Átalakuló erdélyi falugazdász-hálózattal vágnak neki az új uniós agrártámogatási rendszernek

Átszervezés előtt áll a budapesti Agrárminisztérium által finanszírozott erdélyi falugazdászhálózat. A 62 falugazdászt eddig nyolc erdélyi magyar gazdaszervezet foglalkoztatta: a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, RMGE Maros, Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület, Érmelléki Gazdák Egyesülete, Pro Agricultura Egyesület, Caritas Vidékfejlesztés, valamint a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért. Március elsejétől a három legnagyobb erdélyi magyar gazdaszervezet ,,osztozik” a falugazdászként dolgozó magyar szakembereken. A három székelyföldi megyét, a Bákó megyei csángóvidéket és Brassó megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesülete 31 falugazdásszal fog dolgozni, a közép-erdélyi, a dél-erdélyi és a bánsági magyar gazdákért 12 falugazdásszal a kolozsvári székhelyű Pro Agricultura Egyesület felel, a partiumi megyék magyar gazdái pedig a szatmárnémeti székhelyű Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület hatáskörébe tartoznak.

Az erdélyi falugazdászok többsége eddig is a három gazdaszervezet keretében fejtette ki tevékenységét,

most viszont átkerül hozzájuk a többi kisegyesületi mezőgazdasági szakember is.

A budapesti Agrárminisztériumban meghozott döntéssel kapcsolatban Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Szövetségének elnöke a Krónikának elmondta, ez a változás már régebb ideje érlelődik, és most kerül megvalósításra. ,,Amikor 2017-ben elkészítettük a falugazdász-hálózat működésének forgatókönyvét, azt javasoltuk, hogy hatékonyság szempontjából jó volna, ha legalább a székelyföldi megyék szintjén egységes irányítás alatt dolgoznának a falugazdászok.

Azt szorgalmaztuk, hogy a mezőgazdasági egyesületek, érdekvédelmi szervezetek támogatását válasszák külön a falugazdászhálózat működtetésétől. Ez most vált valósággá, ami szerintem mindenki számára elfogadható” – fogalmazott a Krónikának a csíki mezőgazdasági szakember. Érvelését azzal támasztja alá, hogy Erdély-szerte sok magyar gazdaegyesület működik, és eddig is csak pár szervezet foglalkoztathatott falugazdászt. Az érdekvédelmi és a szaktanácsadási tevékenység ilyen formán történő szétválasztása Becze szerint profibbá teszi a falugazdász-hálózatot.

A jövőben hangsúlyosabban figyelnének szakembereik továbbképzésére.

A Sapientia egyetemen kívül erre a tevékenységre megnyerték a Gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Karát, a budapesti Állatorvostudományi Egyetemet, illetve a győri Széchenyi István Egyetem kutatóintézeteit. A székely gazdaszervezet vezetője kiemelte a magyar tudományos háttérintézetekkel kiépített kapcsolatokat, így az erdélyi falugazdászok napirenden lesznek mindazzal a tudásanyaggal, amely elengedhetetlen a korszerű gazdálkodáshoz. Becze István ugyanakkor partnerkapcsolatra törekszik a kisebb egyesületekkel is. Mint fogalmazott, az RMGE Maros Maros megyében tovább vinné bejáratott gazdaképző programjait.

A székelyföldi gazdaszervezet a falugazdászok teljesítményét abban mérné, hogy szakmai tanácsadásukkal mennyire működik eredményesen a gazdák terményértékesítése, mennyire hatékony a gazdálkodásuk és milyen szinten tudnak hozzájutni agrártámogatási forrásokhoz. Becze István történelmi pillanatnak tartja a magyar állam által finanszírozott erdélyi falugazdász-hálózat működtetését olyan körülmények között, amikor ennek nincs román megfelelője, hiányzik az államilag finanszírozott mezőgazdasági szaktanácsadási hálózat.

– tette hozzá a szakember. A székelyföldi települések mezőgazdasági teljesítménye alapján Becze úgy látja, amióta falugazdász-hálózat működik, sokkal több sikeres pályázatot nyertek a gazdák és ezt a tevékenységet tovább szeretnék fejleszteni.

