Fekete március – Megvezettek sok rendes, ám tudatlan román embert

Szucher Ervin 2020. március 20., 19:09

Egészen más értékeket képviseltek ugyan, mint akik a marosvásárhelyi magyarellenes csatározást kirobbantották, mégis bűntudatot éreztek azok a román értelmiségiek, akik a véres események idején, 1990 tavaszán éppen Budapesten, magyar–román baráti találkozón tartózkodtak. Egyikük az a Smaranda Enache volt, aki harminc éve – számos kockázatot vállalva – következetesen kiáll az erdélyi magyarság jogaiért. Az emberjogi aktivista meggyőződése, 1990 elején számos román osztotta a véleményét, de a rájuk nehezedő nyomás miatt nem merték felvállalni. A retrográd erők propagandájának tulajdoníthatóan nagyon sok rendes, de tudatlan román emberben megerősödött a tévhit, hogy a magyar közösség belső ellenség.

Smaranda Enache: hol magyar-, hol CIA-ügynöknek neveznek, Budapest bérencének titulálnak Fotó: Szucher Ervin

– Milyen hangulatban utaztak Budapestre 1990 tavaszán a magyar–román értelmiségi találkozóra?

– Nagy örömmel fogadtuk a kezdeményezést, hiszen a meghívás olyan időszakban érkezett, amikor Erdélyben, de különösképpen Marosvásárhelyen már javában dívtak a nacionalista mozgalmak. Egy adott pillanatban már úgy éreztük, hogy a fejünk fölött átcsap a Vásárhelyen egyre erőteljesebben duzzadó magyarellenes hullám. A magyar–román értelmiségi találkozó ötlete viszont reménysugarat hozott az életünkbe. A budapesti esemény várakozásainknak megfelelően zajlott: végig baráti, empatikus hangulat jellemezte. Szinte mindannyian egyformán éreztünk, függetlenül attól, hogy Bukarestből vagy Budapestről, Kolozsvárról vagy Marosvásárhelyről érkezett magyarok vagy románok voltunk. A beszélgetések, kerekasztalok végig pozitív hangulatban zajlottak mindaddig a pillanatig, amíg egyszer, március 19-én valaki be nem jött a terembe, és be nem jelentette, hogy Marosvásárhelyen elszabadult a pokol. A tárgyalások helyszínén, a folyosókon több tévékészülék is volt, ott láthattuk az utcai összecsapásról készült felvételeket, híreket.

– Bizonyára mindez ez rányomta a bélyegét a találkozóra. Vagy csak a pillanatnyi hangulatukra?

– Nagyon rosszul éreztük magunkat – főként a román résztvevők. Bár egészen mást képviseltünk, mint azok, akik ezt a magyarellenes harcot kirobbantották, valóságos bűntudat szakadt ránk. Elvonultunk, és arról kezdtünk tanakodni, mit tehetünk. Az az ötlet támadt, hogy megfogalmazunk egy nyilatkozatot, amely a román–magyar összefogásról, a véres események azonnali megfékezéséről szólt volna. Igen ám, csakhogy felkavartságunkban nem találtuk a megfelelő szavakat, mígnem, meglepetésünkre Gabriel Liiceanu, írói adottságainak köszönhetően, papírra vetett néhány mondatot. Egyikre, amely felért egy közös programmal, ma is emlékszem.

Minden olyan kihívásra, amely alá akarja ásni a román–magyar jó kapcsolatokat, ugyanannyi, sőt több pozitív cselekedettel fogunk válaszolni”

– valahogy így szóltak az ismert író és filozófus gondolatai. Mire a találkozó valamennyi résztvevője elfogadta a közös nyilatkozatot, érkezett a második csapás: megtudtuk, hogy Sütő Andrást súlyosan megverték. Mivel Budapestre szállították, talán a harmadik napon, meglátogattuk a kórházban. Mi, a jelen lévő román értelmiségiek arról próbáltuk biztosítani, hogy készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy soha az életben meg ne ismétlődjék az, ami akkor, március 19–20-án Marosvásárhelyen történt.

– Pár nappal a forradalom után Marosvásárhelyen megalakult a Prietenia–Barátság elnevezésű platform, amelynek egyes tagjai utólag a magyarellenes Vatra alapembereivé váltak. Mikor lehettek őszinték ezek a személyek?

– Hiszem, hogy egy részük őszintén gondolhatta a román–magyar barátságot. De azt is, hogy később opportunizmusból, netán félelemből csatlakozott a Vatra nacionalista-sovén ideológiájához. Ne felejtsük el, hogy ugyanazokban a napokban, 1989 végén jött létre a Pro Európa Liga is, amelynek alapítói szintén románok és magyarok, illetve más nemzetiségű értelmiségiek voltunk, közülünk viszont senki nem pártolt át a Vatra Româneascához. Azt hiszem, hogy többeket azok közül, akik csatlakoztak a Prietenie–Barátság platformhoz, arra utasítottak, hogy lépjenek onnan ki, mert a románság számára nem az a járható út.

