Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A fiatalok itthon való boldogulását hivatott ösztönözni az internship, azaz a Klaus Johannis által kihirdetett gyakornoki törvény – véli Csép Andrea parlamenti képviselő. Hasonló reményeket fűz a rendelkezéshez a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is.
Bár a kormány kezdeményezte, a számos módosító javaslat megtétele miatt afféle közös gyermekének tekinti az internshiptörvényt az RMDSZ és a Miért. A gyakornoki törvénynek is nevezhető jogszabály az ifjak munkavállalását hivatott ösztönözni. A gyakorlati szerződés megkötése által bármely 16. életévét betöltött fiatal munkát vállalhat magáncégnél vagy közintézményben. Munkaadója legtöbb hat hónapra köthet vele szerződést, a 16 és 18 esztendő közötti munkavállaló heti ledolgozott óraszáma pedig nem haladhatja meg a 30 órát, a nagykorúaké pedig a 40-et.
Az RMDSZ legalább 75 százalékos juttatást szeretett volna, azonban a többség az 50 mellett voksolt. „Még így is megéri a fiatalnak, mert szakmai gyakorlatra tesz szert, ráadásul az így ledolgozott idő beleszámít a munka mezején eltöltött időszakba” – mondta el Csép Andrea, a törvény végleges formájának egyik kidolgozója.
Az RMDSZ-képviselő szerint az is előny lehet, hogy egy fiatal akár több helyen is gyakornokoskodhat hat-hat hónapot. A legfontosabb szempont a törvénytervezet létrejöttében az, hogy a programban részt vevő fiatalok egy kicsit más környezetben szokják meg azt, hogy a szakmájuk, amit választottak, milyen és miről szól, illetve milyen egy munkaközösségben dolgozni, vélekedett a Maros megyei politikus.
Reményteljesen fogadta a jogszabály kihirdetését a Magyar Ifjúsági Értekezlet is, melynek vezetője, Oltean Csongor szerint
Mint kifejtette, sok frissen diplomázott fiatal azzal szembesül, hogy a munkaadó szakmai tapasztalatot követel az alkalmazáshoz. Szerinte a gyakornoki törvény jó alkalmat kínál ennek a megszerzésére. Az internship azért is hatékonyabb az egyetemi gyakorlatnál, állítja Oltean, mert itt a munkaadó a kifizetett pénzért megköveteli a fiataltól, hogy dolgozzon is, míg az egyetemistának számos vállalkozó csak aláírja a papírját, majd „szabadon engedi”.
Kérdésünkre, hogy a minimálbér fele mennyire hat ösztönzően, egyesek nem választják-e szívesebben a feketemunkát, Birtalan István, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke is a hivatalos eljárás fontosságával érvelt. Elmondta,
A Birtalan által vezetett szervezet azt szeretné, ha az önkormányzatok belefoglalnák a 2019-es esztendő költségvetésébe az ifjú gyakornokok foglalkoztatásával járó költségeket, ugyanakkor már több vállalkozót is megkeresett a lehetőség ismertetésével.
Közben a statisztikai adatok lesújtóak. Bár a román gazdaság évről évre kimagaslóan jó eredményeket produkál, az ország munkaképes lakosságának nagy része továbbra is külföldön keresi a kenyerét. Ráadásul friss felmérések szerint
„Ezek olyan fiatalok, akik komolyan gondolják, megvan a tervük, és már azt is tudják, hova akarnak menni” – idézte a Ziarul Financiar Dumitru Sandut, a Bukaresti Egyetem szociológia és szociálismunkás-képző szakának professzorát.
Sandu szerint egy paradox helyzet alakult ki, hiszen Romániában nőttek a fizetések, emelkedett a bruttó hazai termék (GDP), az emberek mégis elmennek. A professzor elmondta, jelenleg is 3,6 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főként Spanyolországban és Olaszországban. Tavaly különben csaknem ötmilliárd dollárt küldtek haza a külföldön dolgozó románok.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!