Fotó: Barabás Ákos
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
2024. november 12., 12:292024. november 12., 12:29
Éves összevetésben az idei tizedik hónapban a postai szolgáltatások díja 17,82 százalékkal nőtt tavaly októberhez viszonyítva, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 14,39 százalékkal, a friss gyümölcsé 13,73 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára átlagosan 4,75 százalékkal nőtt 2023 októberéhez képest. Árcsökkenés csak a kukoricaliszt (-11,57 százalék), a malomipari termékek (-10,81 százalék) és a liszt (-10,24 százalék) esetében volt tapasztalható.
7,88 százalékkal, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 4,02 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 2,94 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a citrusfélék és más déli gyümölcsök ára 1,03 százalékkal, a cukoré 0,89 százalékkal, a kukoricaliszté 0,55 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 októberében 2023 októberéhez mérten a mosószerek ára 13,47 százalékkal, a dohánytermékeké és a cigarettáé 10,50 százalékkal, a vegyipari termékeké 9,86 százalékkal emelkedett. A gáz ezzel szemben 10,96 százalékkal, az áram pedig 4,05 százalékkal olcsóbb lett.
Az előző hónaphoz képest 2024 októberében
Árcsökkenést két termékcsoport, a villamos energia és a földgáz esetében jegyeztek, amelyek 2,08, illetve 0,93 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt októberben, 17,82 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 11,47 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatásoké 10,91 százalékkal emelkedett. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,38 százalékkal csökkentek.
Idén szeptemberhez képest októberben a bérleti díjak 2,42 százalékkal, az éttermi és kávézói szolgáltatások díja pedig 1,15 százalékkal nőtt,
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közölt és az Agerpres által idézett adatai szerint a szeptemberi 4,62 százalékról októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az elmúlt egy évben (2023. november – 2024. október) átlagban 5,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző egy évhez (2022. november – 2023. október) képest.
A 2024 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 100,71 százalékos volt októberben. 2023 októberéhez képest 2024 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves inflációs ráta 5 százalék volt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos inflációra számít.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
szóljon hozzá!