A Székelyföldön egyelőre kevés a más vidékről származó földvásárló
Fotó: Pinti Attila
Elsősorban a nyugati tőkéjű cégek földvásárlása áll amögött, hogy az utóbbi hat évben háromszáz százalékkal emelkedtek a romániai termőföldárak. A partiumi megyékben már 15 ezer eurót is ajánlanak egy hektár jó minőségű szántóért. A nagyobb mértékű tulajdoncserének egyelőre az szab gátat, hogy sok mezőgazdasági terület nincs telekkönyvezve. Szakembereket kérdeztünk a jelenségről.
2023. január 23., 08:482023. január 23., 08:48
Ellentmondásos adatok vannak arról, hogy a Romániában található 13,3 millió hektárnyi mezőgazdasági terület hány százaléka került külföldi befektetők, mezőgazdasági vállalkozók tulajdonába. Az Európai Parlament 2017-ben született tanulmánya szerint
Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal a külföldi állampolgárságú magánszemélyek földtulajdonáról vezet nyilvántartást, a cégekéről nem. Külföldi magánszemélyek 2021-ben összesen 21 ezer hektárnyi termőfölddel rendelkeztek Romániában.
Mint korábban megírtuk, az Európai Unió tagországai közül az elmúlt hat évben nálunk emelkedett legnagyobb mértékben – közel háromszáz százalékkal – a termőföldek ára, ami elsősorban a külföldiek növekvő földvásárlási igényének tudható be. Az Eurostat által közzétett, 2021-es adatok szerint a romániai termőföldeladási átlagár 7600 euró volt, azóta viszont országosan emelkedett.
de síkvidéken tízezer euró alatt nehéz termőföldet vásárolni. A Partiumban csupán Szilágyság és Bihar megye dombosabb területein találkozunk alacsonyabb árakkal. Közép- és Dél-Erdélyben szintén olcsóbbak a mezőgazdasági területek.
Az Eurostat kimutatása szerint az Unió tagországai között Romániában nőtt legnagyobb mértékben a termőföldek ára, elsősorban a partiumi és a dél-romániai megyékben.
Nagybirtokok szempontjából Dél-Romániában a legsúlyosabb a helyzet. A legtöbb község határát több ezer, vagy tízezer hektáros cégek vásárolták fel a helyiektől. Sok faluban a házakon túl már senkinek nincs földtulajdona. Emiatt nagyon sok olténiai falu kiürült a fiataloktól, az otthonmaradó öregek pedig kevéske nyugdíjukból nyomorognak. Sok családnak annyi földje sincs, hogy a háztáji szükségletre való zöldséget megtermelje.
Erdélyben távolról sem ilyen vészes a helyzet, de itt is látványos mennyiségű föld eladására került sor az elmúlt tíz esztendőben. Fodor István szatmári falugazdász szerint a megyében elsősorban az olaszok vásároltak fel nagykiterjedésű mezőgazdasági területeket. ,,Sok olasz vállalkozó azért jön Romániába földet venni, mert Olaszországban a vadászati endély kiváltása 75 hektár mezőgazdasági terület tulajdonjogához kötött, a romániai földterületek pedig sokkal olcsóbbak, mint náluk. Aki viszont földet vett nálunk, az céges rendszerben meg is dolgozza, így az egész Partiumban számottevő az olasz agrárvállalkozók jelenléte. Sőt, saját gabonaértékesítő hálózatot is létrehoztak” – magyarázza a szatmárnémeti mezőgazdasági szakember.
Szatmárban is jellemző, hogy a kisbirtokok gazdái egyre nehezebben boldogulnak, így eladják pár hektáros szántóterületeiket. Jobb esetben bérbe adják, de az is gyakori, hogy nem tudnak ellenállni a nagy farmok árajánlatának, így a földek hamar gazdát cserélnek. Fodor István szerint száztól több ezer hektáros farmokig terjed a partiumi birtoknagyság. Évről évre egyre kevesebb a pár tíz hektáros birtoknagyság: a megnövekedett imputanyagárak miatt a kisebb területen gazdálkodók szántóföldi növénytermesztésből nem tudják fedezni a magas termelői költségeket.
