A politika gátolja a regionális kórház ügyét – Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a Bukarest-központúság hátrányairól

Vákár István szerint az eredményesség érdekében közelebb kellene hozni a döntéshozatalt a régióhoz •  Fotó: Kifor

Vákár István szerint az eredményesség érdekében közelebb kellene hozni a döntéshozatalt a régióhoz

Fotó: Kifor

Az egészségügyi minisztérium két éve egy lépést sem tett a regionális sürgősségi kórház megépítése érdekében, és jelenleg is a következő európai uniós költségvetési ciklusra tolná az ügyet – kifogásolta a Krónikának Vákár István. A Kolozs Megyei Tanács alelnöke az intézmény hátteréről, az esetleges megoldásokról, alapelképzelésekről beszélt lapunknak.

Bede Laura

2018. december 05., 17:032018. december 05., 17:03

– Milyen megfontolásból döntött úgy nemrég a Kolozs megyei önkormányzat, hogy átvállalja a kincses városba tervezett regionális sürgősségi kórház megépítésének projektjét az egészségügyi minisztériumtól?

– Amikor az elején elkezdtünk beszélni a regionális kórházról, mindenki azt mondta, hogy 100 millió euróból meg lehet építeni. Ennek körülbelül a 87 százaléka uniós forrásokból jön, 12 százalékát állja a román állam, a maradékot az egészségügyi minisztérium. Aztán kiderült, hogy 150 millió euróból hoznák létre mindhárom regionális kórházat: Kolozsváron, Iași-ban és Craiován. Akkor olyan megoldást javasoltak, hogy kölcsönt vesznek fel az Európai Fejlesztési Banktól, elvégre az visszatérítendő hitel és a kamata gyakorlatilag a nullával egyenlő. Közben a regionális kórházak ára felment 200 millió euróra, sőt a nyáron azt hallottam, hogy 500 millió euró lenne. Viszont nem tudunk semmilyen konkrét információt, a látványterveket sem adták ide, csak beszélnek róla. Legutóbb Sorina Pintea egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón azt mondta, a következő európai uniós költségvetési ciklusra tolná a kórház ügyét, ha jól emlékszem, azzal érvelt, hogy nincs elegendő pénz rá. Ez az jelentené, hogy

2022 után újból kezdődne a tervezés, leghamarabb 2025-ben történne a projekt-leadás, és körülbelül 2028-ban az építés.

Ha így maradna, nagy eltolódás lenne. Erre kellene valahogy reagálni, mert Kolozsvárnak, Kolozs megyének, Erdélynek megígérték ezt a kórházat, először talán a kilencvenes évek végén merült fel, hogy szükség van egy ilyen egészségügyi intézményre. Ha már ilyen régóta tervezik, és a megvalósítása még tíz évvel tolódna, akkor valamit lépni kell. Ez volt az egyik lépés a megyei önkormányzat részéről.

– Viszont ha valós decentralizáció lenne Romániában, valószínűleg fel sem merülne, hogy ne a megyei tanács építse meg a kórházat.

– Így van, de én ezt inkább autonómiának nevezem. A regionális egyesületek olyan szépen működhetnének, és szabadak lennének abban a tekintetben, hogy a helyben felmért problémáknak megfelelően tudnának projekteket letenni az asztalra. Ez a helyi autonómiának a megvalósítása, ami tényleg előrelépést hozna. Viszont

jelenleg csak a bukaresti minisztériumok hívhatnak le uniós forrásokat ilyen típusú pályázatra, ahhoz, hogy az egyesületek is megtehessék, a kormánynak kellene kérnie, hogy átírják a Brüsszelben megfogalmazott szabályzatot.

Ami az önkormányzatot illeti, a konszenzus addig élne, amíg felépítjük és felszereljük a kórházat, az egészségügyi intézmény működésébe, az ágyak számába, a bérezésbe már csak a kormány szólna bele. Egyébként az országnak rengeteg pénze van a „nagy zsákban”, de Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős román biztosa szerint nincsenek projektek. Itt arról van szó, hogy kevesen iratkoztak fel a kifizetési vonalra. Viszont ha sok a pénz és kevés a feliratkozó, akkor át lehet csoportosítani. Persze ez hat hónapos papírmunkát jelent, de sikerülhet, hiszen én így jutottam hozzá ahhoz a pénzhez, amiből korábban mentőautókat vásároltunk. Attól tartok, hogy ezt a témát politikai síkra terelték, de technikailag ez olyan lehetőség, amit meg kell ragadni, és Kolozs megyének, Erdélynek 5-6 évvel hamarabb lehetne sürgősségi kórháza.

