Adrian Cioroianu szerint Románia történelme ma nem mitologizáltabb, mint más országoké
Közép- és hosszú távon a demográfia alakítja a történelmet, így azt gondolom, hogy Erdély az 1914–1918-as világháború nélkül is Romániához csatlakozott, közeledett volna – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Adrian Cioroianu történész. Románia UNESCO-nagykövete, volt külügyminisztere szerint nem várható el egy magyartól, hogy mindenáron vidám legyen december elsején.
2018. november 30., 18:152018. november 30., 18:15
– Közeledünk a centenáriumi év végéhez. Hogyan látja, méltó volt az eseményhez az idei esztendő?
– Ahogyan az lenni szokott, a félig tele és a félig üres pohár esete áll fenn. Ha az üres felét nézzük, akkor természetesen elmondhatjuk, hogy épületek, intézmények vagy emlékművek születhettek, épülhettek volna. De ehhez egy korábbi összpárti konszenzus szükségeltetett volna, hiszen az előkészületekhez többéves előkészület kell, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy ilyen jellegű megállapodás lehetetlen lett volna abban a Romániában, ahol a politikai környezet már legalább egy évtizede rendkívüli módon repedezett. Úgy tűnik, az egyetlen látványos avatás az idei évben a bukaresti ortodox katedrálisé. Ez legalább egy olyan projekt, amely megvalósult. És most nézzük a pohár tele felét: a centenáriumot méltató politikai diskurzus nagyrészt mértéktartó volt, kerülte a túlzásokat, a szomszédok vagy más etnikumok támadását, a néhány évvel ezelőtt még tapasztalható üres nacionalizmust. Azokat a szerencsétlen kijelentéseket, amelyek a romániai német kisebbséget célozták, azonnal elítélte a sajtó és a politikai közvélemény. Ami szintén pozitív és külön öröm volt számomra, hogy ebben az évben a szokásosnál többet beszéltek a történelemről. Ráadásul többnyire kiegyensúlyozott volt a hangnem a különböző konferenciákon, televíziós kerekasztalokon, ami azt mutatja, hogy az intézetek, múzeumok, egyetemek történészeinek új generációja már egy „kritikus tömeget” képez, amely garantálja a józan vitákat.
– Hogyan jellemezné röviden az elmúlt száz évet? Melyek voltak a legnagyobb sikerek? És a leghangsúlyosabb kudarcok?
– Ezeket a kérdéseket én is feltettem. Született is belőlük egy kötet, amely nemrég jelent meg a Polirom kiadónál Egy centenárium és sok házi feladat címmel.
Ez leginkább a politikai életben tapasztalható „türelmetlenségen” látszik, ahol majdnem senki nem akar két-három-négy évnél tovább tervezni. Az utóbbi száz évben a demokratikus kormányok többsége hasonlóképpen viselkedett. Kivételt ez alól csak a kommunisták képeztek, csakhogy az ők hosszú távú tervei csődnek, homokváraknak bizonyultak. Másrészt nekem úgy tűnik, hogy Románia több szempontból is a XX. század nyertesei között volt, a modernizációtól kezdve egészen a határok alakulásáig. Ami az utóbbi száz évet illeti, Románia ma jóval egységesebb, mint 1920-ban volt. De maradt egy nagy probléma: az egy évszázaddal ezelőtti Romániához képest a mai ország egy reális demográfiai dilemma előtt áll: a születések száma alacsony, a külföldre távozók száma viszont nagy, s ez a gond minden régiót érint, mindegyik etnikum létszáma csökken. Tisztában vagyok azzal, hogy a demográfiai válság egész Európa problémája, beleértve Románia szomszédait is, de úgy gondolom, ez teszi a leginkább sebezhetővé az országot.
– Ha már sebezhetőséget említett: mennyire egységes ország Románia a történelmi régióit összekötő autópályák nélkül?
– Nézze, én tanárként és értelmiségiként a politikai (és geopolitikai) realizmus híve vagyok, így azt gondolom, hogy ami Romániát száz évvel ezelőtt egységes állammá tette, az egy demográfiai realitás volt, amelyet csak megerősített a nemzetiségek politikai súlya, amely meghatározó volt akkortájt. Közép- és hosszú távon a demográfia alakítja a történelmet, így azt gondolom, hogy Erdély az 1914–1918-as világháború nélkül is Romániához csatlakozott, közeledett volna. Ami pedig az infrastruktúrát illeti, Románia lemaradása egyértelmű, de ugyancsak a realizmus jegyében azt mondanám, hogy még nem voltak megfelelő nyomás alá helyezve a kormányok. Ne feledje, hogy húsz évvel ezelőtt egy miniszter azt mondta, Romániának nincs szüksége autópályákra, s az a tárcavezető később két mandátumon keresztül az államfői pozíciót is betöltötte. Mostanság valamennyire változott a helyzet, lásd a civil szervezetek akcióit a Iași-t és Marosvásárhelyt összekötő autópálya megépítéséért. Minél nagyobb lesz a társadalmi nyomás, annál inkább valószínűsíthető a kormányok részéről az odafigyelés és a „szorgoskodás” az infrastruktúrát illetően is.