A Partiumhoz hasonlóan Aranyosszéken is jelentősen emelkedett a szántóföld ára
Fotó: Makkay József
Kiss Júlia kolozsvári jogász szerint a nagyobb mértékű földeladásoknak a kormány és a parlament azzal próbált gátat szabni, hogy megszigorították a más vidékről származó romániai, illetve külföldi vevők földhöz jutását. A jogszabálymódosítások elővásárlási jogot írnak elő nem csak a szomszédos parcella tulajdonosainak, hanem a földet korábban bérlő agrárvállalkozónak, a településen élő, negyven év alatti gazdáknak, illetve a településen bejegyzett, több éve mezőgazdasági tevékenységet folytató cégek számára is. A földtulajdonos földeladási szándékát közölnie kell a polgármesteri hivatallal, amelyik ezt nyilvánosságra hozza online térben is, majd több hetes várakozási idő után lehet nyélbe ütni az üzletet. Harminc hektáros területnagyságig a polgármesteri hivatal jóváhagyása kell, 30 ha fölött a megyei tanács illetékeseihez kell fordulnia a földet értékesíteni akaró földtulajdonosnak.
Elméletileg számos biztonsági intézkedés született a földtulajdon ,,helyben tartása” érdekében, azonban
így ha kitartó, előbb-utóbb az ő tulajdonába kerül a föld.
A jogász szerint a földek tranzakcióját egyelőre a zavaros tulajdonviszonyok is nehezítik. Nagyon sok faluban most kezdődött el az államilag támogatott telekkönyvezés, tulajdonlap nélkül pedig nem lehet termőföldet sem értékesíteni. A földtulajdonosoknak csak ott éri meg bírósági úton megoldani a telekkönyvezést, ahol a birtokoknak magas ára van.
Erdélyben a székelyföldi mezőgazdasági területek vannak egyelőre a legnagyobb biztonságban. Az ország más vidékeiről vagy külföldről jött üzletemberek kevés területet vásároltak a három székelyföldi megyében. Ennek magyarázatát Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke abban látja, hogy a székelyföldi gazdák legtöbbször egymás között adják-veszik földjeiket. Az a jellemző, amikor egy gazdának nagyobb szántóterülete van, és rendre felvásárolja a szomszédos parcellákat is. A kisgazdáktól – főleg az idős emberektől – a tehetősebb falubelije veszi meg a földet, ezzel is gyarapítva családi gazdaságát. Székelyföldön is vannak több száz, vagy ezer hektáros kaszáló- és legelőtulajdonosok, de azok jórészt helyi vállalkozók, akik az állattenyésztésbe fektettek be.
Szakmai szervezetként mi is azt támogatjuk, hogy életerős családi gazdaságok jöjjenek létre. Egy-egy gazdacsalád annyi földet és kaszálót vásároljon, amihez megpályázza a szükséges mezőgépparkot. Fontos, hogy ne szoruljon külső munkaerőre, mert abból Székelyföldön is krónikus hiány van” – érvel a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője.
Becze István elismeri, hogy a jelenlegi birtokviszonyokat az is védi, hogy nagyon sok faluban telekkönyvileg nincsenek tisztázva a tulajdonviszonyok, így nem lehet földet eladni. Amennyiben a következő években az államilag támogatott kataszteri program révén ez rendeződik, elképzelhető, hogy itt is nagyobb vonzerőt jelent egy tőkeerős cég öt-tízezer eurós hektáronkénti földvásárlási ajánlata. Becze István szerint azonban a helyi közösségek,
A szakember nem tart attól, hogy a székelyföldi tulajdonosok a dél-romániai gazdák sorsára jutnak, ahol nagyon sok településen már hosszú évekkel, évtizedekkel ezelőtt elkótyavetyélték a földtulajdont.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint az Európai Unióban 2021-ben egy hektár termőföld átlagos ára a horvátországi 3661 eurótól a luxemburgi 47 290 euróig terjedt.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!