Lövétei Lázár László költő, műfordító, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője nemrégiben kapott díjairól, kedvencéről, Arany Jánosról, az Arany-emlékévről, a román és magyar irodalom közti átjárhatóságról, valamint a fordítás és lapszerkesztés vonatkozásairól beszélt a Kr
Az eddigi ismeretek szerint a kedden elhunyt egykori román uralkodó, I. Mihály király nem nyilvánult meg az országban élő magyar közösség ügyeiben, így túlzás kijelenteni, hogy a magyarok bármit is köszönhetnek neki – mondta el a Krónikának dr. Fodor János történész.
A kolozsvári bölcsészkaron mutatták be elsőként Szilágyi Mártonnak, az ELTE tanárának, elismert irodalomtörténésznek „Mi vagyok én?” – Arany János költészete című monográfiáját. Szilágyi Márton a Krónikának többek között elmondta: másként kezdődik az Arany-életmű, mint ahogy eddig tudtuk.
Még mielőtt március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítását kérnék, a romániai magyaroknak tiszteletet kellene tanúsítaniuk a románok nemzeti ünnepe, december 1-je iránt – vélekedik Marius Diaconescu történész, a Bukaresti Egyetem tanára a Krónikának adott interjúban.
Toleráns, európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára – állapította meg a Krónikának adott interjúban Sorin Mitu kolozsvári történész.
A december közepén megjelenő gyermekalbum repertoárjába tartozik a csíkszeredai László I. Attila énekes, dalszövegíró Piskóta Panni című szerzeménye, amelyet különdíjjal jutalmaztak a Legszebb Erdélyi Magyar Dal program keretében.
Egy „egyszerű” román állampolgárnak nem, egy közjogi méltóságnak azonban kötelező megünnepelni Románia nemzeti ünnepét – jelentette ki a Krónikának Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója annak kapcsán, hogy a Románia Csillaga érdemrend általa vezetett becsületbírósága méltatlannak t
Elegük lett a katalánoknak, nem hisznek már a spanyol kormány ígéreteiben és nem bíznak Spanyolországban, ezért csak a függetlenséget tudják elképzelni – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Marc Gafarot i Monjó, az Európai Katalán Demokrata Párt külügyi kabinetvezetője.
Soha nem akart a „kamera másik felére” állni, mindig is közelebb érezte magához a filmről való gondolkodást, mint a filmkészítést Pethő Ágnes egyetemi tanár, a Sapientia filmművészeti szakának tanszékvezetője, aki szerint az erdélyi filmezés újjáélesztését célzó törekvések sikeréért elsősorba
Most megjelenő, Bodzabél című gyerekverskötetéről, az ihlet és a jó vers természetrajzáról, a gyerekeknek és felnőtteknek szóló alkotások közti nem létező határvonalról beszélt László Noémi költő a Krónikának.
A Romániában élő magyarok életét pozitívan befolyásoló törvénymódosítás, döntés esélyeit illetően nagyon sokat árt az a folyamatos magyarellenes médiakampány, ami kevés kivételtől eltekintve az összes román sajtótermékből árad – jelentette ki a Krónikának Illyés Gergely politológus.
Az erdélyi magyar politikában vannak ellenségei az önrendelkezés gondolatának, velük biztosan nem lehet közös platformra kerülni – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szőcs Géza magyarországi kormánybiztos, erdélyi származású költő.
Hét napon keresztül összesen 100 alkotást, a világ 30 országából érkezett produkciókat tekinthet meg a közönség az október 16. és 22. között tartandó nagyszebeni Astra filmfesztiválon. A szemléről Kató Csilla művészeti igazgató beszélt a Krónikának.
A magyar külpolitikának az a hitvallása, hogy a leghatározottabban képviselnie kell a magyar érdekeket az ország határain kívül történő események alapján, így a legkeményebb diplomáciai eszközök használatától sem szabad megriadni – szögezte le lapunknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.&a
Olyan nemzetpolitikát kell folytatnunk, amely megfelel annak, hogy magyarnak lenni ne csak felemelő érzés legyen, hanem kifizetődő is, de ne csak a legképzettebbeknek, hanem minden magyarnak megérje magyarnak lenni – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök a lapcsaládunknak adott interjúban.
Gerlóczy Márton magyarországi író, Áprily Lajos dédunokája újonnan megjelent könyvéről, a Mikecs Anna: Altatóról beszélt a Krónikának. A könyvet szerdán, szeptember 27-án mutatják be Kolozsváron, hiszen szereplői, narrátorai ezer szállal kötődnek ide.
A sajtóban nincsenek már biztos pontok, de gyakran az eredetiség, a megérzés, gyors reakciókészség, kreativitás, témaérzékenység, adaptáció, rugalmasság kérdése a lényeg – vélekedik Botházi Mária újságíró, a Nőileg magazin új főszerkesztője.
Megszüntetése esetén nem járna sikerrel a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum újralapítása – véli Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója, aki a Krónikának adott interjúban elmondta: ha kell, készek felbontani az önkormányzattal kötött bérleti szerződést.
Látogatottsági adatok