Fekete március – Marosvásárhely a szekus forgatókönyv B terve volt

Szucher Ervin 2020. március 30., 09:36 utolsó módosítás: 2020. március 30., 09:42

Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat. Kincses Előd ügyvéd, a marosvásárhelyi események egyik kulcsfigurája szerint ez volt a forgatókönyv B változata. Az egykori Nemzeti Megmentési Front volt Maros megyei alelnökének meggyőződése, hogy eredetileg a határ mentén, Szatmárnémetiben szerették volna „felrobbantani” az irredentizmus bombáját.

Kincses Előd: a Ion Iliescu vezette rezsim első politikai menekültje voltam Fotó: Veres Nándor

– Ha nincs 1989 decembere, hanem egy forradalom nélküli átmenetnek lehetünk tanúi, mennyire tartja valószínűnek 1990 márciusának bekövetkezését?

– Ha Ceauşescu bukása nem követel ekkora véráldozatot, hanem egy bársonyos forradalom révén következik be a hatalomátvétel, a március sem lett volna ennyire fekete. De nem is lettünk volna annyira derűlátóak, mint amilyenekké váltunk ’89. december végének euforikus hangulatában, amikor, ha rövid ideig is, de nagyon szerettek bennünket a románok. Ez a szeretet végzetes lett számunkra, ugyanis váratlanul érte, és valósággal megrémítette a Szekuritátét és a hozzá csatolt politikai réteget. Gondoljuk csak el, ha románok és magyarok között létrejön a történelmi megbékélés, akkor a szekusok végképp elesnek a gyakorlatilag veszélytelen magyar irredentizmus elleni „sikeres” küzdelmük révén oly könnyen szerzett pénzektől. És a politikusok sem tudják hülyeségeiket, sutaságukat a magyar veszéllyel való riogatással álcázni.

– Optimisták voltak vagy inkább naivak? Esetleg, ahogy a többség szokta emlegetni: netán kissé türelmetlenek a történelmi igazság visszaállítását illetően?

– Hetven évet vártunk a részleges jogorvoslásra, és azt mondják, hogy türelmetlenek vagyunk?! Ez egyenesen hülyeség. Sajnos ezt a retorikát egyes RMDSZ-vezetők is átvették, amikor – a románság érzékenységére hivatkozva – mindegyre odázták és odázzák a mai napig bizonyos kérdések tisztességes megoldását, vagy legalább felvetését. Arról nem is beszélve, hogy ameddig egy hatalom nincs megcsontosodva, nehezebben áll ellent a követeléseknek. A forradalmat, pontosabban a népfelkelést követő első napok hangulata megalapozta a hurráoptimizmust. Amikor 1989. december 23-án a Nemzeti Megmentési Front vegyes, magyar–román küldöttsége Király Károly megbízásából Bukarestbe utazott, Jakabffy Attila és Vasile Pol élő adásban beszéltek a román–magyar közös győzelemről.

Hazafelé megálltunk Predealon; az étteremben a szomszéd asztalnál ülő színromán társaság felismert bennünket, tagjai rendkívüli kedvességgel odajöttek, ölelgettek, és mindegyre azt hajtogatták, milyen jó, hogy végre egymásra találtunk, magyarok és románok.

Aki átélt egy ilyen túlcsorduló szeretetet, de most mégis azt állítja, hogy ’89-et követően még az első napokban sem volt derűlátó, az mai szemüvegen keresztül látja a világot. Ugyanakkor hangsúlyozom: optimizmusunkra csak a felkelést követő első napok adtak okot. A január 12-ei, utolsó közös magyar–román főtéri tüntetésen már arról beszéltem a tömegnek, hogy félő, a Nemzeti Megmentési Front átmentési fronttá alakul. Erre a hallgatóság a „Jos cu ei!”, „Le velük!” jelszavak skandálásával reagált.

– Mikortól érzékelte a pogrom veszélyét?

