Dominic Fritz polgármester szerint a városnak meg kell találnia saját történelmi gyökereit
Fotó: Temesvári Polgármesteri Hivatal
Európa kulturális fővárosaként Temesvár vissza szeretne térni történelmi örökségéhez, amely már a 19. században virágzó várossá tette a bánsági települést. A 250 ezer lakosú Temesvár Németországból a Bánságba telepedett polgármestere, Dominic Fritz a Krónikának adott interjúban elmondta, hogy a magyar közösség jól látható a város életében. A hivatalosan február 17-én induló kulturális év programjaiban a magyar kulturális és egyházi intézményeknek is szerepet szán a sokszínűséget gazdasági „hajtóerőnek” tekintő elöljáró, aki városfejlesztési projektjét is ismerteti lapunknak.
2023. február 03., 09:102023. február 03., 09:10
2023. február 03., 09:112023. február 03., 09:11
– Polgármesterként Temesvár multikulturális jellegét hangsúlyozza. Az Európa kulturális fővárosa címért lezajlott küzdelemben mennyit nyomott a latban a bánsági nagyváros többnemzetiségű arca?
– Mielőtt a pályázó európai városok közül Brüsszelben kiválasztották a három győztest, 2015-ben a bíráló bizottság több tagja is ellátogatott Temesvárra, hogy személyesen megismerhesse a várost. Az a hír járta, hogy a nyugati vendégek fogadásának volt egy mindent eldöntő mozzanata, amikor a római katolikus püspök, az ortodox metropolita és a szerb egyház vikáriusa közösen fogadták a küldötteket. Aki jelen volt a teremben, azt mondta, hogy a három egyházi méltóságnak a temesvári felekezetközi kapcsolatokról elhangzott beszámolója fontos szempont volt a bizottság számára a későbbi döntés meghozatalában.
Nálunk a többféle nemzetiség nem gondokat, hanem gazdasági fejlődést hozott. Ezt a fajta sokszínűséget keresi ma Európa, amelyre Temesvárnak jó válasza van azzal, hogy kontinensünk kulturális fővárosává választották.
– A temesvári Magyar Ház tavaly nyári avatóján érdekes beszédet tartott Temesvár történelmi örökségéről, amelyben az évszázadok során megkerülhetetlen szerepe volt a magyarságnak. Mindezt a legtöbb erdélyi román polgármester is elmondhatná, mégsem teszik. Hogyan látja a román–magyar együttélést?
– Bánsági tapasztalataim a nemzetiségek és a többségi románság együttéléséről különböznek Románia más vidékeitől. Temesváron más a megítélése a román–magyar viszonynak is, mint más vidékeken.
Sok román együtt nőtt fel a magyarokkal, németekkel, szerbekkel. Több idősebb korosztályú temesvári román embert ismerek, akik beszélnek magyarul, mert gyerekkorukban a szomszéd gyerekektől elsajátították a nyelvet. Nálunk egy lezser együttélést tapasztalok a románok és magyarok között. A temesvári magyar közösség jól látható a város lakói között. Van egy líceumuk és a helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozott színházuk. A magyar színház közönsége között sok a román, mert értékelik a munkáját. Jó a magyar kulturális és felekezeti élet is. Dicséretesnek tartom, hogy a magyar közösség nem zárkózott be, hanem szerves részévé vált Temesvár nagyobb közösségének. Fontos, hogy közösen vegyünk részt olyan rendezvényeken, ahol Temesvár közös értékeit ünnepeljük. Minden nemzeti kisebbségnek ápolnia és őriznie kell kulturális értékeit, ugyanakkor a közös temesvári, bánsági identitásra is szükségünk van. Ez a multikulturalizmus lényege: a temesvári magyarok bánságiak is, amely összeköti őket a vidék román és szerb lakóival egyaránt.
– A multikulturálisnak tartott művészetek miként jelennek meg az Európa kulturális fővárosa státus betöltése során esedékes idei rendezvényfolyamban?
– A magyar közösség felhozataláról szólva kiemelném a temesvári magyar színház TESZT fesztiválját, amely a multikulturális értékek propagálása. Részt vesz benne a temesvári német színházi társulat is. Sok idei rendezvény, kulturális projekt épül a multikulturalizmus alapötletére. Színes tánckavalkád keretében szeretnénk bemutatni a Bánságban élő népek hagyományait. Mint említettem, az idei műsorfüzet nincs lezárva, így várjuk a további ötleteket.
Dominic Fritz tavaly nyáron, a temesvári magyar ház avatóján. Kiállt a magyar közösség törekvései mellett
Fotó: Makkay József
– Ha lefordítanánk hétköznapi nyelvezetre ezt a titulust, Temesvár számára mit jelent Európa kulturális fővárosának lenni?
– A címnek mindenekelőtt van egy azonnali hozadéka: jelentősen megnő a Temesvárra érkező turisták száma.
több lesz az itt tanuló egyetemista, illetve nő a szakképzett munkaerő. Temesvár minden szempontból vonzóbb várossá válik. Az európai kulturális cím odaítélésével jelentős beruházások történtek a város kulturális infrastruktúrájába. Felújítjuk a műemlék épületként nyilvántartott józsefvárosi víztornyot, berendezzük képzőművészeti kiállításokra a Mária Terézia-bástyát és több filmszínházunk lesz: a régi mozik leromlott épületeit kulturális központokká alakítjuk. Ezekre a beruházásokra enélkül valószínűleg nem került volna sor. Fontos hozadéka az előttünk álló kulturális esztendőnek, hogy a temesváriak körében előtérbe kerül a kezdeményezőkészség: meggyőződésem, hogy valamilyen formában mindenki hozzájárul ennek a közös projektnek a sikeréhez. Kulturálisan, gazdaságilag és szociális szempontból egyaránt nagy nyereség lesz Temesvár számára az Európa kulturális fővárosa cím.
– Mi mondható el dióhéjban a mintegy ezer rendezvényre tervezett idei kulturális programkínálatról?
– Két síkon futnak a kulturális rendezvények. Egyrészt adottak az alapprogramok, amellyel 2015-ben pályázott Temesvár: a csomag a város kulturális bemutatkozása. A program másik részét az élet hozza: azt akarjuk, hogy minden élő legyen, ezért a programfüzet nincs lezárva. Továbbra is várjuk a jó ötleteket és javaslatokat, amelyek beleillenek a projektbe. Abból kell kiindulni, hogy Temesvár nem Románia, hanem Európa kulturális fővárosa, ennélfogva az európai diverzitást is meg kell jelenítenünk.
A város zenei, színházi és egyéb kulturális tömegrendezvényeknek ad otthont, de fontos szerepe lesz a különböző lakónegyedekben megvalósítandó projekteknek is, amelyek a helyi közösségeket fogják össze.
Dominic Fritz személyében egy Németországból Erdélybe telepedett német jelölt indul Temesvár polgármesteri székéért a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) színeiben. Temesvárról, a multikulturalizmusról és a magyar közösség elvárásairól kérdeztük.
– Mennyire készültek fel az idei turistaáradatra?
– Temesvárt nem kimondottan turisztikai városként ismerték meg az elmúlt évtizedekben, ezért az idei esztendő ilyen szempontból is kihívást jelent számunkra. A város vendéglátó-ipari egységei mintegy ötezer ággyal várják a vendégeket, de ez a szám további ötezerrel nő, ha figyelembe vesszük a megyeszékhely környéki településeket, a bánsági térséget. Számos turistaprogramon dolgozunk, kiváló idegenvezetőink vannak. Felkészülve fogadjuk a Temesvárra látogató vendégeket.
– Nehéz infrastrukturális örökséget vett át elődjeitől. Temesvárt járva az emberben megfogalmazódik, sok a tennivaló azért, hogy a város valóban vendégcsalogató településsé váljon. Első polgármesteri mandátumának felénél mit sikerült a több évtizedes lemaradásokból behoznia?
