Garaczi László: a Csipike szép, nemes anyag – a magyarországi író a Fodor Sándor-meséről, Erdélyhez fűződő kapcsolatáról beszélt

Garaczi László: a Csipike szép, nemes anyag – a magyarországi író a Fodor Sándor-meséről, Erdélyhez fűződő kapcsolatáról beszélt

A Csíki Játékszín Csipike-előadásét november utolsó napjaiban és decemberben is láthatják a nézők

Fotó: Veress Albert

Garaczi László magyarországi író alkalmazta színpadra Fodor Sándor népszerű meséjét, a Csipikét. A mesejátékból készült előadást szerdán mutatták be Csíkszeredában. Garaczi László a Csipikéről, az erdélyi kulturális élethez fűződő kapcsolatáról, alkotói folyamatairól is beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2018. november 30., 14:382018. november 30., 14:38

2018. november 30., 14:442018. november 30., 14:44

– A Csíki Játékszínben szerdán mutatták be a Fodor Sándor meseregénye, a Csipike alapján készült előadást, a regényt ön alkalmazta színpadra. Hogyan találta meg önt ez az Erdély-szerte népszerű meseregény?

–  Fodor Sándor meséje nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is népszerű. Fiatalkoromban is ismertem, nálunk a családi és baráti körben visszatérő motívum volt, hogy Csipike, a gonosz törpe, ezt mondogattuk egymásnak, amikor viccesen csipkelődtünk egymással. Tehát ismertem a mesét, aztán talán a 2000-es években felkért a Magyar Rádió, hogy írjak mesejátékot belőle: akkor kifejezetten rádiós verziót készítettem belőle. Fodor Sándor több mesét írt Csipikéről, öt csipikés mesét dolgoztam össze egy történetté. Az volt a felkérés, hogy egységes mesejátékot írjak, így született a rádiós verzió, aztán ebből készült később a színházi változat. Azt gondoltam, hogy a Csipike nagyon szép és nemes anyag. A rádiójátéknak megvannak a műfaji sajátosságai, persze nem pontosan ugyanazok, mint a színdarabnak, úgyhogy át kellett dolgozni, mikor színpadra alkalmaztam. Egyébként ismertem Sanyi bácsit (Fodor Sándor, 1927–2012 – szerk. megj.), Kolozsváron találkoztam vele többször is. Egyszer hosszan beszélgettünk, nagyon szerettem, rendkívül kedves volt, jó történeteket mesélt a régi Kolozsvárról.

–  Szerteágazó a színház világához kötődő munkássága, az erdélyi színházakkal is kapcsolatot ápol. Mesélne erről?

– A székelyudvarhelyi színházban több darabomat is bemutatták, most is játsszák a Magyar mátrixot, idén ősszel került színpadra. Elég régre visszanyúló és eleven a kapcsolatom az erdélyi színházi világgal, és bár én nem teszek külön erőfeszítéseket ez irányban, az erdélyi színházak, különösen az udvarhelyi többször is megtalált már az elmúlt időszakban.
 
– Az elmúlt években több ízben is ellátogatott Erdélybe, beszélgetőestek keretében találkozott olvasóival, Kolozsváron is gyakorta járt. Követi a kortárs erdélyi irodalom mozgásait Budapestről?

–  Nagyon sokszor jártam Erdélyben. Emlékezetes például egy pár évvel ezelőtti körutunk, amit Fekete Vince, a Székelyföld folyóirat szerkesztője szervezett nekem, akkor jártunk Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, Udvarhelyen, Kolozsváron is. Sokakat ismerek a kortárs erdélyi magyar irodalmi életből, a Látó folyóirattal aktív és jó a viszonyom, ismerem a szerkesztőit. Kovács András Ferenccel nagyon jóban vagyunk: egy napon születtünk, bár nem ugyanabban az évben, július 17-én mindig írunk egymásnak, és voltunk egy hosszú, másfél hónapos irodalmi túrán együtt Nyugat-Európában. De a fiatalabb írógenerációt is ismerem, próbálom követni az erdélyi irodalmi élet fejleményeit.

– Visszatérve Fodor Sándor Csipikéjéhez: bár a mű gyerekeknek íródott, a majdani felnőtthöz is szól. Az ön regényei közül többről – a lemúr-könyvekre gondolok, a Mintha élnél, a Pompásan buszozunk címűre –, az az olvasó érzése, hogy egy örökifjú beszélő, tinédzser szól hozzá emléktöredékeken keresztül. Mennyire „aktivizálódott” gyermeki alteregója vagy alkotói énje, amikor a Csipikét dolgozta át színpadra?