– Miután a magát Frăţiának nevező vatrás fiókszervezet megtámadta az RMDSZ szászrégeni székházát, kezdtem érezni, hogy van valami a levegőben. Erre Király Károly február eleji intése is ráerősített, amikor arra figyelmeztette Sütő Andrást meg engem, hogy lehetőleg ne járjunk egymagunk az utcán.

– Nem volt gyanús, hogy már 1989. december 22-től Marosvásárhely románságát jobbára a múlt emberei képviselik a városvezetésben?

– Hogy mennyire voltak a múlt emberei, illetve a katonai egyenruhában megjelenő tisztek mennyire voltak valódi katonatisztek vagy netán politikai, szekustisztek, nem volt honnan tudnom, hiszen sem én, sem a legtöbb magyar vezető nem ismerte őket. Az viszont már a Nemzeti Megmentési Front megyei vezetésének megalakulásakor látszott, hogy bekerültek oda nem illő figurák. De akkor az ilyen fura alakok még kisebbségben voltak, az elején nem merték kimutatni a foguk fehérjét. Egy példával is szolgálnék: 1990. január 19-én a Maros megyei megmentési front, a FSN gyakorlatilag egyhangú szavazással fogadta el a Bolyai Farkas-líceum visszamagyarosítását és a Papiu színrománosítását. Nem azonnali hatállyal, mint a kolozsvári magyar iskolák esetében, hanem szeptembertől, a következő iskolaévtől.

– Kik készítették elő a véres eseményeket: a „felszínre került” második vonal képviselői és az ortodox papok? Vagy a mélyben meghúzódó Szekuritáté? Esetleg a két csapat ötvözete?

– Elsősorban a Szekuritáté, amely december végétől megállás nélkül ügyködött – nem is a mélyben, hanem a hadsereg fennhatósága alatt, a román pártsajtó hathatós támogatásával. Hogy a szekusok nem tétlenkedtek, hanem a hadsereg oltalma alatt folytatták „áldásos” tevékenységüket, maga Ioan Judea ezredes, a vásárhelyi pogromkísérlet egyik társzervezője is leírta a Cumpăna lui martie című könyvében. Noha kötetében, hogy finoman fogalmazzak, nem mindig ragaszkodik az igazsághoz, nem hinném, hogy éppen ebben, a saját szerepét is kiemelő lényeges kérdésben hazudott volna. Román források sohasem cáfolták ezt az állítást. Az ezredes büszkén hangsúlyozta, hogy hazafi katonatisztként és a város vezetőjeként végig együttműködött a hadsereg által oltalmazott szekusokkal. Mesélnék egy ehhez kapcsolódó rövid történetet: Sütővel megbeszéltük, hogy Marosvásárhely polgármesterének Hayek Horstot, az Imatex főmérnökét javasoljuk, aki mind a magyar, mind a román közösség körében köztiszteletnek örvendett. Amikor a gyűlésen megemlítettük a nevét, a román fél kézzel-lábbal tiltakozott ellene; inkább a színmagyar Orbán Dezső megválasztását forszírozták, akit mi is elfogadtunk. Mindebből azt szűröm le, hogy az „illetékesek” lehallgatták a Sütő András lakásán folytatott megbeszélésünket, amelyben azt elemeztük, hogy Hayek Horst ugyan szász nevű, de magyar érzelmű, karakán, felkészült ember. Tervünkről csakis így szerezhettek tudomást. Ezen az ülésen még történt egy érdekes dolog: a román fél azt szerette volna, hogy Ioan Sabău-Popot – akkoriban még a Pop neve nélkül – a municípiumi vezetés titkárává válasszák meg. Eugen Baculea közjegyző, a megyei FSN titkára arra figyelmeztetett, hogy ügyelni kell Sabăura, mert nagyon veszélyes – ami hamarosan ki is derült. És ezt egy olyan ember állította, akinek vatrás kötődései is voltak. Azzal a trükkel tudtam megakadályozni, hogy ne ilyen jegyző kerüljön a városházára, hogy elmondtam: a jogszabály nem teszi lehetővé a bíráknak, hogy politikai szerepet vállaljanak. Igaz, cseberből vederbe kerültünk, mert végül azt az Ovidiu Iosif ügyvédet választották meg, akiből később a magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt, a hírhedt PUNR szenátora lett.