– Több stratégiai fontosságú városfejlesztési projektet indítottunk el 2020 óta. Ezek egy része nem látható azonnal, de hosszabb távon mindenki számára egyértelművé válik, hogy fejlődik a város. Több európai uniós pályázatnak és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében elnyert támogatásoknak köszönhetően
Lépésről lépésre alakítjuk át Temesvárt, aminek egyik fontos fokmérője, hogy új befektetők érkeznek a városba, míg a régiek új fejlesztésekben gondolkodnak. Optimista vagyok Temesvár jövőjével kapcsolatban.
– Az utóbbi ötven esztendőben Temesvárról is kitelepedett a sváb lakosság Németországba. Lát-e esélyt arra, hogy a város gazdasági megerősödésével ezeknek a családoknak egy része visszatérjen szülőföldjére?
– Ha nem is tömeges visszatérésre, de arra van reális esély, hogy az egykori svábok egy része itt találja meg a boldogulását. Jó jelnek tartom, hogy a Németországban bejegyzett Bánsági Svábok Egyesülete nemrég irodát nyitott Temesváron. Tagjaik több szállal is kötődni akarnak a Bánsághoz és Temesvárhoz. Ismerek visszatelepedett svábokat: ha nem is a szülők, de a gyerekeik már érdeklődnek Temesvár iránt.
– Ön németországi németként érkezett Temesvárra, mielőtt két évvel ezelőtt polgármesterré választották. Sikerességében bizonyára az is szerepet játszott, hogy sokan abban reménykedtek, Temesváron is sikerül meghonosítani egy németországi polgármesteri, önkormányzati modellt. Lát erre esélyt?
– Szerintem nem lehet egy másik ország polgármesteri hivatalának modelljét átvenni, mert Románia sajátos történelemmel és kultúrával rendelkezik. Inkább arra törekszem, hogy saját történelmi gyökereinket keressük meg Temesváron, és a helyi értékeket kamatoztassuk. Temesvár igen gazdag múltú város, van hová visszanyúlni.
Budapest előtt itt vezették be elsőként az utcai világítást. A korabeli nagyvárosok attól tartottak, hogy tűzvész üthet ki az újítástól, miközben Temesvár európai éllovasként a többiek előtt járt. Valamikor Európa-szerte elismert, gyors ütemben fejlődő városként tartották számon. Ezekhez a gyökerekhez kell visszatérnünk és ebből az örökségből építkeznünk.
Baden-Württembergből a Bánság fővárosába
Dominic Samuel Fritz a Baden-Württemberg tartományban fekvő Lörrachban született 1983. december 28-án tanár házaspár gyermekeként, hét testvérével együtt nőtt fel Görwihlben. Politológiát tanult Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában; 2009 és 2012 között a Német Társaság a Nemzetközi Együttműködésért (GIZ) tanácsadójaként dolgozott; 2016 és 2019 között Horst Köhler volt német államfő tanácsadója és kabinetfőnöke volt. Fritz először 2003-ban járt Temesváron, hogy önkéntesként dolgozzon a Berno Rupp atya vezette helyi árvaházban. Munkájával a következő években is Temesvárhoz kötődtött: évente többször visszatért különböző szociális és kulturális tervek megvalósítására, majd lakást is vásárolt Temesvár józsefvárosi részén. A romániai politikával 2017-től kezdett el foglalkozni, részt vett a PSD-ellenes tüntetéseken, majd belépett a Mentsétek meg Romániát Szövetségbe (USR), amelynek a 2020-ban rendezett helyhatósági választáson Temesvár polgármesterévé választották. Fritz – mivel nem román állampolgár – annak köszönhetően tudott elindulni a polgármesterségért, hogy egy jogszabály lehetővé tette, 2015 után bármely EU-s állampolgár indulhasson polgármesteri pozícióért Romániában, amennyiben lakosa annak a településnek. Németül, románul, angolul és franciául beszél.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!