Fotó: E-nergia.ro
A fekete-tengeri gáz kitermelésének megvalósulása esetén a magyar–román interkonnektor bővítésével a régióban nemcsak az energiaforrás, de az útvonal-diverzifikációja is megvalósulna – hangsúlyozta a Krónika megkeresésére a magyar innovációs és technológiai minisztérium. Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban megismételte: idén várhatóan nem sikerül módosítani a Fekete-tenger alatti földgáz kitermelését lehetővé tevő offshoretörvényt.
2020. augusztus 17., 10:472020. augusztus 17., 10:47
Az utóbbi napokban több olyan cikk jelent meg a román sajtóban, amely arra utalt, hogy Magyarország és Ausztria nem érdekelt már a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázvezetékekben. Mi Magyarország álláspontja a BRUA-vezetékkel kapcsolatban? – kérdeztük az ügyben illetékes budapesti tárcát. Az innovációs és technológiai minisztérium válaszában arra emlékeztetett, hogy
Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal megteremtette a gázhálózat összeköttetését.
„Az ellátásbiztonság további erősítése és a magyar földgázpiac likviditásának fejlesztése érdekében továbbra is megkülönböztetett jelentőséggel bír az ország földgázbeszerzéseinek diverzifikálása mind a lehetséges útvonalak, mind pedig beszerzési források szempontjából. A forrásdiverzifikációra elsősorban a horvát Krk LNG-terminál megépülése adhat módot, további útvonal-diverzifikációs lehetőséget pedig a szerb–magyar határkeresztező pont bővítésének projektje jelenthet.
– fogalmazott lapunknak a tárca.
A tervezett BRUA-gázvezeték magyar szakasza két elemből áll össze, a RO–HU interkonnektorból, illetve a HAG-vezeték kétirányúsításából. „Az első elemet, a RO–HU-vezeték magyar szakaszát és a hozzá tartozó kompresszorállomást 2019 októberében adták át – ezen keresztül korábban már segítettük Románia téli felkészülését” – tájékoztatott a budapesti minisztérium. Ami a HAG-vezeték kétirányúsításával kapcsolatos lekötési tender sikertelenségét illeti, a tárca szerint ebben vélhetően szerepet játszott, hogy a 2014 májusa óta üzemelő szlovák–magyar vezetékkel jelenleg is elegendő kapacitás áll rendelkezésre az Ausztria irányába történő gázszállításokra.
Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban leszögezte:
Jelezte, nem ért egyet azokkal, akik azt sugallják, hogy a vezeték fölösleges lenne, hiszen elsősorban az azeri földgáznak, illetve az amerikai és a katari cseppfolyósított gáznak a görög kikötőkből való szállítása érdekében épül. Hozzátette: egyelőre nem a fekete-tengeri földgáz kitermelésének késlekedése akadályozza, hogy a BRUA Románia területén várhatóan az év végéig megépülő szakasza nyersanyagot szállítson, hanem a görög–bolgár interkonnektornál tapasztalt késések.
A román energiaár-szabályozó hatóság egyik igazgatója nemrég kijelentette: a fekete-tengeri földgáz nélkül megkérdőjeleződik a vezeték hasznossága. A BRUA második szakaszának elkészülésével kapcsolatban Popescu kifejtette: ez egy gazdasági kérdés, a vezetéknek ki kell állnia az úgynevezett gazdasági teszt próbáját. Itt említette meg, hogy két magyar vállalat kötötte le a román–magyar gázhálózatot összekötő interkonnektor szállítási kapacitását, de a visszalépésük miatt újra kell kezdeni az eljárást. A miniszter kijelentette,
A Fekete-tenger romániai Neptun kontinentális talapzatában 42–84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget az amerikai ExxonMobil és osztrák OMV kellene a felszínre hozza, de mindkét befektető elégedetlen a bukaresti törvényhozói testület által elfogadott jogszabállyal, amely nem biztosít számukra elég kedvező feltételeket. A helyzetet jól ismerő szakértők lapunkat arról tájékoztatták, hogy a fekete-tengeri gáz iránt érdeklődő termelők és kereskedők elbizonytalanodtak az évek óta húzódó beruházási döntés miatt, s az ügynek a járványhelyzet és az Európa-szerte jellemzően alacsony gázárak sem tettek jót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!