– A mitológia mennyire van jelen Románia történelmében? Érezhető-e még a Ceaușescu-féle nacionálkommunizmus hatása a tankönyvekben?
– A történelemtankönyvek között vannak jobbak, s gyengébbek, tartalmasabbak és vékonyak, de azt nem gondolom, hogy a Ceaușescu-féle nacionalizmus hatását tapasztalhatnánk rajtuk. Azt sem mondanám, hogy Románia történelme ma mitologizáltabb, mint másoké. Igaz, hogy több európai államban – Magyarországot és Romániát is beleértve – egy új konzervativizmus jelent meg a politikában, a közbeszédben, olykor nacionalista felhangokkal, de a mai Románia mindenképpen jobb, mint a húsz-harminc évvel ezelőtti. Mindegyik román történelmi tartományban vannak olyan fiatal vagy kevésbé fiatal történészek, akik oktató munkájuk során demitologizáltak ott, ahol erre szükség volt, s általánosan kiegyensúlyozták a diskurzust. Nekem úgy tűnik, hogy a mai román történetírás egyértelműen korszerűbb, depolitizáltabb, objektívebb és jobban megírt, mint a három, öt vagy hét évtizeddel ezelőtti.
– Sok erdélyi magyar úgy érzi, hogy provokatív módon kapnak kiemelt hangsúlyt azok a történelmi események, amelyekből a magyarok vesztesként kerültek ki. Olykor úgy érezhetjük, hogy a történelem tálalásakor a magyaraellenes él a döntő.
– Egyértelműen elítélendő minden magyar-ellenes hangsúly a közbeszédben, beleértve a történelmi jellegű diskurzust. Teljesen természetes, hogy a romániai magyarokat zavarja, amikor a románok ünnepei provokatív hangsúlyt kapnak, éppen ezért a román többség felelőssége, hogy megfelelővé, s amennyiben lehet, befogadóvá tegye az összes történelmi ünnepséget. Ahogyan az is természetes, hogy bizonyos erdélyi régiókban élő románokat is zavar, ha a magyarok ünneplései provokatív jellegűek, vagy románellenes élük van. Alapvetően hasonló az érzékenységünk, mivel mindegyikünk többségi vagy kisebbségi bizonyos helyzetekben. Mindenkinek kötelessége, hogy legyen figyelmes és empatikus a másik fél érzékenysége iránt. Nem várhatod el egy magyartól, hogy mindenáron vidám legyen december elsején, amely egy fontos nap a románok számára, de éppen a románság köréből hallani olyan véleményeket, miszerint a jövőben egy másik napot kellene nemzeti ünnepnek választani.
Ugyanakkor a többségieknek és a kisebbségieknek egyaránt elegánsan és hatékonyan lojálisoknak kell lenniük a közjó érdekében.
– Mikor érkezik el az ideje egy magyar és román történészek által közösen írt történelemtankönyvnek?
– Ideális helyzetben a románok és magyarok kölcsönösen üdvözölnék egymást március 15-én és december elsején. De egyelőre még nem vagyunk ideális helyzetben, így aztán az a fontos, hogy holnaptól legyünk együttérzőbbek, megengedőbbek, figyeljünk jobban oda egymásra. Úgy gondolom, hogy egy közös tankönyv tökéletesen megvalósítható, mindkét részről megvannak az erre alkalmas történészek, a különböző értelmezések egymás mellett is megállnák a helyüket. Csakhogy egy közös történelemtankönyv nemcsak a történészeken múlik, politikai támogatás is kell egy ilyen projekthez úgy, ahogyan francia–német vonalon történt. Szerintem Románia és Magyarország kapcsolatainak alakulása jórészt az Európai Unió állapotán is múlik, s ennek kihatása lesz az erdélyi kisebbség-többség viszonyra is. Ha az EU egy működő projektnek bizonyul, közös történelemtankönyvünk is lesz. S kiderül majd, hogy ettől nem szakad ránk az ég.
Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.
Fényből és sárból címmel frissen jelent meg a Böjte Csaba ferences szerzetes élettörténetéről szóló könyv, amelyet 5 erdélyi helyszínen mutatnak be a következő napokban.
Az erdélyi magyar iskolák 11. és 12. osztályos diákjaival szeretné megismertetni a közintézmények működését, választási joguk és lehetőségük fontosságát a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR).
Változékony, de többnyire meleg időre lehet számítani a következő két hétben, és kiterjedt területeken várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 4. és 17. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Kórházba került egy Szatmár megyei család négy tagja, miután juhok féregtelenítésére használt szerrel mosakodtak meg.
Ukrajnába tartó kamionok százai várakoznak ellenőrzésre a Szatmár megyei Halmi határátkelőjénél, ahol hozzávetőlegesen 30 óra a várakozási idő a teherforgalom esetében.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Belső vizsgálatot rendelt el az Arad megyei rendőrség vezetősége, miután a rendőrök által szombat este leállított személygépkocsiban, amelyet egy, a gyanú szerint kábítószer hatása alatt álló osztrák sofőr vezetett, utasként egy rendőr is ült.
Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet.
Antikommunista román hősnek, a diktatúra elleni tiltakozásként magát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșnek állítottak szobrot a Brassóhoz tartozó Brassópojánán.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
szóljon hozzá!