Hiába a több mint egymillió aláírás. A Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani az európai polgári kezdeményezés alapján – tájékoztattak csütörtökön a kezdeményezők.
2025. június 05., 12:002025. június 05., 12:00
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és a Minority SafePack kezdeményezés koordinátora elmondta, hogy a Kezdeményező Bizottság, a FUEN és partnerei elfogadják a Bíróság döntését, de úgy vélik, az Európai Unió elmulasztott igazságosabb és egyenlőbb társadalmat biztosítani minden polgára számára.
„A döntés éles ellentétben áll a Bíróság korábbi, az MSPI-t támogató döntéseivel. Az EU részéről érkező jelek egyértelműek voltak: továbbra sem kívánnak foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével, amely egyes tagállamok számára érzékeny téma. Ezt a szándékot már a háromtagú bírói testület kinevezése egyértelművé tette: ennek elnöke és egyik tagja is olyan országok állampolgárai, amelyek a leghatározottabban ellenzik a kisebbségek ügyének európai rendezését.
– idézte a közlemény az EP-képviselőt.
A FUEN elnöke szerint az őshonos kisebbségek érdekében folytatott munkát nem fogják feladni.
„Bár célunkat nem sikerült elérnünk, nem adjuk fel. Az MSPI-vel sikerült európai szintű szolidaritást teremteni, felhívtuk a figyelmet az őshonos kisebbségekre, a több mint egymillió aláírással, az Európai Parlament, a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament és számos régió döntésével társadalmi és politikai támogatást szereztünk az ügynek, és sikerült a kisebbségek védelmét az EU napirendjére tűzni. Ezekre az eredményekre építve folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért!” – szögezte le Vincze.
amely jövőképet és közös cselekvési tervet vázol fel minden európai kisebbségi szervezet számára. A kezdeményezés az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordul, hogy védjék és támogassák a kisebbségi kultúrákat és nyelveket, valamint biztosítsák jogaik védelmét.
A FUEN elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a Minority SafePack kezdeményezéshez: a Kezdeményező Bizottságnak, az RMDSZ-nek, az SVP-nek és a YEN-nek mint alapítóknak; a több száz résztvevő szervezetnek; a több mint egymillió támogató polgárnak; a Thomas Hieber jogász vezette védelemnek; valamint az Európai Parlamentnek, a Bundestagnak, az Országgyűlésnek és a holland parlamentnek, továbbá a kezdeményezést támogató regionális parlamenteknek.
Mint ismeretes, a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Az Európai Bizottság 2021-ben döntött úgy, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó ember és egy millió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében. Az Európai Törvényszék 2023-ban alapfokú, az Európai Bíróság pedig mostani jogerős döntésével a brüsszeli testület oldalára állt.
Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – közölte Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás