.
A sárgamellényes tüntetések nem csak Párizsban, hanem Franciaország-szerte hatalmas tömegeket vonzanak az utcákra. Az eseményekről Almássy Ferenc francia-magyar újságíróval, a Visegrad Post helyszínen forgató főszerkesztőjével beszélgettünk.
Az egészségügyi minisztérium két éve egy lépést sem tett a regionális sürgősségi kórház megépítése érdekében, és jelenleg is a következő európai uniós költségvetési ciklusra tolná az ügyet – kifogásolta a Krónikának Vákár István.
Erdélyi turnén lépett fel az alapításának harmincadik évfordulóját ünneplő Csík zenekar. Az együttes tagjai közül néggyel – Csík János (hegedű, ének), Kunos Tamás (brácsa), Majorosi Marianna (ének), Szabó Attila (hegedű, gitár) – a turné kolozsvári állomásán beszélgettünk.
Közép- és hosszú távon a demográfia alakítja a történelmet, így azt gondolom, hogy Erdély az 1914–1918-as világháború nélkül is Romániához csatlakozott, közeledett volna – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Adrian Cioroianu történész.
Garaczi László magyarországi író alkalmazta színpadra Fodor Sándor népszerű meséjét, a Csipikét. A mesejátékból készült előadást szerdán mutatták be Csíkszeredában. Garaczi László a Csipikéről, Erdélyhez fűződő kapcsolatáról, alkotói munkájáról is beszélt a Krónikának
A politika – legyen az román vagy magyar –, mindig táplálkozni fog a történelmi tapasztalatokból és nem mindig a kívánt irányba befolyásolja az emlékezetpolitikai folyamatokat – állapította meg lapunknak Fodor János marosvásárhelyi történész.
Frissen kapott, Erdővidék Kultúrájáért díjáról, szerteágazó történészi munkásságáról kérdeztük Benkő Leventét. Az újságíró, történész, lapunk volt munkatársa arról is beszélt, miként kellene viszonyulniuk az erdélyi magyaroknak a románság december elsejei ünnepéhez
A centenáriumi ünnepségekre történő lázas készülődésben a többség nem kíváncsi az egymásnak ellentmondó román és magyar történetírás tényeire. Gyulafehérvár történelmi örökségének jó ismerőjével, Marton József teológussal virtuális sétát tettünk az erdél
A közelgő európai parlamenti választások kampányával magyarázta lapunknak Illyés Gergely politológus, hogy Magyarország és Lengyelország után újabb térségbeli állam, ezúttal Románia került az uniós intézmények célkeresztjébe.
Álmodozni nem kerül semmibe – véli Kovács István. A nagykárolyi futballbírónak már valóra is vált egy álma, amikor a Valencia–Young Boys mérkőzésen bemutatkozhatott a Bajnokok Ligájában. Vasárnap este ő fújhatta a sípot a Dinamo–FCSB Liga 1-es örökrangadón is.
Harminc éve foglalkozik bujkakészítéssel Bálint Tibor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház szabója. A Kolozs megyei Türében élő szabómester a szakma nehézségeiről, a népviselet fontosságáról beszélt a Krónikának.
Az általa írt publicisztikákban, Romániáról szóló politikai elemzéseiben látja az országból való kitiltása okát Raoul Weiss.
Reális veszélynek tartja Sófalvi Szabolcs marosszentgyörgyi polgármester, hogy a család meghatározásáról szóló népszavazás érvénytelensége után Romániában is kezdeményezni fogják a melegházasság engedélyezését.
Miután egy évig vállalt szerepet a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature – WWF) dél-koreai szervezetében, hazatért Romániába Csibi Magor, aki korábban hét évig vezette a WWF romániai kirendeltségét. Sikerekről, kudarcokról és a hogyan továbbról beszélgettünk.
Változatos, színes és egyáltalán nem unalmas „domborzati” formákat mutat a kortárs erdélyi irodalom „térképe” – mutatott rá a Krónikának adott interjúban Borcsa János irodalomtörténész, kritikus.
Szerencsés volt Hunyadi István pályakezdése, de nem csupán azért, mert Szigligeti Ede emblematikus darabjának, a Liliomfinak a címszerepével mutatkozott be a nagyváradi közönségnek.
Látogatottsági adatok