Éjjel-nappal lovakat gyógyít a székelyföldi állatorvos

Éjjel-nappal lovakat gyógyít a székelyföldi állatorvos

A csíkszentkirályi állatorvosi rendelő kezelőtermébe érkező ló

Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége

A Csíki-medence legismertebb lógyógyásza, dr. Nagy Tibor állatorvos nemcsak kiváló állategészségügyi szakemberként, hanem közösségszervezőként is sokat tesz a környékbeli gazdák boldogulásáért. Szent György napi gazdatalálkozón beszélgettünk arról, merre tart a székelyföldi lótartás és tenyésztés.

Makkay József

2024. április 27., 18:072024. április 27., 18:07

2024. április 30., 09:372024. április 30., 09:37

Népes gazdaközösség előtt tartott lovakról szóló előadást Csíkszentgyörgyön a Szent György Napok rendezvénysorozat keretében megszervezett gazdanapon dr. Nagy Tibor állatorvos, a Csíki-medence ismert lógyógyásza, aki a kolozsvári állatorvosi egyetem elvégzése után posztgraduális képzés keretében Budapesten szakosodott a lovak gyógyítására.

Csíkszentkirályon kiépített, modern állatorvosi rendelője nagy állatok fogadására alkalmas helyiségekből áll, röntgen- és háromféle ultrahangkészülékkel, endoszkóppal, valamint számos laboratóriumi eszközzel felszerelve.

A kezelő-, altató- és műtőteremből álló rendelőbe távolabbi településekről is hoznak lovat, főleg olyan értékes állatokat, amelyek kezelése, gyógyítása, műtése megéri a ráfordított energiát és pénzt.

A Csíkszentléleken élő állatorvos állatkórházat nem működtet, de a kezelésre szoruló lovak számára betegbokszokat rendezett be, és a rendelőhöz kovácsműhely is tartozik.

Nagy Tibort sokan arról ismerik, hogy a környéken négy faluban körzeti állatorvosként és további mintegy tíz falut kiszolgálva éjjel-nappal riasztható, ami manapság kevés állatorvosról mondható el. Az egyetem befejezése előtt álló több fiatal szakember is segíti munkáját, akik a kolozsvári állatorvosképzés szüneteiben, vakációiban vagy hétvégeken hosszú évek óta besegítenek csíki mentoruknak, akitől megtanulhatják a szakma gyakorlati tudnivalóit. Diplomaosztás után visszavárja őket immár alkalmazott állatorvosként a rendelőjébe.

Galéria

Dr. Nagy Tibor éjjel-nappal elérhető a gazdák számára

Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége

Éjszakai riasztás és nehéz műtétek

,,Éjt nappallá téve dolgozunk. Nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, aki teljesen elfogadta ezt az életmódot. Soha nem volt belőle konfliktusunk, hogy éjszaka is hívnak sürgősségi esetekhez, de a nappali munka is rendszerint az esti vacsoránál ér véget, de akkor is csöng a telefon” – magyarázza a háromgyerekes édesapa, akinek neje szintén mezőgazdasági szakemberként a növényvédelem területén dolgozik.

Éjszakai riasztásokon legtöbbször nehéz elléshez vagy görcsölő lóhoz hívják az állatorvost, de ahogyan a mentősökkel is megesik, olyan esetben is telefonálnak, ami nem jelent sürgősséget, főleg nem éjszakait.

Elismert szakértelme mellett a csíki állatorvos népszerűségének másik magyarázata, hogy más állategészségügyi rendelők tarifáihoz képest nem dolgoznak magas árakon, és akkor sem utasítanak vissza gazdákat, ha történetesen nincs pénzük. Mivel az állategészségügyi beavatkozások zöme önköltséges – minden rendelő a piacból él –, ezért a gazdák ilyen szempontból is megnézik, hogy kit keresnek szívesebben.

Galéria

A lógyógyász az állatok fogazatát is kezeli, gyógyítja

Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége

A gazdasági lehetőségek bővülésével Erdélyben is egyre több a kedvtelésből vagy sportcélból tartott ló, miközben a mezőgazdasági termeléshez használt igavonó állatok létszáma folyamatosan csökken. ,,Versenysportban tevékenykedő ügyfelek is megkeresnek értékes lovakkal, állataikat igyekszünk azon a szinten ellátni. Komplexebb műtéteket is végzünk, de csak annyit vállalunk, amire erőnk és kapacitásunk van, hiszen az egész napi lótás-futás mellett nem mindig marad idő a nehéz operációkra” – magyarázza portálunknak a szakember.

Nagy Tibor szerint szarvasmarhát nem szoktak bevinni a műtőtermekbe, mert a tehén az a haszonállat, hogy ha gyógyítása ekkora befektetést igényel, nem éri meg sem a gazdának, sem az állatorvosnak.

Galéria

Székelyföldön nagy becsben áll a lótartás, sokan kedvtelésből vásárolnak tenyészállatot

Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége

Túlzásba vitt állatvédelem

Napjainkban Székelyföld Erdély szinte egyetlen olyan régiója, ahol még mindig sok a portákon a haszonállat. Amikor Nagy Tibortól azt kérdezem, mennyire éri meg a gazdáknak a máshol már elfeledett 1-2-3 tehenet vagy lovat tartani, viccesen azt mondja, ,,mi nem haldoklunk, hanem így élünk”. Elismeri, hogy a mai Európai Unióban ez a gazdálkodási modell egyre nehezebben érvényesül, mert ,,aki állatot tart, annak húsz ellenőrt is a nyakára küldenek”, az uniós előírások és szigorítások nagyon megnehezítették az állattartó gazdák boldogulását.

A csíki szakember azt is kifogásolja, hogy ,,mindenkinek beleszólása van az állattartásba, csak az állatorvosnak marad egyre kevesebb mozgástere”.

Példaként egy közelmúltban történt esetet mesél el, amikor az egyik község alpolgármestere a falu utcáin kóborló és közveszélyt jelentő eb ügyében riasztotta. ,,Kimentem a helyszínre, és ételbe kevert altatóval közelítettem meg, majd elaltattam a veszélyes kutyát. Ehhez állatorvosként hatósági jogom van. Olyan állatvédő civilek – akik nem ismerik a hatósági állatorvos hatáskörét – rendeztek belőle egy ribilliót, hogy miért altattam el a kutyát. Engem nem zavart a támadás, mert sokan ismernek ahhoz, hogy ez ne befolyásolja a napi munkámat, de egy kezdő állatorvos bizony ezt nem teszi meg, merthogy mit szól a világ. Inkább továbbra is szabadon kóboroljon az emberre veszélyes állat” – magyarázza a túlzásba vitt állatvédelem fonákságait Nagy Tibor.

Galéria

Nagy Tibor rendszeresen találkozik a gazdákkal, ezúttal a csíkszentgyörgyi gazdanapon tartott előadást

Fotó: Nagy Ildikó

A jövőbe mutató Székely ló program

A csíki állatorvos részt vesz a Mereklye Egyesület által felügyelt Székely ló program lebonyolításában is, amelynek célja a II. világháborúig törzskönyvezett székely ló újbóli kitenyésztése. A budapesti Agrárminisztérium által támogatott székelyföldi tenyésztési programba magyarországi ménes is bekapcsolódott, így a közös munka várhatóan már a közeljövőben eredményes lesz.

Idézet
Azt szeretnénk, hogy a székely lovat újra lehessen törzskönyvezni, amihez legalább száz kancára van szükség.

Magyarországon elfogadták a tenyésztési programot, és már úgynevezett ,,besütött törzskönyvezett csikókat” tudunk felmutatni. A román állami bejegyzés egy későbbi cél lehet” – fogalmazott portálunknak a csíki állatorvos.

A Szent György Napok keretében tartott tematikus gazdanapra Nagy Tibor szervezőként erdélyi és magyarországi előadókat hívott meg gondolatébresztő előadásokkal. Azt szeretné, hogy a székely gazdák jobban tájékozódjanak a lehetőségek felől, mert ,,csak krumpliból és tejelő marhából egyre nehezebb megélni”. Mint fogalmaz, többek között ezért indították el a Székely ló programot is.

Galéria

A székely ember ragaszkodik a lovához. Az állatorvos lótartásról szóló előadása osztatlan sikert aratott

Fotó: Nagy Ildikó

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 29., szombat

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról

Az oktatási minisztérium szombati tájékoztatása szerint 9193 diák vett részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó nyolcadikosok pénteki anyanyelv és irodalom képességvizsgáján.

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról
2024. június 28., péntek

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról

A kolozsvári Tar Koppány Zsolt kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítve, katonabakancsa által okozott sebe miatt, feltehetően szándékosan hiányos kezelés következtében, vérmérgezésben halt meg 1982 végén.

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról
2024. június 28., péntek

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen

A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban, az RMDSZ pedig a magyar pártokra adott voksok 94 százalékát szerezte meg.

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen
2024. június 28., péntek

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola

A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére szeptemberben kezdődik a Lakitelek Népfőiskola szórványkollégiumokat támogató programja – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola
2024. június 28., péntek

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, a máramarosi magyar tévézés, az utolsó, még létező megyei magyaradás önzetlen műsorvezetője – közölte a Máramaros megyei RMDSZ.

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője
2024. június 28., péntek

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok

Tűz ütött ki csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy nagybányai szállodában. Tizenkét személyt, köztük egy gyereket evakuáltak.

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok
2024. június 27., csütörtök

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében

Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében
2024. június 27., csütörtök

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma

Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma
2024. június 27., csütörtök

A történelmi magyar egyházak 170 ezer lej támogatást kaptak a Kolozs Megyei Tanácstól

Összesen 980 ezer lejes támogatást szavazott meg az egyházak számára Kolozs megye képviselőtestülete, az össztámogatás közel ötödét, 170 ezer lejt kapják a történelmi magyar egyházak.

A történelmi magyar egyházak 170 ezer lej támogatást kaptak a Kolozs Megyei Tanácstól
2024. június 27., csütörtök

Árvízvédelmi riasztás erdélyi folyók vízgyűjtő medencéjére

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 19 folyó vízgyűjtő medencéjére és a Duna kisebb mellékfolyóira.

Árvízvédelmi riasztás erdélyi folyók vízgyűjtő medencéjére