A jubileumi ünnepségen olyanok is részt vettek, akik annak idején önkéntestként segédkeztek a szoboralakok várból történő 1999-es kihozatalakor
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Szabadság-szobor húsz évvel ezelőtti újbóli köztéri állítása a román–magyar együttműködés jó példája volt, egyúttal megmutatta Arad európai szellemiségét, jóval Románia uniós csatlakozása előtt – hangoztatták a szónokok azon a szombat esti ünnepségen, amelyet az aradi Román–magyar megbékélés parkjában tartottak abból az alkalomból, hogy 2004. április 25-én ismét felavatták Zala György monumentális szoborcsoportját, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtábornokok emlékművét.
2024. április 27., 21:442024. április 27., 21:44
2024. április 28., 01:012024. április 28., 01:01
Az ünnepséget megelőzően a Szabadság-szobornak és a román ’48-as emlékműnek ottont adó park szomszédságában lévő Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében lakossági fórumot tartottak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a június 9-i helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben induló Arad megyei jelöltek részvételével. A kampányrendezvény végén már gyülekeztek a téren a jubileumi ünnepségre készülők, köztük sok olyan személy, aki annak idején önkéntestként segédkezett a szoboralakok várból történő 1999-es kihozatalakor, anyagilag is hozzájárult a 2004-es szoborállítás költségeihez, vagy egyszerű érdeklődőként a húsz évvel ezelőtt leleplezésen is jelen volt.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ebben a húsz évben többször, főleg március 15-én és október 6-án mi, aradiak, akármilyen nyelven is mondjuk a Miatyánkot, bebizonyítottuk, hogy mások vagyunk – mások számára követendő példa. Már az európai uniós tagság előtt bebizonyítottuk, hogy Európába tartozunk lélekben, gondolkodásmódunkban, a békés együttéléssel. Ez mindenki érdeme, minden aradié! Köszönöm azoknak, akik 20 éve hozzájárultak a megbékélési park létrejöttéhez, amelyben a két emlékmű azt a szabadságot jelképezi, amit csak akkor tudunk igazán értékelni, ha elveszítjük” – fogalmazott beszédében az elöljáró.
Faragó Péter parlamenti képviselő, Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt RMDSZ-elnök a Szabadság-szobornál
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az először 1890. október 6-án felállított emlékmű történetét is felidézte. „A szabadságunkat jelentő szimbólumot a trianoni döntés után eltávolították addigi helyéről, és éppen annak a várnak az árkába száműzték, mely a vértanúk kivégzésének helyszíne volt. (…) De szerencsére a szobor maga elkerülte vértanúságot, fizikai valójában is túlélte az idő és az emberi gonoszság próbáját” – fogalmazott a politikus, emlékeztetve, hogy a Szabadság-szobor létezésének 134 évéből csupán 63 évet töltött szabadságban.
Főhajtás Zala György monumentális alkotásánál
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„81 évnyi hányattatott, kilátástalan, zaklatott sors jutott neki, míg 2004-ben újra köztérre kerülhetett, mert kiszabadítottuk. Az aradi magyar emberek kérése a szövetség egyik prioritása volt (…). Tudtuk akkor is, hogy nem a múlttal kell birokra kelni, hanem a jelennel és a mában élő emberek előítéleteivel. A Szabadság-szobor kiszabadítása valamikor egy lehetetlen küldetésnek tűnt, de mi gyakran vállalkozunk a lehetetlenre. Bennünket is eltemettek sokszor, sokszor megülték a torunkat, és mégsem a gyűlölet politikája diadalmaskodott a 20. századon” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Navracsics Tibor, Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere a román emlékmű előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Nincsen olyan magyar, aki már kora gyermekkorában ne ismerné meg Arad nevét, és a városhoz kötődő jelentést, Arad helyét a magyar történelemben. Arad mindannyiunk számára az áldozatkészség, a hazaszeret, az önfeláldozás és a szabadságért élni-halni tudás szimbóluma. Magyarországon most fogjuk az EU-csatlakozás évfordulóját ünnepelni, itt, Aradon pedig azt ünnepelhetjük, hogy húsz évvel ezelőtt az európaiság egy újabb mozzanata költözött vissza a városba, készítette elő Románia csatlakozását az európai unióhoz, az európai népek családjában való helyfoglalását” – mondta Navracsics.
