2010. szeptember 07., 10:382010. szeptember 07., 10:38
Az idei érettségi eredményeit látván azonban az is felkapja a fejét, aki már régen túl van hasonló megpróbáltatásokon. Már a nyári vizsga olyan adatokkal szolgált, amelyek negatív rekordokat döntöttek, de a múlt hétvégén lezárult pótérettségi már katasztrofálisnak mondható eredményekkel zárult. A magyarázattal most Daniel Funeriu, az aktuális tanügyminiszter szolgált: a pocsék eredmények elődjei, Andrei Marga és Ecaterina Andronescu balul sikerült reformjainak következményei. Na de nem kell félni, hiszen készen áll az új oktatási törvény, amely minden problémát megold majd, már csak annyi kellene, hogy az ellenzék ne akadékoskodjon minduntalan.
Eközben a tanároknak, diákoknak, szülőknek már arra sincs idejük, hogy a rendszer ellen lázadjanak, hiszen mire ki lehetne ismerni az aktuális lebonyolítás valódi pozitívumait és negatívumait, már új szabályokkal kell szembesülni. A mostani érettségirendszer is egyelőre csak kérdéseket vet fel. Íme egy a sok közül: a szóbeli vizsgák eredményei miért nem számítanak bele a végeredménybe? Emil Boc miniszterelnök az új lebonyolítási rendszer tavalyi bejelentésekor ezt azzal magyarázta, a szóbeliken a diákok korábban nagyrészt jó vagy nagyon jó minősítést kaptak, ez pedig szerinte torzította a végeredményt.
Hát akkor íme a valóság: nyáron a négy évet végiglógó érettségizők 30,7 százaléka igazolta, hogy a rosszul fizetett, a véglegesítő vizsgákon bukdácsoló tanárok nem képesek felkészíteni őket életük addigi legnagyobb megmérettetésére, most pedig – a fellebbezések előtt – a pótérettségire jelentkezők 67,6 százaléka bizonyította be ugyanezt. Az új tanévnek már 25 százalékkal csökkentett fizetéssel vágnak neki azok a tanárok, akik még bírják, és akik alig várják, hogy az új reformok megmentsék végre a romániai oktatást.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.