Robbantástól az automata sókombájnig: halad a korral a parajdi sóbányászat – RIPORT

Barabás Szabolcs bányamérnök: a  robbantásos sókitermelés végét jelenti az új sókombájn üzembe helyezése •  Fotó: Kiss Gábor

Barabás Szabolcs bányamérnök: a robbantásos sókitermelés végét jelenti az új sókombájn üzembe helyezése

Fotó: Kiss Gábor

A Parajdon 1762-ben elkezdődött föld alatti sókitermelés bő két és fél évszázad alatt hatalmas utat tett meg nem csak a föld gyomrában, hanem a műszaki megoldások terén is. A száz évvel ezelőtt bevezetett robbantásos bányászatot napjainkban az új generációs távvezérlésű sókombájn váltja, amelyet a Sóvidék központjában honosítottak meg először Románia hét működő sóbányája közül. Újságíróként nemrég „belekóstolhattunk” a sókitermelés parajdi műhelytitkaiba, a tárnákban tett látogatásunk meggyőzött arról, hogy valamennyi fejtés közül a sóbánya a legbiztonságosabb. Parajdon ráadásul az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket is maximálisan kiaknázzák.

Makkay József

2023. január 28., 16:332023. január 28., 16:33

2023. január 30., 10:132023. január 30., 10:13

Igazi labirintus a parajdi sóbánya. A turisták, akiket az 1,2 kilométeres belső bányaúton a 120 méter mélyen fekvő látogatói tárnába szállít az autóbusz, a falakon elhelyezett lámpák fényénél keveset érzékelnek a föld gyomrában szerteágazó úthálózatról. A kitermelés ugyanis mélyebb szinteken történik, és olyan tárna is akad, ahova járművel nem, csak felvonóval lehet eljutni.

Úgy vágunk neki egy Dacia terepjárón a kitermelési zónának, mint a bányászok: sisakkal és bányászlámpával.

Kísérőnk, Barabás Szabolcs fiatal bányamérnök megnyugtat, hogy a világ valamennyi bányája közül a sókitermelés a legbiztonságosabb. A magas és széles vájatok falai és mennyezete betonszilárdságú sótömbökből áll, ahol nincs omlászveszély. Az összes romániai sóbányában az elmúlt száz esztendőben a robbantásos sókitermelés honosodott meg, aminek a szakember szerint elég sok hátránya van, elsősorban a falakban keletkező hajszálrepedések miatt. A gondos előkészítés után kirobbantott sótömbök körüli falakról és menyezetről emelőkön dolgozó bányászok takarítják le a leváló részeket, hogy ne okozzanak balesetet.

Az automata berendezéssel termelik ki az új vájatokat •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Az automata berendezéssel termelik ki az új vájatokat

Fotó: Kiss Gábor

Az elmúlt ötven esztendőben egyetlen alkalommal történt halálos baleset a parajdi sóbányában, amikor a beszivárgó gázok nyomására sár- és vízlavina mosott el három bányászt. Nem véletlen, hogy a vízszivárgás a sóbánya legnagyobb ellensége. Tavaly nyáron másfél hónapra kellett lezárni a turisták elől a bányát. Barabás Szabolcs megmutatja a fővájat fölött megépített betonpajzsot: a bányában dolgozó valamennyi alkalamazottat erre a munkára fogták, hogy minél hamarabb el lehessen hárítani a veszélyt. A sótömbökben eret találó patak útját elvágták, az elvezetett vizet pedig szivattyúk nyomják fel a felszínre.

A sókombájntól a sómalomig

Ottjárttunkor a déli váltás jött dolgozni hatórás műszakba. A sókitermelés új automata berendezését, a romániai sóbányákban először bevezett sókombájnt is elindítják. A parajdi sóbánya zömében útszóró sót állít elő, de mivel az idei télen alig volt havazás, a leszerződött sómennyiség érintetlenül áll a romániai és magyarországi útügyi vállalatok lerakataiban. Akárcsak tavasztól őszig, ilyenkor is raktárkészletre termelnek, de azt is visszafogottan, mert a belső tárnák tároló kapacitása véges.

Megtekintjük az új elektromos kombájnt, amely automatizált rendszerben működik, és futószalagon pakolja fel a kitermelt nyersanyagot a mögötte várakozó teherautóra.

A bánya igazgatója, Seprődi Zoltán – aki egy személyben a romániai sóbányákat felügyelő Országos Sótársaság műszaki igazgatója is – elpanaszolja, kereken tíz évébe került, amíg a bukaresti székhelyű állami vállalatban elérte, hogy Romániában is honosítsák meg a műszaki újítást. ,,Mi vagyunk a kísérleti nyulak. Ha működik a dolog és eredményesen tudjuk használni, akkor ez a robbantásos sókitermelés végét jelentheti a romániai sóbányákban” – érvel az igazgató.

Nagyméretű erőgépekkel mozgatják a tárnában a nyersanyagot •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Nagyméretű erőgépekkel mozgatják a tárnában a nyersanyagot

Fotó: Kiss Gábor

Kísérőnk szerint a kombájnnal tökéletes munka végezhető: megfelelő sebességgel halad és olyan méretű tárnát alakít ki, amilyent üzemeltetői akarnak. Az új technológiával a sókitermelés költsége jelentősen csökken. A cél az, hogy a felvonóval megközelíthető tárna felé vájjon utat a kombájn, így teherautóval lehessen a malomba szállítani a bánya legjobb minőségű sóját.

Egy másik úton a sómalomba hajtunk. A teherautók a malom környéki tárnákba ürítik le a kitermelt sótömböket. Innen nagy kupájú markológép szállítja a nyersanyagot a malom fémrácsára. A sótömböket géppel törik darabokra, hogy átjussanak a rácson, ahonnan futószalag szállítja a zúzdába.

A futószalagok végén mozgó szitákból többféle szemcsenagyságú só hull nagy halmokba, mint betonkeverő állomásokon a homok és az apró kavics. Van, amit zsákolnak, a többi ömlesztve kerül újra teherautókra.

A bánya felszíni lerakatában pakolják fel a sót kamionokra. De készül itt haszonállatoknak szánt nyalósó is. A parajdi sót nem forgalmazzák étkezési célokra. Erdélyben a désaknai sóbánya termel étkezési sót, de az áru többsége onnan is magyarországi vegyipari kombinátokban kerül feldolgozásra.

A parajdi sót hivatalosan nem lehet étkezési sóként használni, de a bányászok nem az üzletből vásárolják a konyhasót •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

A parajdi sót hivatalosan nem lehet étkezési sóként használni, de a bányászok nem az üzletből vásárolják a konyhasót

Fotó: Kiss Gábor

Nézegetem a teljesen gépesített munkafolyamatokat, ami ma már köszönő viszonyban sincs a régi bányák világával. A fiatal szakember megjegyzi, bizony itt sem volt mindig így. Mivel felmenői emberemlékezet óta parajdi bányászok, a családban fennmaradt a régi, kézi erővel történő sókitermelés emlékezete. Amit a kommunista időszak gépesítése alakított át, de Barabás Szabolcs szerint a nyolcvanas években akkora ,,köd” volt a dízelmotorok szennyezése miatt a föld alatt, hogy a füstöt vágni lehetett. A modern gépek már nem emlékeztetnek a 30-40 évvel ezelőtti bányák világára.

Külön tárna készül a gyógykezelésre érkezők számára

Benézünk a ,,turistarészlegre” is, ahol a nyári tumultusok emléke után nyugis világ fogad. Iskolai időszak lévén, a játszó- és pihenőtérrel kialakított hatalmas tárnában kevés ember lézeng. Egy átlagos januári napon kb. ezren fordulnak meg, de nyári csúcsidényben akár 7-8 ezer turistát is lehoznak az egymás után forduló csuklós buszok. Románia leglátogatottabb sóbányájában járunk.

A turisták vendéglátásával foglalkozó Szabadi Tibor szerint

legalább háromszor annyi látogatójuk van, mint a tordai sóbányának. Kelet-Európában csak a lengyelországi wieliczkai sóbánya híresebb.

A 2019-es látogatói rekord 670 ezer fő volt – ami a koronavírus-járvány miatt később visszaesett –, de ha nincs a tavalyi kényszerű bezárás, a 2022-es esztendő is megközelítette volna a korábbi rekordot. A látogatók mintegy fele gyógyászati célból jön, a többiek szórakozni vágyó turisták. Ez a két tábor egyre nehezebben illik össze, mert a csendet kereső betegek nehezen viselik el több ezer ember hangoskodását. A bánya igazgatósága egy felettünk álló tárna közművesítésén dolgozik, hogy a következő években a kezelésre érkezőket csendes, nyugodt környezet fogadja, a jelenlegi tárna pedig vidámparkként üzemel tovább gyerekek és felnőttek számára.

A malom rácsa. Itt kezdődik el a sótömbök végleges útja •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

A malom rácsa. Itt kezdődik el a sótömbök végleges útja

Fotó: Kiss Gábor

Étterem mellett ökumenikus kápolna is működik itt, főleg román ortodox miséket tartanak – a vendégek többsége román anyanyelvű –, de időnként római katolikus és református egyházi szolgálatra is sor kerül.

Vegyipari alapanyag helyett útszóró só

Nagy Imre bányamérnökkel, termelési igazgatóval már fenn az irodákban, egy kávé mellett járjuk körül a parajdi sókitermelés hátterét. Bemelegítőként elmondom tapasztalatiamat, hogy útközben magyar rendszámú kamionokkal találkoztunk. Már tavaly eljutott a sajtóba a hír, miszerint a magyarországi útügyi hatóságok innen szerzik be a szükséges sómennnyiséget. Mint kiderül, ez 2015-ig is így volt, de akkor hirtelen váltás történt, mert a magyar cégek számára olcsóbbnak bizonyult az ukrajnai só. Pedig akkoriban még vasúton szállították le a magyarországi megrendeléseket is a Balavásártól Parajdig nyúló szárnyvasúton. Amikor az ipari szállítás megszűnt, a vasút pusztulni kezdett: az állami vasúttársaságnak nem érte meg fenntartani. Egy ideig személyszállító szerelvényeket indítottak Parajdra, de az is megszűnt. Mostanában hiába kilincsel a bányavállalat vezetősége a vasúti szállítás újraindításáért, mert az anyagi gondokkal küszködő vasúti társaság vezetői közül senki nem mozdul a székelyföldi szárnyvasút helyreállításáért.