Ha románok és magyarok között létrejön a történelmi megbékélés, akkor a szekusok végképp elesnek oly könnyen szerzett kiváltságaiktól Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

– Harminc év távlatából miként látja: elkerülhető lett volna a március 19–20-i provokáció?

– Persze. De csak egy feltétellel: ha március 15-én a szatmári magyarok ellenállnak a Vasile Ţîră százados által vezetett marosvásárhelyi vatrás különítménynek, amely lemondatta az ottani megmentési front magyar meghatározó alakját, az RMDSZ-es Formanek Ferencet és Pécsi Ferencet. A békés szándékú magyar lakosság nem koszorúzhatta meg sem Bălcescu, sem Petőfi szobrát, mert a szatmári teret elfoglalták a román tüntetők. Az ünneplők nem vették fel a kesztyűt, nem álltak ellen, mint mi, marosvásárhelyiek, hanem csendben átvonultak Erdődre, és ott ünnepeltek. Az eredeti forgatókönyv az lett volna, hogy a másik frontvárosban, az akkor románok és magyarok által még fele-fele arányban lakott Szatmárnémetiben robbantsák ki az etnikai összecsapást. Propaganda szempontjából a sötét erőknek jobban is jött volna Szatmár, hiszen a határ közelségével a magyarveszéllyel való riogatás még inkább mérgezte volna a román közvéleményt.

– Gondolom, nem véletlen, hogy ugyanaz a Ţîră volt a marosvásárhelyi eseményeknek is egyik kulcsfigurája.

– Ő volt az, aki március 19-én, a marosvásárhelyi megyeháza erkélyéről diadalittasan bejelentette, hogy sikerült engem lemondatni az egységfront alelnöki tisztségéről. „Noi suntem stăpâni în ţara românească!” – hangoztatta, azaz mi vagyunk az urak román országunkban. Ugyanaznap este egyike volt azoknak, akik uszították a leitatott, felbőszített román tömeget az RMDSZ székházából távozni akaró – Judea ezredes ígéretében megbízó – Sütő András ellen.

Most jön a fehér hajú öreg, vegyétek kezelésbe! – kiáltotta a Görgény-völgyieknek, még mielőtt Sütő felülhetett volna a székházból menekülő magyaroknak odarendelt katonai teherautóra. Hogy útmutatása hová vezetett, azt mindannyian tudjuk. Szintén az ő szájából hangzott el az a „biztató” mondat, miszerint „a katonaság veletek van, és leszámol az irredenta, revizionista horthystákkal”.

Egyébként miután hazatért Szatmárról, március 16-án nyilvánosan is eldicsekedte, hogy ott a vatrások vissza tudták verni a magyarokat. Ő is, akárcsak sok más katonatiszt, a Vatra Românească alapító tagja volt, sőt egy fontos tisztséget is kapott, titkárnak választották.

– Király Károly kikapcsolása és Bukarestbe történt „felfelé buktatása” része lehetett a magyarellenes forgatókönyvnek?

– Nem hinném, hogy amikor Királynak Bukarestben ajánlottak magas rangú tisztséget, ezzel a hátsó szándékkal tették volna, noha Maros megyei helyettese, Ioan Scrieciu tábornok egy későbbi interjúban ezt állította. Ne feledjük: Király megmaradt Maros megyei elnöknek, ebben a minőségben állította le a március 16-i Tudor negyedbeli gyógyszertári csatát. Sajnos betegsége miatt január 9. és 25. között hiányzott a városból, Budapesten kezelték. Emiatt eléggé magamra maradtam. Ion Iliescu államfő, aki fiatalkorában a KISZ vezetőségében jól együttműködött Királlyal, tisztelte és bízott benne. Nem számított arra, hogy Király jóval elszántabb, mint Domokos Géza és támogatói. Király Károlytól is csupa jót hallottam Iliescuról. Mint egyébként Kikeli Páltól, az orvosi egyetem professzorától, aki diákvezérként került vele kapcsolatba. Ezek az illúziók engem is befolyásoltak, megtévesztettek. Amikor januárban Sütő András felkérésére egy fontos beadványt akartam személyesen neki átadni, telefonon arra kértem, hogy fogadjon. Ion Iliescu rendkívül szívélyesen üdvözölt mint Tőkés László védőügyvédjét, elismerően szólt Tőkés elévülhetetlen érdemeiről, ügyvédi kurázsimról, és már másnap fogadott a Victoria-palotában. Január 20-i bukaresti találkozásunkkor is udvariasan és barátságosan viselkedett, mondanivalómat jegyzetelte...

