Küsmődi Attila szamosújvári plébános, Kovács J. István búzai református lelkész és Szőcs Előd magyarszováti unitárius lelkipásztor a Kolozs megyei település határában tartott búzaszentelési ünnepségen
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Első alkalommal szervezett búzaszentelést a Kolozs megyei Búza községben a Pro Agricultura Egyesület, mely 2022-től csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programhoz.
2024. április 27., 15:552024. április 27., 15:55
2024. április 28., 14:302024. április 28., 14:30
Az egyik helyi gazda búzatáblájánál tartott szombati ünnepségen Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökeként is örömének adott hangot, hogy együtt ünnepelhet a mezőségi magyarokkal, gazdákkal, és együtt tesznek kísérletet arra, hogy a következő időszakban milyen stratégia mentén tudnak építkezni. „A június 9-i európai parlamenti választásokon eldől Európa sorsa, és benne a magyarság sorsa is” – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke a Szamosújvártól 33 kilométerre fekvő mezőségi településen.
„Azért, mert azóta Magyarország világosan kinyilvánította, hogy nemcsak lélekben kíván felelősséget vállalni a határon túli magyarságért, hanem tettekben is felelősséget vállal” – idézte az MTI Jakab Istvánt. Beszédében kifejtette: világosan látszik, hogy Brüsszelnek a vidékpolitikája, az agrárpolitikája, a kereskedelempolitikája megbukott. „Új helyzet van, új stratégia kell, és olyan politikusok, akik a nemzet érdekében képesek kiállni, és képesek a nemzetek érdekében összefogni” – mondta.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Reményét fejezte ki, hogy a magyaroknak megadatik ez az összefogás, és az erdélyi magyarságnak is lesz képviselője Brüsszelben, akivel az anyaországi politikusok együtt tudnak dolgozni. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarok képviseletét csakis erdélyi magyar emberek tudják ellátni Brüsszelben, Bukarestben és Kolozsváron is. Felidézte a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program kezdeteit, és ahogy egyre inkább kezdett kiteljesedni, mivel „a magyar emberek lelkéből fakad”.
„Ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben ölt testet, ugyanúgy – éljenek bárhol – egyesülnek a magyar emberek a nemzetben. Mert egy nemzetként, egy aggyal gondolkodunk, egy szívvel érzünk, és az az összetartozás, ami bennünk van, egy életre elkísér bennünket, és a tettekben is megnyilvánul” – fogalmazott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte: az erdélyi magyarokat csak erdélyi magyarok tudják képviselni Brüsszelben, Strasbourgban, Kolozsváron és Bukarestben is. „Mi, erdélyi magyarok egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amely odafigyel a kelet-európai gazdákra is, és nem csak arra, hogy az ukrán gabona hogyan tudjon bejutni az Európai Unióba” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Aláhúzta: olyan unióra van szükség, mely a zöld átállás költségeit nem a gazdákkal akarja megfizettetni, hanem külön alapot hoz létre a környezetvédelmi célok finanszírozására, a mezőgazdasági programokon keresztül pedig a kelet-európai tagországok felzárkóztatására törekszik.
Az RMDSZ megyei önkormányzati képviselője kitért a gazdák gondjaira, és arra, hogy nekik is lehetőségük van beleszólni a döntésekbe, akár helyi, akár az unió szintjén. Emlékeztetett: a belső-erdélyi régió mindig a mezőgazdaságból élt – mint azt a településnevek is mutatják –, és meggyőződésének adott hangot, hogy jövője is lesz a térségnek.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
A búzaszentelés hagyományát Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész elevenítette fel, majd Czéghér István búzai polgármester köszöntette a jelenlévőket. A búzatáblákra a magyar történelmi egyházak képviselői – Kovács J. István búzai református lelkész, Küsmődi Attila szamosújvári plébános és Szőcs Előd magyarszováti unitárius lelkész – kértek áldást. Az ünneplést a művelődési házban vajdakamarási és magyarszováti hagyományőrzők és az Árvalányhaj Néptánccsoport fellépése egészítette ki.
A Népművészet Mestere díjjal kitüntetett idős helyi asszonyok tanítják „vissza” a gyerekeknek a mezőségi népdalkincset a Kolozs megyei Búzában.
Az oktatási minisztérium szombati tájékoztatása szerint 9193 diák vett részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó nyolcadikosok pénteki anyanyelv és irodalom képességvizsgáján.
A kolozsvári Tar Koppány Zsolt kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítve, katonabakancsa által okozott sebe miatt, feltehetően szándékosan hiányos kezelés következtében, vérmérgezésben halt meg 1982 végén.
A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban, az RMDSZ pedig a magyar pártokra adott voksok 94 százalékát szerezte meg.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére szeptemberben kezdődik a Lakitelek Népfőiskola szórványkollégiumokat támogató programja – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.
Elhunyt Oravecz Gyöngyi, a máramarosi magyar tévézés, az utolsó, még létező megyei magyaradás önzetlen műsorvezetője – közölte a Máramaros megyei RMDSZ.
Tűz ütött ki csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy nagybányai szállodában. Tizenkét személyt, köztük egy gyereket evakuáltak.
Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.
Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.
Összesen 980 ezer lejes támogatást szavazott meg az egyházak számára Kolozs megye képviselőtestülete, az össztámogatás közel ötödét, 170 ezer lejt kapják a történelmi magyar egyházak.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 19 folyó vízgyűjtő medencéjére és a Duna kisebb mellékfolyóira.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)