Amire idén kiemelkedően nagy szükség lesz, hiszen az európai közös agrárpolitika gyökeres átalakulásával a március 1-től május 15-ig leadható területalapú támogatások, illetve a különböző mezőgazdasági pályázatok és de minimis támogatások rendszere megváltozik. Igaz, egyelőre csak a főbb agrártámogatási irányvonalak ismertek, mert a részleteken most dolgozik a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. Visszajelzések szerint a gyakorlati tudnivalókat február végéig véglegesítik. Becze István szerint nem lesznek gondok: eddig is 2,5 hónap állt a gazdák rendelkezésére a területalapú támogatások leadása érdekében. Székelyföldön a helyi önkormányzatok is derekasan kiveszik részüket az űrlapok kitöltéséből, a falugazdászokkal karöltve mindenben segítik a gazdákat.

Közép-Erdélyben és a dél-erdélyi szórványtelepüléseken már nem működik ilyen olajozottan a magyar gazdák boldogulása. A hét megyét kiszolgáló Pro Agricultura Egyesületnek összesen 12 falugazdásza van, ami jóval nagyobb feladatokat ró a szakemberekre.

,,Nálunk valós gond a kis létszámú csapat, amit többször is jeleztünk.

viszont nagy segítségünkre szolgál, hogy kiváló a kapcsolatunk a megyei gazdaszervezetekkel” – mondta portálunknak Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke, aki egyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke.

A gazdaszervezet vezetője azt is nehézségnek tartja, hogy a közép- és dél-erdélyi megyékben a mezőgazdasági intézményekben kevés a magyar szakember, vagy teljesen hiányzik. A magyar gazdák számára a falugazdász a biztos pont, őt keresik ügyes-bajos dolgaikkal, hiszen sem a helyi önkormányzatokban, sem a mezőgazdasági intézményekben nem igazán alakult ki bizalmi viszony a többségi román szakemberekkel. Vannak persze pozítiv példák is, de a magyar gazda ,,mentsvára” a magyar falugazdász marad, akivel időnként személyesen találkozik, és akivel telefonon vagy email-en tarthatja a kapcsolatot. Antal szerint a falugazdászok igyekeznek jó kapcsolatot kiépíteni a megye mezőgazdasági intézményeinek szakembereivel, aminek pozitív hatása van a környékbeli magyar gazdák boldogulására. Az erdélyi falugazdászok megosztják egymás között a tapasztalataikat: internetes platformjukon egymás segítségét kérik, amikor bizonyos szakterületen a másik kolléga a szakértő, így az ő tanácsát közvetítik a gazdának.

A közép-erdélyi falugazdász-hálózat számára is az új Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ismertetése a legfőbb feladat. Falugazdászaik Vincze Lóránt európai parlamenti képviselővel indultak el erdélyi ismeretterjesztő turnéra, hogy a támogatáspolitika változásairól tájékoztassák a termelőket. Noha minden részlet csak mácius elejétől válik ismertté, a főbb irányvonalak mentén már lehet tudni, hogy a gazdák mire számíthatnak.

A Pro Agricultura Egyesület tavaly indította el nagyívű gazdaképző sorozatát, a Digitális Agrárakadémiát, amelyet idén folytatnak. Az előadók a mezőgazdaságban megjelenő csúcstechnológiákat ismertetik a résztvevőknek. Antal Géza szerint a gazdák azért ódzkodnak az ilyen megoldásoktól, mert egyszerűen nem ismerik, nem tudnak róla, de amennyiben ezt szakemberek közérthetően elmagyarázzák és bemutatják a gyakorlatban is, sokan rájönnek, hogy például drónnal könyebb és hatékonyabb permetezni, vagy hogy miként kell használni egy talajszkennert.

Antal szerint rá kell vezetni az erdélyi gazdákat a legkorszerűbb technológiák elsajátítására, mert az egyre erősebb versenyhelyzetben csak így tudnak helytállni.

A kisgazdaságok legnagyobb gondja a pályázatok összeállítása és leadása. Főleg az 50-100 hektáros, illetve az ennél kisebb területet művelő gazdák igénylik a falugazdászok segítségét. A kisöszegű pályázatokkal nem szívesen foglalkoznak pályázatíró cégek, így a falugazdász-hálózat keresi a megoldást, hogy a kisgadák se maradjanak le az igényelhető agrártámogatásokról.

A gazdatámogatások terén is sok még a megoldásra váró feladat Erdélyben, de Antal Géza úgy látja, a falugazdászokat foglalkoztató három nagy gazdaszervezet szoros együttműködése könyebben talál megoldást ezekre a kihívásokra is.