Református ünnepi isztentisztelet a marosvásárhelyi Vártemplomban
Fotó: Rab Zoltán
Egyetemes imahetet tartanak minden év januárjában az erdélyi magyar keresztény gyülekezetek. A száz évvel ezelőtt meghonosított ökumenikus rendezvénysorozatra napjainkban is nagy az érdeklődés. A lelkipásztorok és a hívek ilyenkor felkeresik egymás gyülekezeteit. A téma kapcsán a szilágysági Vérvölgy református lelkipásztorával beszélgettünk.
2023. január 21., 07:372023. január 21., 07:37
2023. január 22., 07:172023. január 22., 07:17
Az erdélyi magyar történelmi egyházak gyülekezeteinek többségében januárban tartják a Krisztus-hívők egységéért meghirdetett imahetet, de vannak egyházközségek, ahol az évente ismétlődő eseményre februárban kerül sor. A több felekezet által lakott településeken
hogy istentiszteletet vagy szentmisét tartsanak. Az est részeként beszélgetésekre és közös éneklésre kerül sor.
Süle Gyula Zsolt Szilágyszentkirályon tart istentiszteletet
A Zilah és Szilágycseh között húzódó szilágysági tájegység, a Tövishát magyar falvaiban elsősorban reformátusok élnek, de vannak római katolikus és neoprotestáns közösségek is. A más felekezetű gyülekezetek hívei és lelkipásztorai egy-egy estére felkeresik egymást. Jó példa erre a 176 fős Szilágyszentkirály magyar közössége, ahol a helyi reformátusok mellett baptisták és katolikusok is élnek. A faluba beszolgáló Süle Gyula Zsolt vérvölgyi református lelkipásztor a Krónikának elmondta, hogy tavaly nyáron a falunap alkalmából először tartott közös, ökumenikus isztentiszteletet a három felekezet lelkipásztora, de már a korábbi imahetek alkalmával is eljártak egymás gyülekezeteibe. Vérvölgyön az adventista gyülekezetből is jönnek hívek az imahét alkalmaira.
Tavaly a baptista gyülekezetben szolgáltam, hozzánk pedig a baptista lelkipásztor jött el az ünnepi alkalomra” – fogalmaz a vérvölgyi református lelkipásztor.
Magyar görögkatolikus szentmise a Szatmár megyei Nagypeleskén
Fotó: Makkay József
Az elmúlt évtizedekben a helyi és a környékbeli településeken súrlódások voltak a református és a neoprotestáns közösségek között. Süle Gyula Zsolt szerint ez mára megszűnt, aminek az a magyarázata, hogy véget értek a korábbi időszakok erőszakos térítései, az emberhalászat. Napjainkra a felekezetek kissé megtorpantak, nehéz az utánpótlás, minden egyház saját híveire van utalva.
,,Az ökumenizmus lényege a Krisztus-hívők egysége. Egymás megbecsülése, tisztelete nem egy hétig tart, hanem életvitelszerűvé kell válnia. Az ökumenizmus jelképe a bárka, egy hajóban evezünk. Ha a bárka süllyed, mindannyian süllyedünk. Meg kell tanulnunk együtt élni, csak így tud a Krisztus-hívők egysége megvalósulni” – fogalmazza meg az ökumenizmus ars poetikáját a vérvölgyi és szilágyszentkirályi lelkipásztor.
A keresztény egyházak egyre több kihívással kell megbirkózzanak.
Vasárnap inkább a tv vagy a számítógép képernyője előtt követik az istentiszteletet, amit a szilágysági lelkész nem tart jó megoldásnak. Az emberek elkényelmesedtek, amit nagyban bátorítanak az online nézhető istentiszteletek. A lelkész szerint a Krisztus-hívők egysége elsősorban személyes együttlétet jelent. Úgy nem működik, ha ezt mindenki külön éli meg.
,,Egy helyen kell lennünk és együtt imádkoznunk. Közösségeinknek akkor van látható formája, ha együtt vagyunk” – érvel Süle Gyula Zsolt. A szilágyszági igehirdető szerint a különböző keresztény egyházak közötti közeledés alapját az egyház ura, Jézus Krisztus jelenti. Az egység Jézus Krisztusban valósulhat meg. ,,Sokminden szétválaszt bennünket, az összekötő kapocs azonban Jézus Krisztus. Az ökumenizmus ettől válik élő valósággá” – összegzi az imahét lényegét a lelkipásztor.
Szilágyszentkirály református temploma. A szilágysági magyar faluban három gyülekezet hívei keresik fel egymást az imahéten
Fotó: Makkay József
Amerikában született az idei imahét vezérgondolata
Az egyetemes imahét gondolata 1908-ban fogalmazódott meg, majd a Hit és az Egyházszervezet mozgalom 1926-ban jelölte ki a világszerte megtartásra kerülő imahét időszakát. Az északi féltekén a január 18–25. közötti időszakot javasolták az imahét megrendezésére. Mivel a déli féltekén ez a vakációk ideje, ezekben az országokban a keresztény egyházak főleg pünkösd táján tartják az ökumenikus hetet.
Minden évben más ország keresztény közösségei határozzák meg az imahét anyagát és istentiszteleti rendjét. Az idei házigazda a Minnesotai Egyházak Tanácsa. Az amerikai egyházi fórum a 2023-as ünnepség vezető gondolataként az Ézsaiás próféta könyve 1:17. bibliaversét ajánlotta: ,,Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra.”
,,A mostani imahét kiváló alkalom arra, hogy önvizsgálatot tartsunk a rasszizmus és a háború kapcsán. Mindkettő a rosszindulat, sokszor a gyűlölet megnyilvánulása, amelyet az uralkodó körök a maguk javára használnak. Nekünk azonban gondolatainkkal és magatartásunkkal a krisztusi egység értékét kell képviselnünk” – áll dr. Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökének az egyetemes imahét kapcsán megfogalmazott üzenetében.
A 2025 januári határidő előtt, még idén decemberben befejezik a Partiumot a Bánsággal összekötő angyalkúti Maros-híd és az Arad–Temesvár vasútvonal feletti felüljáró építését, így áprilisban megnyitják a forgalom előtt a hiányzó körgyűrűszakaszt.
A december elsejei romániai parlamenti választáson való részvételre buzdítják a magyarokat társadalmi szervezetek, egyházak, kissé rendhagyó módon ugyanakkor sportklubok és népszerű közéleti személyiségek is csatlakoztak a mozgósításhoz.
Történelmi jelentőségű, igen értékes lelet került feltárásra a homoródkarácsonyfalvi unitárius templomban – közölte pénteken a Magyar Unitárius Egyház.
Az állatvédelmi rendőrség beszámolói szerint egyre nagyobb teret hódit a háziállatot tartók ellenőrzése. Hunyad megyében idén rekordszámú, 90 személy ellen indítottak eljárást az állatvédelmi szabályok súlyos áthágása miatt, egy személy börtönbe került.
Elkészült az adventi koszorú a gyulafehérvári székesegyház előtt – közölte Facebook-oldalán pénteken a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Kolozsváron újra több ezres demonstrációt tartottak csütörtökön hét órától: ez a negyedik este volt, amikor tiltakozásokat szerveztek Románia nagyvárosaiban a szélsőségesség előretörése, az államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen.
Hogyha az erdélyi magyarok részt vesznek a december elsejei romániai parlamenti választáson, akkor nemet mondhatnak a magyarellenes uszításokra, magyarellenes hangokra is – mondta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Franciaországból lopott személygépkocsival bukott le Krasznán egy 29 éves fiatalember, aki el akart menekülni a rendőrök elől a Szilágy megyei falu utcáin.
Az Arad Megyei Törvényszék életfogytiglani börtönbüntetésre és 2,5 millió lejes kártérítésre ítélte azt a férfit, aki tavaly egy aradi áruház parkolójában féltékenységből lelőtt és nyakon szúrt egy másik férfit, élettársát pedig félholtra verte.
A Temes megyei közgyűlés a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújt be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!