Románia felosztásától félt Petre Roman egykori kormányfő

Elszakadást vizionált. Petre Roman könyvében a későbbi boszniai háború forgatókönyvéhez hasonlítja a marosvásárhelyi szembenállást. •  Fotó: Facebook

Elszakadást vizionált. Petre Roman könyvében a későbbi boszniai háború forgatókönyvéhez hasonlítja a marosvásárhelyi szembenállást.

Fotó: Facebook

Petre Roman miniszterelnöki tisztséget töltött be az 1990. márciusi marosvásárhelyi események idején. A politikus 2018-ban kiadott emlékirataiban az egykori Jugoszláviában történtekhez vezető forgatókönyvet lát a történések mögött, revizionista irányzatúnak nevezi az akkori magyar kormányt, és megerősíti harminc évvel ezelőtti kijelentését, miszerint a „hullámot meggátoló falat” jelentette a Vatra Românească. Elismeri ugyanakkor, hogy volt szekusok is tagjai voltak a nacionalista szervezetnek.

Pataky István

2020. március 21., 18:052020. március 21., 18:05

2020. március 21., 18:092020. március 21., 18:09

Petre Roman a Szenvedély szabadság idején című könyvében külön fejezetet szentel az 1990 márciusában történteknek. Élete legbonyolultabb és legfeszültebb mozzanatának nevezi az akkori eseményeket. Azt állítja, hogy

Románia integritása, valamint államisága volt a tét.

„A román, illetve magyar részről egyaránt megnyilvánuló heccelések eredményeként egy általános jelleget öltött a konfliktus. Mindannyian emlékezünk a rendkívül csúnya és véres történésekre. Ismert a botokkal megvert Mihăilă Cofariu esete, ahogyan Sütő András magyar író súlyos megsebesítése is” – írja a volt miniszterelnök, aki könyvében Sütőt a konszenzus emberének nevezi.

Az exkormányfő kitér arra, hogy akkori információi szerint már az események előtt tíz nappal egy ír televízió tartózkodott Marosvásárhelyen. Ez a stáb készített felvételeket Cofariu megveréséről, amit úgy mutattak be a nagyvilágnak, mint egy megtámadott magyart, akit a románok kegyetlenül ütlegelnek. Roman szerint az írek tisztában voltak azzal, hogy nem magyarról van szó az említett áldozat esetében, de azt is megjegyzi: megtévesztő lehetett a megvert személy, mivel a magyarok kedvenc színének számító zöld pulóvert viselt. „Azokat a felvételeket nagyon ügyesen használták fel az Egyesült Államokban élő magyar revizionista körök” – állapítja meg mindenféle bizonyíték nélkül a volt miniszterelnök, aki nem tesz említést Cofariuéknak a Görgény völgyéből való szervezett beutaztatásáról sem.

Petre Roman könyvében a későbbi boszniai háború forgatókönyvéhez hasonlítja a marosvásárhelyi szembenállást.

Idézet
Íme! Egy kormányozhatatlan ország, ahol nem tartják be a kisebbségek jogait, mi több, utóbbiak veszélyben vannak, ezért egy nemzetközi ellenőrzés szükséges, az ENSZ protektorátusa sem kizárt. Ki tudja, hova vezetett volna mindez? Románia felosztása sem lett volna elképzelhetetlen”

– vázolja saját szemszögéből a márciusi eseményeket a volt miniszterelnök.

A volt miniszterelnök a helyzet sikeres megoldásaként mutatja be a páncélosok bevonulását •  Fotó: Azopan Photoarchive, azopan.ro Galéria

A volt miniszterelnök a helyzet sikeres megoldásaként mutatja be a páncélosok bevonulását

Fotó: Azopan Photoarchive, azopan.ro

Beszámol arról is, hogy azokban a napokban felhívta őt telefonon egy régi ismerőse, Jeni Rozoleanu, aki 1989 előtt férjével együtt a Szekuritáté kötelékében szolgált. Ő átadta a telefont egy másik volt szekusnak, aki tájékoztatta Romant a vásárhelyi helyzetről, a szemben álló két táborról, akiknek tagjai ugyan nem akarnak összecsapni, de biztonságos szétválasztásukat csak a hadsereg tudná biztosítani. Az exkormányfő – visszaemlékezései alapján – megriadt a fegyveresek bevetésének ötletétől egy civil területen. A lépést Ion Iliescu akkori államfő ellenezte. Roman részletesen leírja a Vasile Ionel tábornokkal való egyeztetéseit.

Végül a páncélosok bevonulásáról döntöttek. Ezt a volt miniszterelnök a helyzet sikeres megoldásaként mutatja be.

Nem említi azonban, hogy a beavatkozás megkésve, az összecsapások után történt, a rendőrség pedig erőtlenül lépett fel.

Arról is ír, véleménye szerint mi vezetett az etnikai konfliktushoz. „Meggyőződésem, hogy miután megszabadultunk a Ceaușescu-rezsimtől, olyan ösztönök szabadultak fel, amelyeket hosszú ideig elnyomott a kommunista rendszer. A magyarok úgy érezték, hogy identitásukat elnyomják, és erőszakkal asszimilálják őket, s ez többnyire igaz is volt. A másik oldalon ott voltak a román hipernacionalista ösztönök, amelyekre azokban a pillanatokban erőteljesen rájátszottak a volt Szekuritáté egyes tagjai” – fogalmazott könyvében az exkormányfő.

Roman itt ismét kitér az amerikai magyar „revizionista körök” nyomására, amely – állítása szerint – a budapesti Antall-kormányra is hatással volt.

A politikus egyértelműen revizionista irányzatúnak nevezi a budapesti kabinetet, s ezt azzal bizonyítja, hogy Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének vallotta magát.

Roman itt hiányosan idézi a néhai kormányfőt. Antall ugyanis megválasztása után azt mondta: „lélekben, érzésben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”.

Petre Roman kitér a Vatra Românească szerepére is. Elismeri, hogy a szervezetben a „normális nemzeti érzelmű románok” mellett voltak egykori szekusok is. Mint írja, akkoriban mondott egy mondatot, amellyel utólag sokszor szembesítették: „a Vatra Românească a fal, amely megállította a hullámot”. A volt miniszterelnök könyvében azt írja, soha nem vizsgálta felül ezt a megállapítást, mert volt igazság a kijelentésében. A marosvásárhelyi eseményekről szóló fejezet végén az exkormányfő megismétli, hogy helyénvalónak tartja az akkori helyzet összehasonlítását az egykori Jugoszláviában történtekkel.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van