VEZÉRCIKK – Négy és fél éves fennállása legnagyobb válságát éli az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely számára a kevesebb mint két hónapon belül rendezendő helyhatósági választások közeledtével jön különösen rosszul az elmúlt időszakban elszenvedett „vérveszteség”.
2016. április 12., 19:292016. április 12., 19:29
Korábban az alakulat egyik legerősebb területi szervezete, a háromszéki volt hangos a belső ellentétektől, márciusban az EMNP egyik alapítója, volt országos alelnöke, Gergely Balázs jelentette be, hogy az RMDSZ listáján – igaz, a magyar egyházak javaslatára – pályázik tanácsosi mandátumra Kolozsváron, a napokban pedig a párt Maros megyei alelnöke és marosvásárhelyi vezetője mondott le tisztségéről.
Mindez arról árulkodik, hogy az RMDSZ Ráduly Róbert, Csíkszereda volt (és várhatóan leendő) polgármestere által szóvá tett dezintegrálódása nem kerüli el az EMNP-t sem. Persze egy magára valamit is adó politikai alakulat sorsát nem kellene markánsan befolyásolja néhány tisztségviselője kihátrálása, különösen ha a párt olyan figuráiról van szó – éppen a most távozó Portik Vilmos és Jakab István esetében –, akik a hírek szerint előrébb valónak tartották az RMDSZ-szel való kiegyezést az EMNP önállóságánál és a választáson való külön indulásánál.
Holott miután Marosvásárhelyen éppen az RMDSZ betartatlan ígérete miatt valósult meg csak részlegesen a magyar–magyar összefogás, a koalíciós tanácsosi lista elmaradása nyomán a néppárt számára politikai öngyilkossággal érne fel, ha nem próbálna saját erejéből képviselőt bejuttatni a megyeszékhely tanácsába.
Ettől függetlenül az EMNP-nek most sokkal nehezebb lesz rendeznie a sorait, mint a négy évvel ezelőtti önkormányzati választás előtt, amelynek tiszta lappal, friss lendülettel, zöldmezős politikai beruházásként vágott neki. A fejlemények látszólag az RMDSZ-nek kedveznek, hiszen pártpolitikai szempontból a szövetség sikere, ha egyik ellenzéki táborát (MPP) be tudta olvasztani, a másik pedig meggyengül.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy az RMDSZ több szavazatot fog begyűjteni a mostani helyzet nyomán. Arról nem beszélve, hogy az erdélyi magyar választónak sem kedvezne, ha egyszer csak nem maradna politikai alternatívája.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!