Államfők a vilniusi találkozón
Fotó: Presidency.ro
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn, és a védelmi kiadások növelésére szólították fel a NATO-tagállamokat.
2025. június 02., 16:492025. június 02., 16:49
2025. június 02., 16:532025. június 02., 16:53
Vilniusi találkozójukat követően kiadott közös közleményében Nicușor Dan román, Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván államfő leszögezte:
A felek egyúttal a védelmi kiadások – államonkénti, illetve közös – növelésére szólították fel az észak-atlanti szövetség tagállamait, az elrettentési és a védelmi kapacitások hatékonyabbá tétele érdekében. Ennek keretében hangsúlyozták a védelmi ipar erősítésének fontosságát, kiemelve a felgyorsított beszerzéseket és a nemzetközi beruházások növelését. Kiálltak továbbá a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbá tétele mellett, szorgalmazva a nem uniós partnerországok bevonását is az együttműködésbe.
„A területi egység a nemzetközi jog alapvető eleme, azt mindenkor tiszteletben kell tartani és meg kell védeni” – olvasható a közleményben, amelyben hozzátették: Ukrajna biztonsága szerves része az euroatlanti térségnek.
A felek elítélték továbbá „az orosz agresszió bármely formában történő támogatását”, név szerint említve Fehéroroszországot, Észak-Koreát és Iránt. Hangsúlyozták: Oroszország folytatja „egyre harciasabb és intenzívebb” támadásait Európa ellen is, mégpedig „a migráció fegyverként történő használata és hibrid fenyegetések – szabotázsakciók, dezinformációk és kibertámadások – formájában”, valamint példaként említették az úgynevezett „árnyékflottát” is, illetve a légtérsértéseket.
„Oroszország igyekszik aláásni biztonságunkat annak érdekében, hogy akadályozza az Ukrajnának nyújtott segítséget és destabilizálja társadalmainkat; ezek a rosszindulatú kísérletek azonban nem fognak sikerrel járni” – szögezték le.
A NATO következő, június 24-én és 25-én Hágában tartandó csúcstalálkozójával összefüggésben elmondták, az értekezleten további lépéseket kell tenni a szövetség erősítése felé, a többi között ismét meg kell vitatni a védelmi kiadások növelését, és egyeztetni kell a NATO keleti szárnyának védelméről is, beleértve az amerikai erők jelenlétét is a térségben. „A transzatlanti kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a közös védelmünk tekintetében” – emelték ki.
Nicușor Dan román államfő a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján vesz részt Vilniusban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/russia-ukraine-talk-about-peace-are-
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Az ukrajnai válságról beszélt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte az orosz diplomáciai tárca vasárnap éjjel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!