A fekete-tengeri gáz kitermelésének megvalósulása esetén a magyar–román interkonnektor bővítésével a régióban nemcsak az energiaforrás, de az útvonal-diverzifikációja is megvalósulna – hangsúlyozta a Krónika megkeresésére a magyar innovációs és technológiai minisztérium.
Van, ahol egy napra 75 lejt is elkérnek egy napozóágy béreléséért a Fekete-tenger romániai partszakaszán, miközben egy kevésbé felkapott üdülőhelyen két személynek elég lehet 80 lej is egy éjszakára. Augusztusban tovább nőhetnek az árak.
A politikai megosztottság továbbra is ellehetetleníti a fekete-tengeri gáz kitermelésének elkezdését.
Másodszor perelte vissza tisztségét Györke Zoltán, Kolozs megye korábbi alprefektusa. A Kolozsvári Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítélete megerősítette a tavalyi elsőfokú ítéletet, amely szerint Györke Zoltánt vissza kell helyezni a Kolozs megyei alprefektusi tisztségbe.
Csak 2021-be folytatódnak a tárgyalások arról, hogy a Romgaz román állami gázvállalat is részesedést szerez-e a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyben – jelentette be Adrian Volntiru, a Romgaz vezérigazgatója.
Drónok segítségével is ellenőrzik, hogy a kolozsvári lakosok betartják a kijárási tilalomra vonatkozó szabályokat – tájékoztatta szerkesztőségünket a Kolozs megyei prefektúra, amely partnerségben a Kolozs megyei rendőr-főkapitánysággal léptette életbe a megfigyelési tervet.
Ugyanazok az erők álltak a marosvásárhelyi 1990-es véres események hátterében, akik három hónappal korábban, 1989 decemberében a város főterén belelövettek a kommunista diktatúra ellen tüntető tömegbe – állítja Emil Târnăveanu.
Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat.
Miközben Marosvásárhelyen egyre feszültebbé vált a hangulat, 1990. március 17–18-án első kongresszusát rendezte a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Közvetlenül a kétnapos fórum előtt már robbant néhány magyarellenes „bomba”.
Petre Roman miniszterelnöki tisztséget töltött be az 1990. márciusi marosvásárhelyi események idején. A politikus 2018-ban kiadott emlékirataiban az egykori Jugoszláviában történtekhez vezető forgatókönyvet lát a történések mögött.
Egészen más értékeket képviseltek ugyan, mint azok, akik a marosvásárhelyi magyarellenes csatározást kirobbantották, bűntudatot éreztek azok a román értelmiségiek, akik a véres események idején, 1990 tavaszán éppen Budapesten tartózkodtak a magyar–román baráti találkozón.
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta a harminc éve az erdélyi Marosvásárhelyen történt – fekete márciusként elhíresült – magyarellenes események kapcsán Szili Katalin nemzetpolitikáért felelős miniszterelnöki megbízott, az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Kelemen Hunor pénteken videóüzenetben ítélte el, hogy kereken harminc évvel a véres marosvásárhelyi összecsapások, a fekete március után sem lehet tudni, kinek az utasítására törtek rá a magyarokra.
Tőkés László szerint az erdélyi magyar közösség különösképpen elvárja, hogy Marosvásárhely fekete márciusa ügyében a román igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, hanem nemzetiségi diszkriminációtól mentesen szolgáltasson igazságot az egykori többségi agresszió elszenvedőinek.
Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.
Harminc éve, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt. Alább közöljük az MTI háttéranyagát.
A fekete március eseményei mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással párhuzamos társadalmat teremtve – vallja Novák Csaba Zoltán történész, szenátor.
Ha nincs a forradalom után a Marosvásárhelyi Rádiónak a Székelyföld lakosságát nyugalomra intő, meggyőző „műsorszáma”, az 1990-es fekete márciusi események könnyűszerrel polgárháborúba torkolltak volna – vallja a magyar szerkesztőség egykori munkatársa, Kelemen Ferenc.
Látogatottsági adatok