Ugyanakkor, amit akkor megígért, be is tartotta. A gyergyószentmiklósiak azt panaszolták, hogy a milícia volt székháza udvarán lévő kutyaólban emberi koponyacsontokat találtak. Iliescu közbenjárására beindították a nyomozást. Megszületett az a törvényszéki orvostani szakvélemény, amely megerősítette a feltételezéseket: valóban emberikoponya-maradványok voltak a rendőrség udvarán. Az ügynek mindössze az lett a következménye, hogy a gyergyói milicistákat más településre helyezték át.

– Apropó gyergyóiak: mennyire voltak közel ahhoz, hogy a csíkiakkal, udvarhelyiekkel, háromszékiekkel együtt a marosvásárhelyi magyarság segítségére siessenek?

– A gyergyóiakról nincsenek pontos információim, de azt ismételten elmondom,

életem talán legfontosabb tette az volt, hogy március 20-án Székelyudvarhelyen sikerült lebeszélnem sok ezer embert arról, hogy beutazzanak Marosvásárhelyre, megvédeni az előző nap a Görgény-völgyi agresszorok által megtámadott magyarságot.

Elképzelni is rossz, mi történt volna, ha a székelység be­özönlik Marosvásárhelyre – ez esetben nem fordították volna vissza Székelykocsárdról a Zsil-völgyi bányászokkal megrakott szerelvényt, és Zalatna főteréről elindították volna a Horeáék „unokáit” szállító autóbuszokat.

„A magyarok iránt táplált szeretet végzetes lett számunkra, ugyanis váratlanul érte, és valósággal megrémítette a Szekuritátét” Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Tóth Levente

– Ön már idegenben élte meg március utórezgéseit. Nehéz volt a „pálya széléről” szemlélni azt a hazugságáradatot, ami a magyarságra zúdult?

– Mivel annak idején még nem létezett sem internet, sem Facebook, csak a feltűnően nagy hazugságok jutottak el hozzám Magyarországra. Kézhez kaptam viszont a két megbízott, N. S. Dumitru és Verestóy Attila által készített eredeti jelentést a fekete márciusról. Összeállítói igyekeztek a közös hibát kimutatni, de azért átszűrődött belőle, hogy a főbűnös mégiscsak a román fél volt. Érdekes módon ezt a változatot „elsüllyesztették”, és egy másik verziót hoztak nyilvánosságra külföldön. Ebben már jócskán tetten érhetők a román propaganda hazugságai.

– Az újabb változatot is aláírta a két szerző, vagy tudtuk és beleegyezésük nélkül másította meg a hatalom az eredetit?

– Nem tudom.

– Hogy érzi: az RMDSZ elárulta önt?

– Annak ismeretében, hogy március 20-án tízezrek „követelték vissza Kincsest”, engem helyeztek az RMDSZ szenátori listájának élére, az egyetlen magyar befutóhelyre. Eléggé kellemetlenül érintett, hogy 1990 májusában, az első általános választásokon úgy lőttek ki az RMDSZ szenátori listájának első helyéről, hogy a szövetség még csak meg sem óvta az igazságtalan döntést. A Ioan Sabău-Pop és Ionel Pantea alkotta bírói tanács arra hivatkozva törölt a jelöltek közül, hogy én a demokrácia ellensége vagyok. Ugyanezt a bélyeget sütötték Smaranda Enachéra, a Pro Európa Liga elnökére is, aki szót emelt a magyarságot ért igazságtalanságok kapcsán. Hogy ne legyen feltűnő, miszerint pont mi ketten lennénk a hazai demokrácia sírásói, jellegzetes román politikai furfanggal a listáról törölték a két vatrás katonatisztet, Scrieciu tábornokot és Judea ezredest. Akiknek egyébként jelentős szerepük volt a magyarellenes hangulat kialakításában, a pogromkísérlet megszervezésében.

