2009. július 08., 10:392009. július 08., 10:39
A rossz eredményeknek azonban feltételezhetően van egy pszichológiai összetevője is. A magyar gyermekekben generációról generációra újratermelődik annak a tudta, hogy a román nyelv megtanulhatatlan. A mai nagyszülők, szülők maguk is ugyanezt élték meg valamikor, a román nyelvtől való rettegésük pedig a gyermekeikre is átöröklődött. Megannyi
Magyarországra telepedett erdélyi azért ódzkodik a hazatelepedéstől, mert félti az időközben iskoláskorúvá cseperedett gyermekét a román nyelv sokkjától. Ugyanezek a családok viszont gyakorta nem érzik gondnak, ha a munka Németországba vagy Angliába szólítja őket, és a gyermekeket ottani iskolába kell beíratni. Ez pedig elsősorban lelki tényezőkre vall. Elsősorban, de nem csak. Az idei román nyelv és irodalom érettségi vizsga a román anyanyelvűek számára is nehezebb volt a matematikánál.
Az ő romántudásuk pedig aligha vonható kétségbe. Ez azt jelzi, a román tanítás rendszere, tanterve is javításra szorul. Ha a nehézség csupán a román nyelvvel szembeni igényességből fakadna, még akár meg is érthetnénk. Az egységes Európa akarva-akaratlan is a nyelvek egységesülése felé mutat; hosszú távon valamennyi kelet-európai nyelv veszélyeztetett. Ha egy nemzet igényes a nyelvével, kultúrájával szemben, és ennek az igényességnek az oktatáspolitikájában is nyomatékot ad, arra csak rokonszenvvel tekinthetünk.
Rokonszenvvel, hiszen mi, erdélyi magyarok is ezen az alapon követeljük az önálló erdélyi magyar egyetemet. A román érettségi eredmények azonban aligha tekinthetők a román nyelvvel szembeni általános igényesség iskolai megnyilvánulásnak. Az igényességnek ugyanis nyoma sincs az állami intézményekben, közhivatalokban.
A rendőrkocsi oldalán POLITIA felirat díszeleg, a balesetek helyszínére pedig az AMBULANTA száguld. A hivatalos feliratozásból, a közhivatali levelezésből jószerével kikoptak a román ékezetek. Az érettségizőktől tehát olyasmit vár el a román állam, amit önmaga számára nem tart kötelezőnek.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.