Balogh Levente
2025. május 02., 17:152025. május 02., 17:15
2025. május 02., 18:242025. május 02., 18:24
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Nem volt elég, hogy a tavalyi évben a forrongó geopolitikai helyzetet egyszerre négy választás is súlyosbította, az elnökválasztás végül világra szóló botrányba fulladt, miután állítólagos külföldi beavatkozásra utaló hírszerzési információkra hivatkozva az alkotmánybíróság érvénytelenítette a szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő jelölt váratlan győzelmét hozó első forduló eredményét, és új választást rendelt el.
Mindez csupán tovább szította a tavalyi választások kapcsán már amúgy is történelmi magasságokat ostromló társadalmi feszültségeket, ami az utóbbi évek felelőtlen, hitelből történő kampányosztogatásról szóló, elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket eredményező kormányzati politikájával megspékelve veszélyes gyúelegyet képez, és tovább növeli a bizonytalanságot.
A tavalyi voksolást megelőző felmérések kudarca nyomán, amely miatt a közvélemény-kutató intézetek még mindig valahol a Mariana-árok mélyén kutatnak a hitelességük után, egyszerűen sarlatánság lenne érdemi jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy ki juthat be a második fordulóba és ki lehet a végső győztes.
A tavalyi választás lenullázása miatti felháborodás, a mainstream pártok elleni közhangulat és a szuverenista trend miatt ugyanakkor az valóban valószínűnek tűnik, hogy a szélsőjobboldali George Simion lesz azon két jelölt egyike, aki a második körben megmérkőzhet majd az államfői tisztségért, de azt a kristálygömböt még nem alkották meg, amely megmutatná, hogy ki lehet az ellenfele.
Illetve a választási taktikázásnak is betudható, amely nyomán a másik szélsőjobboldali párt, a Fiatal Emberek Pártja nem indított saját jelöltet, hanem beállt mögé. És nem utolsó sorban az alkotmánybíróságnak, amely még mindig vitatható megalapozottságú ítéletével tavaly kiiktatta a versenyből a harmadik potenciális szélsőjobbos jelöltet, Diana Șoșoacát.
Hogy a kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu mire lesz képes, az a saját hitelessége mellett a kormánypártok mozgósító erején is múlik. Hogy miért lenne alkalmas az államfői tisztségre, az még mindig kérdéses – talán abban reménykedtek az őt a politikai elfekvőből előrángató pártvezérek, hogy jó tíz év után kellőképpen feledésbe merült, mit vitt véghez a politika élvonalában, és ezzel viszonylag hitelesen képes lesz majd eljátszani a kívülről jött embert, aki majd mindent helyre hoz, amit az elődei elrontottak.
Az ugyanakkor látható, hogy
A második körre szintén esélyesnek tartott, pártfüggetlen bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan is a rendszeren kívüli jelöltként szeretné magát pozicionálni – azonban a román főváros élén bírálói szerint eddig nem sokat tett le az asztalra, és tavalyi második mandátumát is csupán annak köszönheti, hogy nem a fősodratú pártok színeiben indult. Mindez akár az elnökválasztáson is működhet, aztán majd legfeljebb ő is ellébecol öt évig a Cotroceni-palotában – ha csak a parlamenti többség egyszer úgy nem dönt, hogy elmozdítja a helyéből a párthátszél nélküli politikust.
Az amerikai és nyugat-európai, illetve magyarországi minta alapján Romániában a Georgescu–Simion-álompáros által az eredeti torz karikatúrájaként gerjesztett szuverenista hullámot meglovagolva az egykor a Colectiv-tragédia miatt a miniszterelnöki székből dicstelen körülmények között távozni kényszerülő volt szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta is versenybe szállt.
Ahhoz még túl élénken él az emlékezetben mind a Colectiv-ügy, mind az, hogy indulásának bejelentéséig a PSD parlamenti képviselőjeként tevékenykedett, aminél fősodratúbb párt kevés van Romániában.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi a jelek szerint most nem örvend akkora támogatásnak, mint amikor tavaly második helyen bejutott a végül meg nem tartott második fordulóba, azonban segítheti őt az együttérzés-faktor, amelyet az vált ki, hogy pártja a rossz támogatottsági adatait látva inkább kisasszézott mögüle, hogy a korábbi pártelnököt, Dant támogassa.
Ezzel nagyjából le is járt a második körre esélyes jelöltek sora – már az előzetes felmérések szerint. Érdemes ugyanakkor kitérni arra, hogy bár a szuverenista irányvonal nyugati sikerei nyomán Romániában is népszerűvé vált a mainstream pártok és az EU központi vezetése által megtestesített központosító, birodalmi gondolkodású bürokrácia és a tagállamok jogainak folyamatos csorbítását célzó politika elleni fellépés szükségességének gondolata,
Eközben a nyugati szuverenista pártok – bármennyire is igyekszik őket a fősodratú sajtó szélsőjobbosnak bélyegezni – igyekeznek elhatárolódni a szélsőjobbtól, ezért is van az, hogy az ezt nem kellő intenzitással meglépő német AfD kapcsán még mindig óvatosak.
Georgescu a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Vasgárda szimpatizánsaként neonáci csoportokkal tart kapcsolatot, Simion a futballhuliganizmus iskoláján nevelkedett, és ő áll az úzvölgyi temetőben megszervezett magyarellenes pogromkísérlet mögött, miközben hűséges famulusává fogadta a magyargyűlölet nyolc danos mesterét, Dan Tanását.
Maga Victor Ponta ugyan eddig lájtosabbnak tűnt, de
– hiszen ezzel a magyarellenességre kondicionált román társadalomban bármikor bármelyik politikai oldal képes néhány százaléknyi vokssal többet szerezni. Ezért is állapítottuk meg fentebb, hogy Romániában a szuverenizmus csupán torz karikatúrája a központosítás helyett a valódi demokrácia, a népakarat elsődlegességét hirdető gondolatnak.
Ebben amúgy a fősodratú politikumnak is megvan a maga felelőssége –
Igaz, ez még nem változtat azon a tényen, hogy nemhogy egy ország, de még egy kóbor kutyák által televizelt, másfél négyzetméteres homokozó működtetésére is alkalmatlanok és méltatlanok.
A vasárnapi első forduló előtt tehát
Aztán ha a hétfő reggeli adatok majd azt mutatják, hogy John Ion Banu nyerte meg az első fordulót, legfeljebb majd unottan legyintünk, hogy láttunk már ilyet.
Rostás Szabolcs
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Balogh Levente
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Balogh Levente
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Rostás Szabolcs
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Balogh Levente
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Balogh Levente
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Páva Adorján
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
szóljon hozzá!