Március 14-től látható a magyarországi mozikban Szász Attila új, romantikus történelmi thrillere, az Apró mesék. A fordulatokban gazdag játékfilm egyik főszereplője Molnár Levente erdélyi színész, akit filmbeli karakteréről, filmes és színházi munkájáról kérdeztük.
Iskolásoknak és felnőtteknek is szervez edukatív különóra-sorozatot a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A program keretében a résztvevők a színházzal való kapcsolatukat mélyíthetik, ugyanakkor az előadások kapcsán felmerülő önismereti kérdéseket boncolgathatják.
Európának hatalmas a felelőssége abban, hogy az őshonos kisebbségeket, így a finnországi svédeket, a dániai németeket, a németországi szorbokat és dánokat, a dél-tiroliakat, skótokat, bretonokat vagy baszkokat ne keverje össze a bevándorlókkal.
A krónikus betegséggel küzdő gyerekek és kamaszok személyiségének, énképének és magabiztosságának fejlesztését tűzte ki célul a Yuppi tábor szervezőcsapata.
Publicisztikája vitákat kavart, az írói megalkuvást elemző, Purgatórium című kötete pedig „kivágta a biztosítékot”. A könyv először 2009-ben jelent meg Csíkszeredában, másodszor az Előretolt Helyőrség Íróakadémia adta ki idén januárban.
Egyre több román állampolgár tesz panaszt a nép ügyvédjénél az állami intézmények részéről tapasztalt sérelmek miatt, azonban az erdélyi magyarokra nemigen jellemző, hogy ügyeikkel az ombudsmanhoz fordulnak – derül ki a Molnár Zsolttal készült interjúnkból.
Erdélyi magyar sajtóprojektek felelőse, szépíró, rockzenész és idéntől a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Nem akar igazságot tenni a magyarországi irodalmi szekértáborok között, azt vallja: a közös nevező adott, hiszen az írók magyarul írnak magyar olvasóknak.
Márton Áronnak, a huszadik századi erdélyi történelem egyik legjelentősebb alakjának életútját rekonstruálja Zágoni Balázsnak A püspök reggelije című dokumentumfilmje. Az alkotást kedden tekintheti meg a kolozsvári közönség.
Ferenc pápa erdélyi látogatásáról várhatóan húsvét előtt tudunk meg konkrét részleteket – mondta el a Krónikának Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki szerint az előkészületek zajlanak, ám a szentatya biztonsága érdekében ezek az információk nem publikusak.
Teljesen érthetetlen és az európai kultúrától idegen magatartás, hogy még mindig nem valósult meg a magyar kar a marosvásárhelyi orvosi egyetemen – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, professzor.
A jelenlegi helyzetben nagy higgadtságra van szükség a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről is – vallja Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Ferenc pápa romániai, erdélyi látogatásának nem az lesz a közvetlen következménye, hogy az állam az egyház valamennyi jogos tulajdonát visszaszolgáltatja – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Oláh Zoltán kanonok.
„Én nem az emberi szintű mesterséges intelligencia megjelenésétől, hanem a természetes intelligencia eltűnésétől félek” – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Bodó Zalán, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem mesterséges intelligenciát kutató docense.
Belpolitikai feszültségek jellemzik majd Romániát a 2019-es évben is, ez azonban nem hat majd ki nagymértékben az EU-elnökségre – véli Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
A megvásárolható ajándékok mulandó örömöt szereznek, ami nagyon távol áll a karácsony hangulatától – vallja Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkész, aki az ünnepre való felkészülésről, közösségépítésről, a pápával való találkozás meghatározó pilla
Bukarest nehezen viseli a közelmúltban létrejött régiós összefogásokat, hiszen központi hatalma meggyengülését látja bennük, és nem az ország fejlesztésének lehetőségét – hangsúlyozta a Krónikának adott interjúban Kádár Magor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
A balliberálisok pasztellképet festenek, amelyben a tárgyak, alakok körvonalai egymásba mosódnak, míg a konzervatívok Európája olyan mozaikokból álló kép, amelyben a tagok megőrzik színüket, alakjukat, s ezzel gazdagítják a nagy európai ikonképet.
Kincses Előd Tőkés László védőügyvédje volt az 1989-es forradalmat megelőző események előtt. A kilencvenes évek elején öt és fél évig száműzetésbe kényszerült marosvásárhelyi jogász leginkább az elhurcolástól féltette az egykori temesvári református lelkészt.
Látogatottsági adatok