Sejthető volt, hogy több más erdélyi magyar közösségi próbálkozáshoz hasonlóan az önálló magyar egyetem ügye is vakvágányra fut. 17 év távlatából ez a történet szomorú emlék maradt. Az akkori közélet sokat mediatizált szereplője Kolozsvárról posztdoktori ösztöndíjasként Heidelbergbe került, majd Bázelbe, a Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézetbe, 2017 és 2020 között pedig a Pécsi Egyetem Orvosi Karának tudományos főmunkatársaként dolgozott. Innen egy ugrás volt hazatérni Erdélybe a magyarországi Ökológiai Kutatóközpont által finanszírozott kutatási program keretében.

Az ökológiai intézet korábbi főigazgatója abból az alapállásból indult ki, hogy a Kárpát-medence egységes vízügyi terület, ezért Magyarországon nem lehet úgy tudományos munkát folytatni, hogy ne kutassák az erdélyi, kárpátaljai és délvidéki vízügyi területeket is. Hantz Pétert két fontos kutatással bízták meg Erdélyben: a legismertebb tavakon – Gyilkos-tó, Medve-tó, Széki-tó és néhány kisebb vízfelületen – végezzen alapkutatásokat a mikrobiális közösségek életéről, anyagcseréjéről, stb.

így érthető a magyarok félelme az Erdélyből átjutó szennyező anyagok miatt” – foglalja össze bányavidéki kutatásainak szomorú látleletét a szakember.

Hantz Péter Erdély legkedveltebb tavaiba, a Medve- és Gyilkós-tóba történő merülései során egyedi világgal találkozott. Felvetette a helyi hivatalosságoknak, hogy ezt érdemes lenne az ide látogató turistáknak is megmutatni a tó mélyén megépítendő üvegfolyosón keresztül. Az ötletet Szováta polgármestere felkarolta, így remélhetőleg a Medve-tó esetében a nagyívű projekt valósággá válik.

Az Ökológiai Kutatóközpont élén történt főigazgatóváltás azonban leállította a további erdélyi kutatásokat, de Hantz Péter magyarországi barátai, volt kollegái és a szovátai székhelyű Nyárád és Küküllő mente Natura 2000 Gondnokság önerőből adták össze azt a támogatást, ami elegendő az elkezdett vízügyi kutatómunka befejezéséhez. A kolozsvári laborban minták tucatjai várnak rendezésre.

A kutató szerint találmánya egy régió szimbóluma is lehetne. Eddigi kísérletei alapján óriási lehetőséget lát a virágpor élelmiszeripari haszonsításában.

,,Több ezer virágport ismerünk, nagy mennyiségben azonban egy tucat szerezhető be. Nagy előnye, hogy sok vidéknek egyedi virágpor-mintázata van, amely évszakról évszakra változik, és mindenik mintázatnak más az íze” – magyarázza a virágporlikőr kóstolása közben. A drága italt kis díszes üvegekbe töltik. Kisipari előállításra egyelőre nem szerezték be a szükséges engedélyeket, így évente mindössze pár liter készül ajándékozás céljából.

A támogatások fölött rendelkező körök nem értékelik a sok munkával járó kutatási eredményeket, holott a laboratóriumi körülmények között előállított termékeikre Nyugat-Európában és Magyarországon is találtak forgalmazókat, de helyi reformélelmiszer-boltokban is árulják. Vendéglátóm elpanaszolja, hogy a kolozsvári városháza részéről nem voltak hajlandók engedélyeztetni cége indulását, mígnem a város polgármesterét levélben kereste meg az Európai Innovációs és Technológia Intézet. A városháza emberei nevetséges dolgokba akadtak bele, de a nyomásnak engedve végül megszületett az engedély… Sok hasonló visszaélés történik országszerte, amiről csak azért nem tud a közvélemény, mert nincs, aki elmondja.

,,Eddig Romániából befektető nem érdeklődött kifejlesztett termékeink iránt, de Magyarországról már kaptunk ajánlatokat. A közeljövőben kiderül, milyen irányba megyünk a termeléssel. Annyi bizonyos, hogy számomra kiemelt jelentősége van a kutatómunkának, amit folytatni akarok” – fogalmaz búcsúzóul Hant Péter.