Kelemen Hunor, Markó Béla, Király András, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Tóth Csaba Arad megyei prefektus és Faragó Péter az aradi Csiky Gergely Főgimnázium udvarán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „ma már nemcsak a gyásznapunk van minden évben ebben a városban, hanem ünnepnapunk is”. Felidézte, fél évszázaddal ezelőtt az Aradhoz közeli Máriaradnán töltött hat hónapot a kötelező sorkatonai szolgálatból, és a lövészeten, ha ellenséget kellett vizionálni, a kiképzőtisztek a magyarokat nevezték meg – idézte fel a történelmi ellentéteket. „Erdélyben, ami egyik népnek ünnep, az a másiknak gyász szokott lenni. Éppen ezért jelent sokat az aradi példa. (…) Tanulság, hogy a Szabadság-szobor visszaállításában hányan segítettek pártállástól függetlenül. A Szabadság-szobornak nincsen pártállása, Hungária nem tagja egyetlen pártnak sem, felettünk áll, ott, fenn a magasban” – mutatott a szoborcsoport főalakjára.
Az aradi megemlékezést a Kolozsvári Állami Magyar Opera előadása zárta
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében kiemelte, hogy az elmúlt két évtizedben „belaktuk a teret”, utalva arra, hogy a magyarság a Szabadság-szobornál ünnepli március 15-én az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörését, ott emlékezik október 6-án a véres megtorlásra, és 2021 óta ott szervezik meg az Aradi Magyar Napok fesztiválhétvégéjét. „Itt mutathatjuk meg kultúránkat, identitásunkat. A szobor Arad legszebb köztéri szobra, idegenforgalmi vonzerő is. Nemcsak szépséget sugároz, hanem erőt, akaratot, reményt is ad” – mondta Faragó Péter.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A beszédek végén a meghívottak megkoszorúzták a Szabadság-szobrot és a román ’48-as emlékművet, az estet pedig a Kolozsvári Állami Magyar Opera szabadtéri gálaműsora zárta.
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének emlékművét.
Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
Hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország magashegyi térségeire.
Several signs of earthquakes have been detected in Romania recently. Geologist Szabolcs Harangi talked about whether an earthquake of a similar magnitude to the Bucharest earthquake that occurred in 1977 can be expected in Transylvania in the near future.
Magyarországnak a XXI. században függetlenítenie kell magát. Nem kiválva, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a nemzeti ünnepen Nagyszalontán rendezett ünnepségen.
Közösen kell fellépniük az európai értékeket valló magyaroknak és románoknak a szélsőségesen nacionalista hangok megerősödésével szemben – figyelmeztettek a szónok az Aradon tartott március 15-i megemlékezésen.
Kolozsváron idén is több százan gyűltek össze, hogy méltón emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. A megemlékezés nemcsak a történelem előtt tisztelgésről szólt, hanem a magyarság élő erejének kifejezése is volt.
Tűz ütött ki március 15-én, szombaton egy kolozsvári kollégiumban, amelynek következtében 130 személy önállóan elhagyta az épületet; személyi sérülés nem történt.
Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai beszámolóját hallgatták meg a küldöttek Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki kolozsvári ülésén.
Cégektől lopott újrahasznosítható anyagokat egy nyolctagú marosvásárhelyi bűnbanda, az okozott kár 30 ezer euró. A rendőrök négy gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Csak az tud igazán békét és biztonságot teremteni, aki nem csupán hisz nemzetében, hanem felelősséget is vállal azért – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken, a Brassó megyei Bodolán rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!