Már akkor, januárban lehetett érezni, hogy valakiket nagyon zavar a két nemzet között kialakuló jó viszony, ezért foggal-körömmel harcoltak az etnikumközi kapcsolatok ’89 előtti, Ceauşescu-féle nacionalista-kommunista mederbe való visszatereléséért.

Ezt a kölcsönös bizalmat csak egy ék beverésével lehetett szertefoszlatni.

A jogtiprás új kezdete. Harminc éve, 1990. március 19–20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

– Ki adhatott utasításokat a forradalmat követő napokban, hetekben ilyesmire? A Szekuritáté csillaga ugyebár elméletileg leáldozóban volt.

– Az éppen létező vezetőség, amelynek élén Ion Iliescu állt, meg a volt Szekuritáté emberei, akik 1989. december 22. után nagyon hamar összeszedték magukat. Rájöttek, hogy a forradalom többet is jelenthet, mint amennyit eredményez egy államcsíny. Érezték, hogyha nem vigyáznak, a történet nem mindössze a kommunista vezetők neokommunistákkal való lecseréléséről fog szólni. A nép nem csupán Ceauşescu menesztését követelte, hanem ennél sokkal többet: demokráciát és szabadságot. A magyarok is vissza szerették volna kapni alapvető jogaikat, azokat, amelyektől évtizedeken keresztül megfosztva éltek. Ennek tükrében születhetett meg a parancs, miszerint vissza kell fogni ezeket a tendenciákat. Mi más magyarázata lenne annak, hogy a Barátság platform tagjainak egy része egyik napról a másikra száznyolcvan fokos irányt vált, és a Ceauşescu-típusú politika ideológusává válik.

– Ez lenne az oka annak is, hogy a marosvásárhelyi román értelmiség hangja teljesen elhalkult? Bár szinte minden értelmesebb román ember tudta az igazságot, a nyilvánosság előtt az ön kivételével szinte senki nem merte felvállalni.

– Nem hinném, hogy kivétel lettem volna. Más románt is ismerek, aki ugyanazokat az értékeket, gondolatokat képviselte, mint én. Ezek viszont jobbára csak titokban szolidarizáltak velem, és négyszemközt adtak igazat, nagyon szűk körű magánbeszélgetések alkalmával bátorítottak. Az is igaz, hogy 1990 elején olyan időket éltünk, amikor nagyon kevesen merték felvállalni hitüket és meg­győződésüket. Nagy nyomás nehezedett az erdélyi román értelmiségiekre, főként azon intézmények részéről, amelyek Ceauşescu nélkül, de mindenképpen az ő politikáját igyekeztek folytatni. Azt az asszimilációs politikát, amelyet lényegében nem is ő talált fel, hanem már 1918 óta a román állam zászlajára tűzött. Másrészt azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy 1989–90-ben egyik volt kommunista állam a másik után omlott össze és bomlott fel: Jugoszlávia, Csehszlovákia, a Szovjetunió. Sokan attól tartottak, hogy a történelmileg kiemelkedő román–magyar összefogás Erdély leválását és Románia szétesését eredményezheti.

– Miért engedte meg Marosvásárhely mintegy 60 ezres románsága, hogy 1989 után is katonatisztek, volt párttitkárok, propagandisták, kollaboránsok és szekusok álljanak a közösség élére? Nem volt igény egy más típusú elitre?

– Nemcsak akkor, hanem 1989 végétől az 1996-os választásokig az egész országnak nem volt igénye egyébre. Különben mivel magyaráznánk, hogy hat éven keresztül ezek a retrográd erők voltak dominánsak?! Amelyek propagandájának köszönhetően

Marosvásárhelyen, de úgy általában Erdély-szerte nagyon sok rendes, ám tudatlan román emberben megerősödött az a tévhit, hogy a magyar közösség belső ellenség.

Olyan, amelynek a kérései, követelései felbontják az addigi rendet, a románságot pedig a társadalom peremére sodorják. A múlt embereinek sikerült elhitetniük, hogy ezt, a románok számára nemkívánatos helyzetet csak az ő jelenlétükkel, vezetésükkel, fundamentalista politikájukkal lehet megelőzni. Ennek megtestesítői pedig a katonatisztek, volt szekusok, rend­őrök voltak. Ezzel magyarázható, hogy a ’89 decemberében tapasztalt Szekuritáté- és kommunistapárt-ellenes hangulat teljes fordulatot vett a magyarok ellen.

– Volt olyan pillanat, amikor gerinces kiállása miatt veszélyben érezte az életét?

