Tőkés László a fekete márciusról: ne alkalmazzon kettős mércét a román igazságszolgáltatás!

– olvasható Tőkés nyilatkozatában, amelyben az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás súlyos következményeire is emlékeztetett.

korábban írtuk

Fekete március: 30 éve történtek a véres magyar–román összecsapások Marosvásárhelyen

Harminc éve, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt. Alább közöljük az MTI háttéranyagát.

„Három évtized múltán rezignációval állapíthattuk meg, hogy ily hosszú idő sem volt elégséges nemhogy a forradalmi változások kiteljesítésére, de még az egykori események feltárására, az igazság felderítésére és az igazságtételre, a vétkesek felelősségre vonására sem. Igaz ugyan, hogy a forradalom idején elkövetett bűncselekmények ügyében a vádemelés tavaly már megtörtént,

– jelentette ki az EMNT elnöke.

 Tőkés figyelmeztetett, tavaly decemberben Klaus Johannis államfő is azon meggyőződésének adott hangot, hogy az igazságot ki kell deríteni, és a vétkeseket meg kell büntetni. „Csak remélnünk lehet, ezzel együtt pedig követelnünk kell, hogy az európai parlamenti elvárások és az ezekkel kapcsolatos államelnöki fogadkozások végre valósággá váljanak, és az igazság- és jóvátétel ténylegesen megtörténjék a forradalom és a bányászjárás perében.

– állapította meg a volt európai parlamenti képviselő.

Hozzátette: amint azt a véres események 20. évfordulóján közzétett felhívásukban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Europa Liga együttesen követelték: az igazság kiderítése érdekében és a törvény előtti egyenlőség követelményének megfelelően haladék nélkül újra kell kezdeni a nyomozati eljárást a marosvásárhelyi atrocitások megszervezői ellenében és törvény elé állításuk érdekében.

Tőkés felidézi, hogy a nemrég napvilágra került korabeli CIA-jelentések is arra vallanak, hogy Ion Iliescu elnök az interetnikai konfliktusokat kívánta felhasználni hatalmának megszilárdítása érdekében, a volt Szekuritáté újjászervezése, azaz a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) létrehozása által. „Ennek megfelelően állapítja meg Kincses Előd, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának (NEIT) akkori Maros megyei alelnöke, hogy

– olvasható Tőkés nyilatkozatában.

„Mindezek alapján és mindent egybevetve, harminc évvel a dicsőséges romániai forradalom és az azt eltérítő ellenforradalmi események után azzal a felhívással fordulok Klaus Johannis államelnökhöz, hogy szerezzen érvényt az igazság kiderítésére és a vétkesek megbüntetésére vonatkozó kijelentéseinek mind az egykori „terroristák” vérengzései, mind a marosvásárhelyi parasztjárás, valamint a bukaresti bányászjárás garázdálkodásai tekintetében.

– fogalmazott Tőkés László a fekete március 30. évfordulóján.

korábban írtuk

A fekete március előzményei: hatalomátmentés, csapdák, forgatókönyvírás a felszín alatt

Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.

korábban írtuk

A szeparatizmus vádjától a pogromig: a kölcsönös bizalmatlanság máig nem szűnt meg Marosvásárhelyen

A fekete március eseményei mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással párhuzamos társadalmat teremtve – vallja Novák Csaba Zoltán történész, szenátor.

korábban írtuk

Csak felszínesen gyógyultak be a fekete március okozta sebek

Ha nincs a forradalom után a Marosvásárhelyi Rádiónak a Székelyföld lakosságát nyugalomra intő, meggyőző „műsorszáma”, az 1990-es fekete márciusi események könnyűszerrel polgárháborúba torkolltak volna – vallja a magyar szerkesztőség egykori munkatársa, Kelemen Ferenc. 

korábban írtuk

Kelemen Hunor: soha többé, fekete március!

Kelemen Hunor pénteken videóüzenetben ítélte el, hogy kereken harminc évvel a véres marosvásárhelyi összecsapások, a fekete március után sem lehet tudni, kinek az utasítására törtek rá a magyarokra.