A bírósági döntésnek köszönhetően került az első és egyben egyetlen befutó magyar szenátori helyre Markó Béla, akinek ezzel elkezdődött politikai karrierje. Ellenem meg nyomozást indítottak, és megpróbálták rám bizonyítani, hogy népirtásra bujtattam fel Székelyföld magyarságát. Mivel nem indulhattam a választáson, nem szereztem mentelmi jogot, ezért öt és fél éven keresztül száműzetésben, Magyarországon éltem. Az eljárást csak azután szüntették meg, hogy 1996-ban Románia alávetette magát az Emberi Jogok Európai Bírósága illetékességének. Azonnal francia nyelvű beadvánnyal fordultam a strasbourgi intézményhez.

– Miért éppen francia nyelvűvel?

– Azért, hogy ne legyek kiszolgáltatva a román fordításnak. De még így sem szabadultam meg a bonyodalmaktól. Három évet kellett várnom a válaszra, amely arról szólt, hogy… elveszett a beadványom, küldjem el újból. Azt hiszem, joggal kérdezhetem, ilyen vagy, Európa? Ismét benyújtottam a panaszt, és vártam. Egy esztendő elteltével közölték, hogy a panaszom okafogyottá vált, hiszen bármikor hazamehetek Marosvásárhelyre. Amúgy két emberjogi sérelmet hoztam fel: az egyik a szülőföldön való tartózkodás jogának a megtagadása, a másik a korrekt, fair eljárás hiánya, ugyanis strasbourgi panaszom nyomán, öt év után zárták le az ellenem hamis vádakkal indított nyomozást. Nem vitás, legalább ezért a jogsértésért el kellett volna marasztalniuk Romániát. Visszatérve az eredeti kérdésre, el kell mondanom, hogy a Budapesten töltött öt esztendő alatt az RMDSZ képviselői nem keresték a társaságomat. Egyszer találkoztam Markó Bélával, és egyszer Frunda Györggyel. Ő akkor keresett meg, amikor a Magyarok Világszövetségének főtitkára lettem.

– Ezek szerint nem is az RMDSZ fordított hátat önnek, hanem a barátai?

– A barátaim nem fordítottak hátat. Az említett vezetők kollégáim voltak, Frunda hosszú ideig haverom is. Én hoztam be a kizárólag a Vatra Româneascával – tiltakozásom ellenére – tárgyaló RMDSZ-küldöttségbe mint szakértőt. A Vatrával folytatott tárgyalások során – amelyek azt tudatosították a román közvéleményben, hogy csak ez a „kulturális” szervezet védi meg őket a magyaroktól – fontosnak tartottam, hogy a költők, filozófusok és könyvelők mellett egy jól felkészült ügyvéd is jelen legyen. Mindez akkor történt, amikor március 23-án már éreztem, sőt tudtam, hogy menekülnöm kell, veszélyben vagyok, mert már nem hordoz páncélautóval a hadsereg, és egyre inkább megfagy körülöttem a levegő. A tévé is közvetítette azokat a vatrás tüntetéseket, amelyek során a fekete március szervezőinek felelősségre vonását követelték. Egy pillanatig sem gondolhattam, hogy saját magukat szeretnék börtönbe juttatni. Ezért aztán március végén Hosszú Zoltán aradi ügyvéd barátom, a későbbi RMDSZ-es szenátor segítségével az Iliescu-rezsim első politikai menekültjeként Nagylaknál trükkösen átléptem a román–magyar határt. Akkor még azt hittem, rövidesen hazatérhetek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport