JEGYZET – Nyaldossák a hullámok a szocdem alvezért, hol a fejét kapkodja, hol ugrik egy nagyot, hátha szárazon megússza.
2015. május 25., 19:492015. május 25., 19:49
Be-besegít neki párt- és kormányszintű – ugyanaz – főnöke, de a tisztázás határidejének ide-oda tologatásán kívül nem sokat érnek el együtt sem.
A vád ugyanis enyhén szólva abszurd, hisz a pártélet egyik legbájosabb vonása a kampány, amikor sok olyasmit lehet, amit máskor nem volna illendő mondani-tenni. Dragnea buzdította az embereket, hogy menjenek leszavazni Băsescut, aki viszont később a csicskásaival épp az ellenkezőjét tette. A pártmunka ilyen, ezért egyetlen embert nem lehet, nem szabad, sőt tilos bevarrni, legalábbis jogállamok háza táján.
Mondják azt is, a fő baj a szavazatok elcsalása volt, hogy tömegesen szavaztak (volna) az élők sorából már kilépettek, de erről is olyasmi derült ki, hogy nem túl sokan voltak a kísértetszavazók, egyszóval zajlik a kölcsönös vádaskodás, az idő telik, maholnap három éve lesz az egész hajcihőnek. Kerülgetik a legnagyobb hazugságot jó hangosan, hátha nem gondol rá senki.
Arra, hogy népszámlálást rendeztek, immár három és fél esztendeje, de még mindig nem tudni a pontos adatokat. Manapság, mikor egyetlen gombnyomásra nemcsak a cipő- és gallérméretet, a derékbőséget és vállszélességet, de egy újabb kattintással talán még a hajszálak pontos számát is meg lehet tudni. Ha meg akarja tudni valaki. A demográfiai adatokra viszont – és ezt épp az elnökbuktatónak szánt referendum kudarca bizonyítja – az illetékesek nem kíváncsiak. Hiába küldték – fővesztés terhe mellett – késő este a lakásokba a biztosokat, nem és nem.
Itt a nagy hazugság! Mert ha kiderül, hogy kevesebben vagyunk a bemondottnál, kevesebb uniós pénzt lehet igényelni, és így minden kevesebb lesz a kevésnél is. Ezért álltak úgy a referendumnak, hogy semmiféle adatot nem közöltek. És azóta sem hallottam egyik nagyfiútól sem az önkritikát, hogy igenis mi baltáztuk el, nem akartuk, hogy megtudják az igazat, hazudni könnyebb.
Csakhogy a nagy hazugság nagyot durran, különösen most. A hullámzás tán felveri, na meg az emberek sem épp annyira bugyuták, hogy egyszer csak a szemükbe ne kiáltsák: miért nem akkor pontoskodtatok?! Nem sajnálom Dragneát, megtette ő is a magáét, de azért egyetlen bűnbak ekkora lövésért túlságosan nagyot szól.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!