Fotó: Facebook/Fejér Ákos
NEKROLÓG – Beleremegett Györgyfalva közössége, amikor megtudtuk, hogy Fejér Ákos hirtelen meghalt. Felfogni, elhinni, elfogadni nem akartuk.
2024. január 24., 12:112024. január 24., 12:11
Ákos osztálytársam volt. Osztályunkban a legfiatalabb, de a legérettebb, legértékesebb. Gyerekkorától fogva a társaira figyelt és mindig segített, akinek csak lehetett. Nem csak a napi házi feladatban igazított el sokunkat, hanem az általa szervezett túrák révén a természettiszteletet, környezetvédelmet is észrevétlenül belénk táplálta.
Majd a sors úgy hozta, hogy közös falut választottunk otthonunknak, Györgyfalvát. Ahol felismerte az elvégzendő feladatokat és cselekedte azokat. Biztos pillére lett közösségünknek rövid idő alatt. Megszervezte a szelektív szemétgyűjtést és diákokból álló csoportjával hetente rendszerezték, elszállították a hulladékot, annak árából a gyerekeket vitte kirándulni.
Példát mutatott sokunknak azzal, hogy gyerekeit a helyi iskolába íratta, ennek köszönhetően sok szülő jobban bízott a györgyfalvi iskolában, amely pár év alatt megmentődött, mostanra hatalmas fejlődési folyamatban van. A Györgyfalvi Szülők Egyesületének alapítójaként, elnökeként az adminisztrációs feladatok lelke volt, szervezte az afterschoolt, az alternatív programokat, pályázatokat nyújtottak be és lebonyolítottak számos tevékenységet.
Három éve iskolánk tanárja is lett, ezzel a gyerekeink életébe is belépett, a magyarkapusi és a kolozsvári Tálentum iskola diákjai után a györgyfalviak kedvence is lett, aki igazi pedagógusként kirándulásokkal, versenyekkel, előadásokkal nevelte tanítványait. Sokuk példaképévé vált.
Kitalálta és évente megszervezte a Gyurgyóka Természetismereti Vetélkedőt, amely évről évre egyre népszerűbb volt, Erdély számos településéről jöttek a lelkes diákok. Feleségével, Annával megszervezték a Sport napot is Györgyfalván, de kivette a részét minden más közösséget érintő programban is.
Fotó: Soós Sándor
Január 13-án még egy pályázat keretében közösen terveztünk, beszélgettünk az iskolások fejlődésének lehetőségeiről. Voltak ötelei, tervei, víziója. Ekkor készült róla a fentebb látható utolsó képem.
Sok dolga lett volna még itt közöttünk, de Istennek más terve volt.
Január 21-én hosszú útra indult.
Az ajtoni templomban vett részt az istentiszteleten, ahol ez volt a napi ige: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róma 12:2).
Ez nem neki szólt, hiszen ő így élt. Ezt nekünk hagyta feladatként.
Ákos, ígérjük, hogy a szülői közösség családodról gondoskodni fog.
Emléked őrizni fogjuk! Pótolhatatlan vagy, de mindent megteszünk, hogy folytassuk, ott, ahol abbahagytad!
Soós Sándor
Fejér Ákost január 26-án, pénteken kísérik utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temetőben, a szertartás 12 órától lesz a kápolnában.
Megrendüléssel értesült Kolozs megye számos településének magyar közössége Fejér Ákos biológia-földrajz szakos tanár haláláról.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
szóljon hozzá!