–  Nagyon nagy öröm volt számomra a Csipikével foglalkozni. Egyébként valóban,

Idézet
a kritikusok szokták mondani, hogy van egy gyermeki vagy infantilis hangom, gondolkodásmódom. Így kézenfekvő lenne, hogy többet foglalkozzam gyerekirodalommal, ifjúsági irodalommal vagy gyerekeknek szóló színdarabokkal, de valahogy úgy alakult, hogy eddig tulajdonképpen a Csipike átdolgozása az egyik legfontosabb munkám, ami gyerekeknek szól.”

Aztán készült az Odüsszeuszból egy gyerekszínházi előadás, én írtam a szövegkönyvet, az előadást Budapesten adták elő bábszínházban. A Csipke izgalmas dramaturgiai feladat volt, hogy öt történetből hogyan lehet egyet készíteni: a mesében föllelhető egy énkeresési történet, Csipike keresi az énjét, helyét a közösségben, aztán van a szerelmi vonal, és van egy szabadságharcos vonal is: a közösséget megtámadja egy furcsa ellenséges erő, és védekezni kell ellene. Ily módon közösségi problémák is megjelennek Csipikében. Ezeket különböző történetekben mesélte el Sanyi bácsi, számomra izgalmas dramaturgiai feladat volt, hogy miként lehet ebből lineáris, összefüggő sztorit alakítani. Amúgy a mese világa, az, hogy állatok, különböző mesei lények szerepelnek a történetben, már az eredetiben is tetszett, és öröm volt ezzel az anyaggal dolgozni.
 
– A Csipike a Ceaușescu-korszakban jelent meg, üzenetét sokan „áthallásosnak” vélték, hiszen föllelhető benne a diktatúra képzete is a Rettenetes Réz Úr alakjában. A hatalomhoz való viszonyulás témája a színpadi átdolgozásban is megjelenik?

–  Igen. Réz Úr, a Csipike házába beépített kilincs is ilyen fura, szürreális mozzanata a mesének, és aztán felbukkan a közösséget fenyegető, még félelmetesebb ellenség, amely el akarja pusztítani az erdő lakóinak társadalmát. Miután ezt az ellenséget megzabolázzák, foglyul ejtik, felmerül, hogy mi legyen a sorsa.

Idézet
A Csipike tulajdonképpen egy valóban komplex és mély történet az énkeresésről, a közösséghez, a hatalomhoz való viszonyról, úgyhogy tényleg felnőtteknek is szólhat, mert sokfelől lehet értelmezni, sok irányban el lehet gondolkodni rajta.”


 – Elsősorban regényeket, novellákat ír, de verset, drámát is, ezenkívül foglalkozik filmforgatókönyv-írással, műfordítással. Mi jelenti az ön számára a legnagyobb kihívást? Párhuzamosan alkot különféle műfajokban?

– Úgy érzem, most már eldöntöttem, hogy a próza az alapműfajom, a novellák és regények állnak a legközelebb hozzám. Különben meg „kirándulásokat teszek” más műfajokba, ezek nemcsak örömet szereznek, hanem tanulságokat is rejtenek magukban, amiket aztán prózaírás közben hasznosítok. Tanulok az olyan munkákból, mint amilyen például a Csipikéhez kötődő volt, de tanulok egy forgatókönyv megírásából is. Azt, hogy miként kell megszerkeszteni egy történetet, hogyan kell bánni a karakterekkel, hogy kell egy világot felépíteni, megteremteni egy hangulatot, egy problémát elemezni egy történeten keresztül. Ezek mindig tanulsággal járnak, de alapvetően regényírónak gondolom magam.

Garaczi László

Garaczi László író, költő, dráma- és forgatókönyvíró, műfordító 1956. július 17-én született Budapesten. Tanulmányait az Eötvös Gimnáziumban kezdte, majd 1976–1981 között magyar–történelem szakon tanult. 1982 óta szabadfoglalkozású író. 1983–1988 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakát végezte el. Tagja a Szépírók Társaságának, tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. A posztmodern irodalom képviselője. Műveit a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. Számos irodalmi kitüntetés birtokosa, megkapta többek közt a Déry Tibor-díjat, a József Attila-díjat, a Márai Sándor-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.

„Mekkorák vagyunk valójában?”

A Csíki Játékszín szerdán mutatta be Fodor Sándor Csipike, a gonosz törpe című mesejátékát Kányádi Szilárd rendezésében, a mesét Garaczi László alkalmazta színpadra. „Mekkorák vagyunk valójában? És mekkorának látjuk magunkat környezetünk tükrében? És jóságunk vajon mennyire kényszer, amely önértékelésünk kisszerűségéből fakad? Már gyerekként szembesülünk, ha meseszinten is, ezekkel a problémákkal és a játék, amely képes feloldani minden harcos ellentétet, Csipikében sem vall kudarcot. Lenyűgöző álomvilág, s bár gyerekekhez íródott, valahol a majdani felnőtthöz is szól játékosságával, tanulságaival, értékeivel” – olvasható az előadás ismertetőjében. A Csipikét november végén, december elején számos alkalommal láthatja a csíkszeredai közönség. Részletek a színház honlapján, a csikijatekszin.ro honlapon találhatóak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 07., kedd

Nagybányai festők alkotásaiból nyílik tárlat Nagyváradon a püspöki palotában

Nagybányai festők alkotásait felvonultató kiállítás nyílik május 8-án 17 órakor Nagyváradon a római katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti kiállítótermeiben – közölte Facebook-oldalán a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Nagybányai festők alkotásaiból nyílik tárlat Nagyváradon a püspöki palotában
2024. május 07., kedd

Vásárhelyen lép fel Sebestyén Márta és a két Gryllus, a koncerttel a zsoboki Bethesda gyermekotthont támogatják

Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos lép fel a Tizenöt Zsoltár című koncerttel Marosvásárhelyen a református Vártemplomban június 6-án, a koncerttel a Szilágy megyei Zsobokon működő, református Bethesda gyermekotthont támogatják.

Vásárhelyen lép fel Sebestyén Márta és a két Gryllus, a koncerttel a zsoboki Bethesda gyermekotthont támogatják
2024. május 06., hétfő

Európai filmklasszikusokat vetítenek a Dunán

Igazi filmcsemegéket láthatnak a nézők májustól péntek esténként a Dunán. A varázslatos európai filmklasszikusokat felújított változatban vetíti a csatorna.

Európai filmklasszikusokat vetítenek a Dunán
2024. május 06., hétfő

Kitüntette Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját a Magyar Tudományos Akadémia

Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját is kitüntették Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 197. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén.

Kitüntette Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját a Magyar Tudományos Akadémia
2024. május 04., szombat

Méhes Kati szatmári színművész: a színész és rendező jó kapcsolatának kulcsa a „szeretetfolyosó” és a bizalom

„Manapság a rendezői színház a divat, amely világrengető problémákat, kétségbeejtő víziókat tár a nézők elé, és inkább az értelemre, semmint az érzelmekre akar hatni” – fejtette ki a Krónikának Méhes Kati színművész.

Méhes Kati szatmári színművész: a színész és rendező jó kapcsolatának kulcsa a „szeretetfolyosó” és a bizalom
2024. május 03., péntek

A jazz kedvelőinek kínál egész napos adást a Szakcsi Rádió

A Magyar Jazz Hetének legfontosabb eseményeként elindult az online jazz adó, a Szakcsi Rádió. Az április 30-a óta hallgatható zenei rádió adásai a Médiaklikk mellett az ingyenesen letölthető Szakcsi Rádió-alkalmazás segítségével is foghatók.

A jazz kedvelőinek kínál egész napos adást a Szakcsi Rádió
2024. május 03., péntek

Hatalmas „puzzle”, amiből semmi nem hiányzik – Vibrál az érzékenységtől Puccini műve a Kolozsvári Magyar Opera előadásában

Kürthy András rendező precizitással illeszti helyére a Puccini Manon Lescaut című művéből a Kolozsvári Magyar Opera színpadára állított produkció valamennyi elemét.

Hatalmas „puzzle”, amiből semmi nem hiányzik – Vibrál az érzékenységtől Puccini műve a Kolozsvári Magyar Opera előadásában
2024. május 01., szerda

Újra meghirdették a Kárpát-medence fiatal énekes tehetségeknek szóló legnagyobb versenyét Nagyváradon

Idén is megszervezik a Musicum Laude énekversenyt, mesterkurzust és meghallgatást július 13. és 23. között Nagyváradon, ahol a zenei szakma nemzetközi személyiségei foglalkoznak a fiatal tehetségekkel – közölték az MTI-vel a szervezők.

Újra meghirdették a Kárpát-medence fiatal énekes tehetségeknek szóló legnagyobb versenyét Nagyváradon
2024. április 29., hétfő

Olvasóvá nevelni a gyereket: több mint ötven kiadó lesz jelen a 9. Csíkszeredai Könyvvásáron

Több mint ötven kiadó lesz jelen a 9. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 9-12. között rendeznek meg – közölték a szervezők.

Olvasóvá nevelni a gyereket: több mint ötven kiadó lesz jelen a 9. Csíkszeredai Könyvvásáron
2024. április 29., hétfő

Őszinteségre, önazonosságra tanít a tánc – Márton Imolának, az M Studio vezetőjének világnapi gondolatai

A tánc a nézőhöz univerzális nyelven szól, befogadásához, megértéséhez és megérzéséhez csupán kíváncsiságra és nyitottságra van szükség, ez a befogadás egyelőre még nem zökkenőmentes az erdélyi nézők számára.

Őszinteségre, önazonosságra tanít a tánc – Márton Imolának, az M Studio vezetőjének világnapi gondolatai