Mesterséges kaviár, virágporlikőr, rostfeldolgozás: nyugati kutatómunkája után itthon próbál szerencsét a kolozsvári biofizikus

Hantz Péter Kolozsváron élő biofizikus neve akkor vált ismertté, amikor a multikulturálisnak hazudott kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusaként és a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként 2006-ban a magyar feliratokat tartalmazó negyven táblának a felét a román vezetőség tiltakozása ellenére is kifüggesztette az egyetemen. A figyelemfelkeltő akciónak nagy híre lett, hiszen az erdélyi magyarság akkoriban még reménykedett az önálló állami magyar egyetem létrehozásában, amelynek fő mozgatórugója a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt.

Hantz Péternek a magyarság közösségi jogaiért folytatott harca végül az állásába került.

Sejthető volt, hogy több más erdélyi magyar közösségi próbálkozáshoz hasonlóan az önálló magyar egyetem ügye is vakvágányra fut. 17 év távlatából ez a történet szomorú emlék maradt. Az akkori közélet sokat mediatizált szereplője Kolozsvárról posztdoktori ösztöndíjasként Heidelbergbe került, majd Bázelbe, a Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézetbe, 2017 és 2020 között pedig a Pécsi Egyetem Orvosi Karának tudományos főmunkatársaként dolgozott. Innen egy ugrás volt hazatérni Erdélybe a magyarországi Ökológiai Kutatóközpont által finanszírozott kutatási program keretében.

Az ökológiai intézet korábbi főigazgatója abból az alapállásból indult ki, hogy a Kárpát-medence egységes vízügyi terület, ezért Magyarországon nem lehet úgy tudományos munkát folytatni, hogy ne kutassák az erdélyi, kárpátaljai és délvidéki vízügyi területeket is. Hantz Pétert két fontos kutatással bízták meg Erdélyben: a legismertebb tavakon – Gyilkos-tó, Medve-tó, Széki-tó és néhány kisebb vízfelületen – végezzen alapkutatásokat a mikrobiális közösségek életéről, anyagcseréjéről, stb.

Másik megbízatása szerint ki kellett derítenie, honnan érkezik Magyarországra a folyamatos tiszai nehézfémszennyezés.

Hantz Péter kolozsvári lakásának alagsorában berendezett korszerű laboratórumában mutatja a kutatói szobákat, ahol a környezeti mikrobiológia szerint begyűjtött mintáit rendszerezi és DNS-kivonásra Magyarországra, illetve Nyugat-Európába küldi. A mintákat kutatóbúvárként maga hozza fel a Medve-, a Gyilkos- és más tavak mélyéről. Európa egyik legszennyezettebb tavából, az Erdélyi-Érchegységben található Fehér megyei Geamăna-tóból is hozott kutatnivaló biológiai leleteket, amelyek több szennyeződés esetében a megengedett értékek sok ezerszeresét mutatták.

,,Végigjártam a máramarosi bányavidéket, mindenhova beengedtek, sok emberrel összebarátkoztam. Hasonló utat tettem meg az Erdélyi-Szigethegységben is 2020 nyarától 2021 szeptemberéig. Elképesztő mennyiségű szennyeződéssel találkoztam.

így érthető a magyarok félelme az Erdélyből átjutó szennyező anyagok miatt” – foglalja össze bányavidéki kutatásainak szomorú látleletét a szakember.

Hantz Péter Erdély legkedveltebb tavaiba, a Medve- és Gyilkós-tóba történő merülései során egyedi világgal találkozott. Felvetette a helyi hivatalosságoknak, hogy ezt érdemes lenne az ide látogató turistáknak is megmutatni a tó mélyén megépítendő üvegfolyosón keresztül. Az ötletet Szováta polgármestere felkarolta, így remélhetőleg a Medve-tó esetében a nagyívű projekt valósággá válik.

Az Ökológiai Kutatóközpont élén történt főigazgatóváltás azonban leállította a további erdélyi kutatásokat, de Hantz Péter magyarországi barátai, volt kollegái és a szovátai székhelyű Nyárád és Küküllő mente Natura 2000 Gondnokság önerőből adták össze azt a támogatást, ami elegendő az elkezdett vízügyi kutatómunka befejezéséhez. A kolozsvári laborban minták tucatjai várnak rendezésre.

A Kolozsvárra hazatelepült biofizikust azonban nem olyan fából faragták, akit könnyű meghátrálásra kényszeríteni. Családi házának alagsorában fejlesztő laboratóriumot is berendezett molekuláris gasztronómiai kísérletekre. Ez az élelmiszertermelés új kísérleti ága, amely különböző tudományos módszerekkel készít újszerű ételeket.

Egy szferifikációs kísérletnek nevezett eljárás során vendéglátóm bemutatja, hogy a kevés klorofilos festéket tartalmazó nátrium-alginátot kalcium só oldatába téve hogyan keletkeznek kaviár-szerű képződmények, amelyeket meg lehet kóstolni. Tudományos eredményekre támaszkodva alkotta meg a virágporlikőrt is. A hosszú és bonyolult technológia nem nyilvános, de a lényege az, hogy

a virágpor nagyon aromás és cukros részét leválasztotta, ami alkohollal keverve érési folyamaton megy át. A végterméknek jellegzetes, egyedi íze van.

A kutató szerint találmánya egy régió szimbóluma is lehetne. Eddigi kísérletei alapján óriási lehetőséget lát a virágpor élelmiszeripari haszonsításában.

,,Több ezer virágport ismerünk, nagy mennyiségben azonban egy tucat szerezhető be. Nagy előnye, hogy sok vidéknek egyedi virágpor-mintázata van, amely évszakról évszakra változik, és mindenik mintázatnak más az íze” – magyarázza a virágporlikőr kóstolása közben. A drága italt kis díszes üvegekbe töltik. Kisipari előállításra egyelőre nem szerezték be a szükséges engedélyeket, így évente mindössze pár liter készül ajándékozás céljából.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet pályázatán elnyert támogatásból fejlesztették ki két legfontosabb élelmiszeripari terméküket, a gyümölcsök és zöldségek rostjából készülő, FiberVia nevet viselő szárított rudacskákat, illetve a természetes energiaitalnak számító JuuTee-t. A préselt alma- és céklaléből, fekete tea és guarana kivonatából álló gyümölcslevet mindenkinek ajánlja, aki egy kávé hatásánál hosszabb ,,feldobódást" óhajt. A patikatisztaságú műhelyben dolgozzák fel az almát, céklát és kendermagot. A megtisztított és megpucolt zöldséget és gyümölcsöt megőrlik, a kendermag présbe kerül. A kipréselt olajból hátramadt nyersanyagot porrá őrlik, majd mindhárom összetevő gépi keverőbe jut. A léből készül a természetes energiaital, a rostokból a szárított rudacskák. A FiberVia számos olyan problémát orvosol, amit a rostszegény táplálkozás okoz. Táplálja a bélmikrobiomot, sok folyadékkal fogyasztva hatásosnak bizonyult székrekedés ellen, és glikémiás indexe is alacsony.

Hantz Péter szerint a startup cégek boldogulása Romániában számos akadályba ütközik. A termelés további kiépítéséhez például nem tud pályázati pénzeket szerezni.

A támogatások fölött rendelkező körök nem értékelik a sok munkával járó kutatási eredményeket, holott a laboratóriumi körülmények között előállított termékeikre Nyugat-Európában és Magyarországon is találtak forgalmazókat, de helyi reformélelmiszer-boltokban is árulják. Vendéglátóm elpanaszolja, hogy a kolozsvári városháza részéről nem voltak hajlandók engedélyeztetni cége indulását, mígnem a város polgármesterét levélben kereste meg az Európai Innovációs és Technológia Intézet. A városháza emberei nevetséges dolgokba akadtak bele, de a nyomásnak engedve végül megszületett az engedély… Sok hasonló visszaélés történik országszerte, amiről csak azért nem tud a közvélemény, mert nincs, aki elmondja.

,,Eddig Romániából befektető nem érdeklődött kifejlesztett termékeink iránt, de Magyarországról már kaptunk ajánlatokat. A közeljövőben kiderül, milyen irányba megyünk a termeléssel. Annyi bizonyos, hogy számomra kiemelt jelentősége van a kutatómunkának, amit folytatni akarok” – fogalmaz búcsúzóul Hant Péter.