Nagy Imre szerint ma is van jövője a romániai bányászatnak •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Nagy Imre szerint ma is van jövője a romániai bányászatnak

Fotó: Kiss Gábor

A nagy távolságokat igénylő sószállítás átköltözött a jóval drágább kamionos forgalomra.

A magyarországi sóigény szinte megduplázta a korábbi 85 ezer tonnás évi kitermelést. A Ceaușescu-korszakban átlagban kétszázezer tonnát bányásztak évente, amelynek nagy részét elvitte a vegyipar. A dicsőszentmártoni kombinátnak Parajd volt a fő beszállítója, és a többi négy sóbánya más-más feldolgozó vállalatokat látott el nyersanyaggal.

Nagy Imre széttárja a kezét: nagyot változott a világ, hiszen az egykori vegyipari sóból útszóró só lett, és jó években a bánya teljes bevételének fele ma már az idegenforgalomból származik. A turizmus terén sokat lehetne és kellene fejleszteni, de nincsenek olyan szerencsés helyzetben, mint a tordai sóbánya, amelyik a megyei önkormányzat felügyelete alatt jóval könyebben jut fejlesztési forrásokhoz. Egy állami cégnél ez akkor is nehezen megy, ha a sókitermelés és a vendéglátás komoly profitot termel...

Szabadi Tibor idegenvezető.  Évente mintegy félmillió vendéget fogadnak •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Szabadi Tibor idegenvezető. Évente mintegy félmillió vendéget fogadnak

Fotó: Kiss Gábor

Évi háromszáz bányamérnökből tíz maradt

A romániai bányászat tragikus lejtmenetének ecsetelése során Nagy Imre elmeséli, hogy a kilencvenes évek elején a petrozsényi bányaipari egyetemen mintegy háromszáz fiatal mérnök kapott diplomát különböző bányaipari képesítéssel. Amikor a fia nemrég befejezte az egyetemet, kevesebb mint tíz fiatal bányamérnököt bocsátott útjára a petrozsényi felsőoktatási intézet.

A sóbányászaton kívül szinte minden más bányászati ágazatot felszámoltak Romániában, vagy takaréklángon működik. Közben a vájárokra erkölcsileg is rájárt a rúd a bányászjárások miatt. ,,Bányászatra ma is szükség van, az altalajkincseket a felszínre kell hozni. Szerencsére a sóbányászat jövője biztosított, nekünk szükségünk van munkaerőre. És sokan kedvelik is, mert

Idézet
a napi hatórás munkaidő mellett 45 éves korban lehet nyugdíjba menni. Ez akkor is vonzó, ha a fizetések nem túl nagyok”

– mondja búcsúzólag Nagy Imre bányamérnök.

Szabadidőprogram a bányában. Szétválasztanák a szórakozni vágyókat a kezelésre érkező betegektől •  Fotó: Kiss Gábor Galéria

Szabadidőprogram a bányában. Szétválasztanák a szórakozni vágyókat a kezelésre érkező betegektől

Fotó: Kiss Gábor

A Bukarestben székelő Nemzeti Sótársasághoz tartozó parajdi bányában jelenleg 140 alkalmazott dolgozik, zömében helyi székely férfiak, akiknek felmenői bányászok voltak. Napjainkra Parajd maradt az utolsó működő bánya a Székelyföldön.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek
2025. május 16., péntek

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé

A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.

Az utolsó gigaszállítmány indul útnak Nagylaktól a marosnémeti hőerőmű felé
2025. május 16., péntek

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik

George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.

Politikusok letartóztatását ígérő levélben népszerűsítik Simiont – Az AUR elhatárolódik
2025. május 16., péntek

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna

Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.

Cannesi-i filmfesztivál a romániai választások árnyékában: mintha Robert de Niro is hozzánk szólna
2025. május 16., péntek

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével

Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.

Migrációellenes akciók Arad megyében magyar és német rendőrök részvételével
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében

Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.

Újra medvét láttak Bihar megyében
Újra medvét láttak Bihar megyében
2025. május 16., péntek

Újra medvét láttak Bihar megyében

2025. május 16., péntek

Az anyanyelvű oktatás jövője múlhat a vasárnapi választáson az erdélyi magyar egyetemek vezetői szerint

Az elnökválasztáson való részvételre és a magyar felsőoktatás jövőjének támogatására kérik a volt és jelenlegi diákokat, pedagógusokat a magyar nyelven oktató romániai felsőfokú intézmények vezetői, vezetőségi tagjai.

Az anyanyelvű oktatás jövője múlhat a vasárnapi választáson az erdélyi magyar egyetemek vezetői szerint