Novák Csaba Zoltán szerint generáció- és szemléletváltásra van szükség
Fotó: Haáz Vince
A fekete március eseményei mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással szinte teljesen párhuzamos társadalmat teremtve – vallja Novák Csaba Zoltán történész, szenátor, aki szerint az ügyészség korábban is megtehette volna, de ma is megtehetné, hogy felgöngyölíti a szálakat.
2020. március 19., 07:572020. március 19., 07:57
2020. március 19., 11:422020. március 19., 11:42
– Miért döntött a fekete március kutatása mellett?
– A történelem kutatásában, értelmezésében a folyamatok, a dolgok egymáshoz kapcsolódása, kölcsönös determináltsága érdekel, ezen belül a közelmúlt, az életünket közvetlenül befolyásoló események. A kommunizmus, a Ceaușescu-rendszer, a rendszerváltás kutatása az utamba hozták a fekete márciust. Tudatában voltam annak, hogy a márciusi marosvásárhelyi események a jellegükből fakadóan érzékeny témának számítanak nemcsak a városban, hanem a román és magyar közbeszédben, közösségi emlékezetben egyaránt, de lévén, hogy szeretem a kihívásokat, a nehéz feladatokat, belekezdtem. Szerettem volna hozzájárulni a történésekre vonatkozó források feltárásán túl egy kiegyensúlyozottabb, árnyaltabb szakmai vélemény, diskurzus kialakításához.
– Mi a „közismert” magyar, illetve román álláspont 1990 márciusáról?
– A Marosvásárhelyen történtekről több, egymástól gyökeresen eltérő magyarázat létezik jól kivehető etnikai törésvonal mentén, a magyarok szeparatista megvádolásával kezdődően a románok által végrehajtott, tervszerű pogrom gondolatáig. Az események eddigi értékelésére, értelmezésére erősen rányomta bélyegét a szubjektivizmus. Jellemző továbbá az is, hogy a marosvásárhelyi eseményekről elsősorban publicisztikai jellegű összefoglalók születtek, illetve a korszak és az események egykori szereplői, szemtanúi szólaltak meg, visszaemlékezéseiket vetették papírra. Ezek között a teljesség igénye nélkül említhetjük Ioan Judea, Sütő András, Király Károly, Domokos Géza, Silviu Brucan, Kincses Előd, Virgil Măgureanu, Gheorghe Bănescu önéletrajzírását, interjúköteteit, a több marosvásárhelyi magyar szerzőt felvonultató, Káli Király István által szerkesztett Fehér könyvet vagy Simon Judit riportkötetét. A források hiányossága miatt viszonylag kevés történeti elemzés született. A Szabadság terhe című kötetünkben László Márton kollégámmal arra törekedtünk, hogy felkutassuk az összes elérhető forrást, és azokat történeti kontextusba helyezzük, értelmezzük. Meg kell említenem, hogy akkor, néhány éve nem találtunk olyan román nemzetiségű történészt, aki csatlakozott volna hozzánk. Azt gondolom, hogy idővel lesz előrelépés ebben a kérdésben is, ugyanis generáció- és szemléletváltásra van szükség. Az első lépés az lesz, hogy román kollégák is foglalkozni fognak a kérdéssel, ezt követheti majd az, hogy a szakmai következtetéseinket összevetjük, megvitatjuk.
– Az 1990. márciusi súlyos atrocitásoknak igazi következménye román részről nem lett, csak magyar, illetve cigány nemzetiségűeket ítéltek el, hurcoltak meg. A felbujtók, illetve a támadásokat végrehajtók közül senkit sem vontak felelősségre. Változtatna ezen a történések újravizsgálása?
– A történtek utáni „igazságszolgáltatás” módja a helyi ügyészség és bíróság részrehajlását bizonyítja. A marosvásárhelyi eseményekért elítélt személyek kizárólag romák és magyarok voltak. Magasabb beosztású közösségi vezetőt viszont egyik táborból sem ítéltek el. A helyi ügyészség és bíróság több tagja közvetetten vagy közvetlenül érintett volt a konfliktust megelőző etnikai vitákban. Meglátásom szerint az ítéletek március 20-án este, a hadsereg jelenléte ellenére bekövetkezett magyar sikert kívánták megtorolni, ellensúlyozni.
Ha megneveznénk például konkrétan, hogy kik voltak a Görgény-völgyiek felbujtói, szervezői, máris kiegészülhetne az elítéltek hosszú, de távolról sem teljes listája.
– Ismerjük a jelenlegi román igazságszolgáltatás „függetlenségét”. Mi a garancia, hogy egy egyébként kétségtelenül szükséges újravizsgálat nem a magyarokat hozza ki bűnösnek?
– A mai romániai viszonyokat tekintve garanciát semmire sem vállalnék. Az tény viszont, hogy a marosvásárhelyi fekete március nemcsak a magyarokat és romákat terheli. Egy kiegyensúlyozott igazságszolgáltatás ilyen ítéletet nem hozhatna.
Fotó: Haáz Vince
– Egyfajta közmegegyezés van – elsősorban magyar részről – abban, hogy a városra máig rányomja a bélyegét 1990 márciusa. Miben érzékelhető ez?
– Az események mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással szinte teljesen párhuzamos társadalmat teremtve. A román elit célja pozícióinak megtartása volt, és a környék falvaiból toborzott emberekkel demonstrálni szándékozta erejét, fölényét. További célja volt megtörni a magyar közösséget és annak 1989 utáni dinamikus önszerveződését. A helyi román elit a jelentős politikai-gazdasági pozícióit konszolidálta, a magyar közösség teljes megtörése, megalázása viszont nem sikerült. A március 20-i ütközetet a magyarok „megnyerték”, megtartották a főteret, és megfutamították az „ellenfelet”, ugyanakkor ezt a helyzeti előnyt nem sikerült kamatoztatniuk. Sok résztvevő számára igazi töréspontot jelentett 1990 márciusa. Az történtek utáni általános negatív hangulattal magyarázható az is, hogy az 1990 márciusa utáni néhány évben a marosvásárhelyi magyar középosztály a tömeges elvándorlás miatt jelentős vérveszteséget szenvedett.
– Nem egyfajta magyarázkodásról, hátrafelé mutogatásról van inkább szó a marosvásárhelyi magyar politizálás sikertelenségének elkendőzése érdekében?
– Nem, én azt gondolom, hogy a fenti állításom tény. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy mindez nem magyarázza meg, nem menti fel a rendszerváltás utáni magyar elit politizálását. Megjegyzem, a marosvásárhelyi politikai elit nagyon nehéz helyzetben volt és van. A román elit kilencvenben megőrizte előnyös pozícióit, és mögötte állnak az állami intézmények. Azt tartom problematikusnak, hogy magyar részről nem körvonalazódott egy többé-kevésbé világos intézményépítési stratégia. Vannak részleges sikerek – például a kulturálisintézmény-hálózat, a közösségi rendezvények kialakulása –, viszont több és pontosabb tervezésre lenne szükség például a közösségi érdekek várospolitikai megjelenítésében, érvényesítésében. Ugyanakkor azt is problematikusnak tartom, hogy egyes magyar nemzetiségű személyek nem ismerték fel a Florea-időszakban kiteljesedő városvezetési rendszer visszásságait, és akaratlanul vagy más esetben önös céloktól vezérelve együttműködtek ezzel.
Ha nincs a forradalom után a Marosvásárhelyi Rádiónak a Székelyföld lakosságát nyugalomra intő, meggyőző „műsorszáma”, az 1990-es fekete márciusi események könnyűszerrel polgárháborúba torkolltak volna – vallja a magyar szerkesztőség egykori munkatársa, Kelemen Ferenc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!