– Nem nagyon volt időm erre gondolni. Egyre-másra kaptam a névtelen fenyegető leveleket és hívásokat. Olyanokat írtak és mondtak, hogy megölnek, a telefonzsinórral fojtanak meg, de személyes látogatóim is akadtak a bábszínházban, amíg ott dolgoztam. Egyikük, Vasile T. Suciu néhai milicista azzal jött be a munkahelyemre, hogy voltak még ilyen árulók, mint amilyen én vagyok Avram Iancu idejében is, és azokat is kivégezték. Áprilisban mondvacsinált okok miatt kirúgtak az állásomból, egy hónap múlva – Kincses Előddel együtt – töröltek a parlamenti választások jelöltlistájáról. A nemzetközi összefogás és tiltakozás ellenére a román igazságszolgáltatás hajthatatlan maradt. Jóval később, 1998-ban, amikor Emil Constantinescu államfő kinevezett Románia észtországi és finnországi nagykövetének, egy kisebb tüntetést szerveztek a szüleim marosvásárhelyi háza előtt, kérték a parlamenttől a visszahívásomat, közben egy ablakot is betörtek. Mihai Răzvan Ungureanu, az ország későbbi miniszterelnöke kiállt mellettem, és nemet mondott a nacionalista erők követeléseinek.

A magyarok is vissza szerették volna kapni alapvető jogaikat Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Tóth Levente

– Ha jól emlékszem, hosszú évekkel ezelőtt, amikor egyik peres ügyéhez ügyvédet keresett, a román jogászok között egyet sem talált.

– Jól emlékszik, sajnos tényleg így volt. A magyar olvasók is jól tudják, hogy a helyi román nyelvű napilap, a Cuvântul Liber 1990 elejétől rendszeresen rágalmaz. Ugyanezt teszi, pontosabban tette a România Mare hetilap is.

Hol magyar-, hol CIA-ügynöknek neveznek, Budapest bérencének titulálnak, meg furcsábbnál furcsább hazug címkéket aggatnak rám.

A szintén érintett Gabriel Andreescuval egyetemben rágalom és becsületsértés miatt bűnügyi feljelentést tettünk a két sajtóorgánum ellen: Bukarestben a România Mare, Marosvásárhelyen az itteni lap ellen. A fővárosban az ügyészség nem találta bűncselekménynek azt, amit Corneliu Vadim Tudor és kollégái műveltek, itthon viszont elkezdődött a per, és nem sikerült egy román ügyvédet találnom. Tudatosan nem fordultam magyar jogászhoz, hogy a bíróság még véletlenül se terelje etnikai síkra az ügyet. Így minden egyes tárgyaláson önmagamat képviseltem, míg az újság főszerkesztője, Lazăr Lădariu egyetlenegyszer sem jelent meg. Mindig az volt a kifogás, hogy nem kapta kézhez az idézést. Magyarán: a bíróság képtelen volt kideríteni, Marosvásárhelyen hol lehet megtalálni a Cuvântul Liber főszerkesztőjét. Lădariu addig húzta az időt, amíg a törvény megváltozott, és ennek következtében ejtették az ügyet, hiszen a rágalmazás fogalmát kivették a Btk.-ból, és a polgári törvénykönyvbe sorolták.

– Milyen érzés volt sokáig a saját közössége által kitaszítottként élni?

– Egész életemre rányomta a bélyegét a magyarbarátság. Így, ahogy visszatekintek az elmúlt harminc esztendőre, el kell mondanom, hogy több száz interjút adtam a magyar, illetve nemzetközi sajtónak, és mindössze egy párat a román médiának. Néhány kivételt leszámítva, sem a központi televízió, sem a kereskedelmi hírcsatornák nem kíváncsiak a véleményemre. Pedig egy olyan román családból származom, amelynek egyes tagjai mind a 19. század derekán, mind a 20. század elején kiálltak az erdélyi románság jogaiért. Ez egy olyan hagyomány, amelyet én a kölcsönösség elvének betartásával próbáltam honorálni.

Elveim szerint ha egy kisebbség bajba vagy sebezhető helyzetbe kerül, a többségnek az ő igazáért is ki kell állnia. Egy életen keresztül ezt vallottam. De ennek van egy ára, amit azóta is megfizetek.

– Érik még fenyegetések?

– Nem. És már sértegetések sem. Ellenkezőleg. Ügyintézés vagy adófizetés végett sokszor olyan hivatalokba kell belépnem, vagy olyan üzletekben vásárolok, ahol rám ismernek, mosolyognak, udvariasan szolgálnak ki. Az az érzésem, hogy azok az emberek is, akik nem osztják a véleményemet, mégis tisztelnek, ha nem egyéb azért, mert a politikusokkal szemben én mindvégig határozottan kitartottam az elveim mellett még akkor is, ha ez, mint említettem, bizonyos áldozatot követelt. Jómagam is hálás vagyok az ilyen embereknek, örülök, hogy elfogadnak, és ennek köszönhetően jól érzem magam Marosvásárhelyen.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.