– Hogyan képzeli el a Kolozs megyei önkormányzat a kórházat? Megvan-e már az intézmény felépítéséhez szükséges telek?

– Tizennégy hektáros, Szászfenes és Kolozsvár között elterülő földterületet megkaptunk a katonasággól, majd átadtuk a minisztériumnak. Az előzetes tervek szerint a kórház 3 hektáron terült volna el, most pedig azon gondolkodunk, hogy szeretnénk új sürgősségi gyermekkórházat is építeni, mert a megye elbírja, és a költségvetés is. Úgy tudom, hogy a gyermekkórház 700 ágyas lenne, a regionális intézményben pedig ez a szám növekedne. De ezt nem mi képzeljük el, hanem már többször összehívtuk valamennyi kórház vezetőjét, professzorát, és mindegyik elmondta, hogy mire lenne szüksége ahhoz, hogy a sürgősségi intézmény ideális módon működjék. Ebből a sok szükségletből összeáll az alapelképzelés, amihez majd kapcsolódik az infrastruktúra megoldása, liftek üzemeltetése, felszerelések beszerzése.

Idézet
Nagyon szeretnénk, ha megvalósulna az alapötlet, miszerint valamennyi egészségügyi vizsgálatot egy épületen belül lehessen elvégezni, mert sokszor másodperceken múlik az ember élete. Jelenleg megpróbáljuk rávenni a minisztériumot, hogy tegyen valamit, mert két éve egy lépés sem történt az ügyben. Igazság szerint nincs kit hibáztatni, mert instabil a kormány.”

Természetesen nem a miniszter foglalkozik a projekttel, hanem kiadják egy igazgatónak, s amíg hozzá kerül a kórház ügye, már lehet, hogy le is váltják. Emiatt nincs előrelépés, és ezért kellene közelebb hozni a döntéshozatalt a régióhoz, Bukarestből ugyanis nagyon nehéz megoldani az itteni problémákat, ezért nem is hibáztatok senkit.

– Tulajdonképpen hány megyét szolgálna ki a regionális sürgősségi kórház?

– Kolozsvár jelenleg akár a Kárpát-medencén kívülről érkező betegeket is kiszolgál. Messziről is eljönnek a városba, mert nagyon jó egészségügyi szolgáltatást nyújtanak itt. Ezt nem igazán lehet megyékre leszűkíteni, szerintem nagy területet szolgálna ki a regionális kórház.

– A megyei önkormányzat elképzelése szerint főként európai uniós forrásokból hoznák létre az egészségügyi intézményt?

– Az elsődleges cél, hogy uniós finanszírozásból építsük meg, mivel az országnak sok milliárd eurója van abban a virtuális zsákban, de ahogy Corina Crețu fogalmazott, Románia nem képes lehívni a pénzt. Ezért szeretnénk közelebb hozni a kórház ügyét. December 6-án tárgyal az európai fejlesztési bank az egészségügyi minisztériummal, tehát várjuk a fejleményeket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Kiszálltak a rendőrök Emil Gânj testvéreinek lakásához, továbbra is nagy erőkkel keresik a gyilkossággal gyanúsított férfit

Kiszálltak vasárnap a rendőrök a mezőméhesi gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj fiú- és lánytestvérének lakásához. A nyomozáshoz közel álló források szerint egy másik nő lakásán is házkutatást tartanak.

Kiszálltak a rendőrök Emil Gânj testvéreinek lakásához, továbbra is nagy erőkkel keresik a gyilkossággal gyanúsított férfit
2025. július 13., vasárnap

Pappá szentelték az Erdélyben szolgáló afrikai piaristát

Szülőhazájában, az afrikai Kamerunban szentelték pappá a tavaly október óta Kolozsváron szolgáló Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP piaristát.

Pappá szentelték az Erdélyben szolgáló afrikai piaristát
2025. július 12., szombat

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek

Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek
2025. július 12., szombat

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon

Kaszáló Kalákát tartottak Csíkszentkirályon – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon
2025. július 12., szombat

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban

Egy 32 éves motoros meghalt, egy 15 éves kiskorú pedig megsérült egy péntekről szombatra virradó éjszaka történt közlekedési balesetben a Kolozs megyei Magyarkapuson. A motoros egy szabályosan közlekedő személygépkocsiba futott bele hátulról.

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban
2025. július 12., szombat

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség

Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség
2025. július 12., szombat

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről
2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában