Az afrikai sertéspestisjárvány gyors terjedése miatt felmerült a romániai sertéságazat törvényi szabályozása, több szakminisztériumi tervezet készült, de a gazdaszervezetek ellenállása miatt egyiket sem fogadták el. 

Amikor ismét a baloldal került hatalomra Bukarestben, eszembe jutott Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök szállóigévé vált mondása: „A szocialistákkal az a baj, hogy mindig kifogynak más pénzéből!” 

Bőséges a hazai kereskedelem sajtfelhozatala. A kisüzemi és nagyipari friss sajtok mellett se szeri, se száma a kézműves sajtok felhozatalának. Az a fontos, hogy tejből készülő, minőségi termékeket válasszunk.

Oktatási központot létesítene jövőre a Kolozs megyei magyar gazdák számára a kolozsi gazdakör. A közös gépparkkal rendelkező község gazdatársulása 170 hektár földet művel közösen, a gazdakör tagjai kisebb-nagyobb agrárvállalkozók.

Miután elült a kormánykoalíciós tárgyalások és az új román kormány beiktatása körüli csatazaj, úgy tűnik, mindenki megnyugodhat, beleértve az erdélyi magyarságot is.

Az ország legnagyobb káposztatermesztő szövetkezete a Kolozs megyei Egerbegyen élő magyar gazdák által indított Agrocom közösségi vállalkozás. 

Nehéz évet zárnak az erdélyi szőlőtermesztő borosgazdák. A kisebb termés ellenére a must cukortartalma magas, sok pincészetben jó minőségű, erős bor erjed a frissen szüretelt szőlőből. Az igazi gondot azonban az értékesítés okozza. 

Megtáltosodott az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság. Hosszú évek csendje és a nyári tengerparti szezon szokásos vendéglátóipari mulasztásait büntetgető csúcsszervből kemény kiállású hatóság lett.

Tervek szerint karácsonyra jelenne meg mintegy 500-600 Kárpát-medencei vendéglőről, kávézóról, cukrászdáról szóló részletes étteremkalauz Borbély Zsolt Attila tollából. 

A Kolozs megyei községek önkormányzatai közül az elmúlt két évtizedben Kalotaszentkirály kapta a legtöbb elismerést és kitüntetést. Az öt faluból álló községbe mintegy 28 millió euró értékű pályázati pénz folyt, ami megváltoztatta a falvak arculatát.

RMDSZ-es lehet a következő mezőgazdasági miniszter, erről is szólnak a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) zajló tárgyalások. 

Sokszor leírtuk már, hogy a román állam nem tudja megvédeni saját állampolgárait. A koronavírus-járvány negyedik hullámának berobbanása még inkább rávilágít azokra a rendszerszintű problémákra, amelyek az állam normális működését akadályozzák.

Mára alig maradt néhány a fél évszázaddal ezelőtt még több száz, gazdálkodásból megélő hóstáti családból Kolozsváron. A kincses város piacain napjainkban 10-15 hóstáti árul, a földek zömét az örökösök eladták. 

Az elmúlt két esztendő keményen megviselte a romániai vendéglátást. Sok étterem bezárt, a vendéglátóiparban dolgozók közül pedig sokan szakmát váltottak. 

Miközben az Európai Unió vezetőinek átgondolatlan zöldítési programja a kontinens számos országában az egekbe emelte az energiaárakat, Romániában nem csak ez okoz súlyos gondokat. 

Nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. A legtöbb gazdaudvarból eltűnt a karácsonyra hizlalt disznó, és a tiltások miatt csak a feketepiacon lehet malacot és hízót vásárolni. 

Egyre nagyobb az érdeklődés a kistermelői kézművesvárások iránt, ahol Erdély-szerte sok magyar termelővel találkozik a vásárló. Ez sok gazda megélhetésébe segít be. A Temesvári Magyar Napok kirakodóvásárában székelyföldi termelőkkel beszélgettünk.