Fotó: Beliczay László
Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
2023. február 10., 14:572023. február 10., 14:57
2023. február 10., 19:372023. február 10., 19:37
Alaptalannak ítélte a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet. A Bákó Megyei Táblabíróság másodfokú ítéletének kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé pénteken.
A napra pontosan egy éve hozott alapfokú ítélet érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el – ismertette a verdiktet az MTI. Az alapfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék a 2022. február 10-én hozott ítéletében kimondta: érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, amelyet Dormánfalva (Dărmănești) polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését. A vesztes felet 350 lej perköltség kifizetésére is kötelezte.
A csíkszentmártoni polgármesteri hivatalt az úzvölgyi katonatemető ügyében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje, Kis Júlia kolozsvári jogász képviselte a perben. Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője a Krónikának elmondta, mérföldkőnek tekinti a pénteki bírósági döntést, amelynek jelzésértéke van. ,,Nevezetesen az, hogy soha nem szabad belenyugodni az igazságtalanságba, hanem az összes rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel fel kell lépnünk a közösséget ért jogfosztás ellen. Az úzvölgyi keresztek ügye az erdélyi magyarság egészét erinti, ezért ez a pozitív döntés az egész közösség érdeme és öröme” – nyilatkozta lapunknak a háromszéki RMDSZ-politikus.
A jogvédelmi szolgálat vezetője elmondta: az alapfokú bírósági döntés Dormánfalvát bízta meg az ítélet végrehajtásával, és ez valószínűleg a mostani ítéletben sem fog változni. A további lépésekhez meg kell várják az ítélet végleges indoklását.
Januárban a Moinești-i Bíróság is elmarasztaló ítéletet hozott az úzvölgyi temetőfoglalás egyik, rongálás vádjával indított perében. A Bákó megyei város bírósága alapfokú ítéletében pénzbírságra és kártérítésre kötelezte a 2019 júniusában végrehajtott úzvölgyi temetőfoglalás egyik román résztvevőjét, aki megrongálta az MTVA csíkszeredai operatőrének a kameráját.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben.
A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták. A székelyföldiek élőláncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát. Futballhuligánok csoportjai azonban a magyar élőláncot megkerülve elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.
A 2019 június 6-i események miatt a csendőrség csupán Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére, és Grüman Róbertre, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére rótt ki bírságot, azonban mindkét büntetést érvénytelenítette a bíróság. Erdélyi magyar szervezetek feljelentése nyomán a moinești ügyészség vizsgálta az erőszakos temetőfoglalás ügyét, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra uszításnak a temetőnél skandált „Kifele a magyarokkal az országból!” jelmondatot.
Az ítélet azt követően született, hogy a Bákói Táblabíróság 2021 októberében jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A táblabíróság akkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva város és a dormánfalvi városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen.
Az úzvögyi katonatemető ügyében indított per kronológiája
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat tájékoztatása szerint mivel ferdítések és vádaskodások jelentek meg az úzvölgyi perben való részvételükkel kapcsolatosan, a tisztánlátás miatt időrendi sorrendben közzétették, milyen módon zajlott az úzvölgyi építkezési engedéllyel kapcsolatos per:
2019. 06. 27 – A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ) és Csíkszentmárton önkormányzata elindítja a pert. A polgármesteri hivatal ügyvédjét is a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat biztosítja, a teljes pert a Mikó finanszírozza. Az ügy képviselője Kis Júlia kolozsvári ügyvéd. A teljes peranyagot a MIJSZ rakja össze és kizárólag Csíkszentmárton Önkormányzata ad hozzá bizonyítékokat.
2019. november 6. – Hargita megye tanácsa kérelmezi, hogy belépjen a perbe, mint érdekelt fél, saját érdekében.
2019. december 4 – a törvényszék befogadja Hargita megye perbelépési kérését és elrendeli, hogy a következő tárgyalásra mindenik fél válasziratot fogalmazzon meg a perbelépési kérést illetően, ugyanakkor elrendeli, hogy a felek a következő tárgyalásra különböző okiratokat tegyenek le az ügyben.
2020. január 29. – a perhez csatolják a bákói prefektus által kezdeményezett ügyet is – 2714/110/2019 –, amelynek hasonló a tárgya. Minden fél további bizonyítékokat nyújt be.
2020. március 4. – visszautasítják a prefektus kérését, amelyben az építkezésekért felelős hivatalt is perbe hívja. Visszautasítják Cotirlan Simonuc-Costel perbelépési kérését és visszautasítják Hargita megye tanácsának saját érdekű perbelépését.
2020. április 8. – felfüggesztik az ügyet a koronavírus járvány miatt.
2020. június 24. – Hargita megye tanácsa perbe lép a felperes érdekében, ezt elfogadják és az ügy tárgyalását felfüggesztik, amíg véglegesen letárgyalják az 1553/100/2019 számú ügyet.
2022. január 26 – érdemben tárgyalják az ügyet.
2022. február 10. – ítélethirdetés: 89/2022 számú határozat. Jóváhagyták Csíkszentmárton keresetét, és a bákói prefektus keresetét is részben. A bíróság megállapítja, hogy az építési engedély jogellenesen volt kiállítva és elrendelik az építmények lebontását. A Mikó Imre Jogvédelmi Egyesület keresetét visszautasították, mert úgy ítélték meg, nem érdekelt az ügyben. Visszautasították Hargita megye fő perbelépési kérését, mert elfogadhatatlan az előzetes panasz eljárásának hiánya miatt és elfogadták Hargita megye perbelépési kérését, amelyet Csíkszentmárton mellett nyújtott be.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat nem támadja meg a döntést, mert ezzel kockáztatta volna az egész ügyet, de ügyvédjén keresztül továbbra is biztosítja és finanszírozza Csíkszentmárton védelmét. A határozat ellen Csíkszentmártonnal szemben április 4-én Dormánfalva városa felfolyamodást (recurs) nyújtott be, amelyre Csíkszentmárton válasziratot fogalmazott meg.
A másodfokú eljárás:
2022. szeptember 9. – A tárgyalás fogytatódik a bákói ítélőtáblán, ahol alperes Csíkszentmárton önkormányzata és az alperes pártján benn maradt Hargita megye tanácsa. Halasztás történik az ügyben. Az alperes teljes költségét a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat biztosítja (Kis Júlia gyereknevelési szabadsága miatt Anja Marginean Cosma a MIJSZ védőügyvédje, de Júlia maradt a szakmai koordinátor) szerződéses alapon, illetve a védelmet is a MIJSZ koordinálja.
2022. október 21. – újabb halasztás történt.
2023. február 10. – A táblabíróság visszautasítja Dormánfalva felfolyamodását, helybenhagyja az elsőfokú ítéletet.
A pert Csíkszentmárton önkormányzata és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat indította. Hargita megye tanácsa egy évre rá szállt be, a teljes védelmet a MIJSZ látta el és finanszírozta a felperesnek (másodfokon alperesnek).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás