A román szenátus után a képviselőház is elfogadta szerdán a külföldön élő román állampolgárok voksolását megkönnyítő törvénytervezetet.
A külföldön élő román állampolgárok voksolását megkönnyítő törvénytervezetet fogadott el hétfőn a szenátus, miután a május 26-i európai parlamenti választáson a külképviseleteknél sorban álló románok ezrei a torlódás miatt nem élhettek választójogukkal.
Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus és a kisebbik kormánypárt elnöke úgy véli, hogy az lenne a legcélravezetőbb, ha az államelnök-választásra közös jelöltet állítana a Szociáldemokrata Párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Pro Románia.
Jelentős módosításokat hagyott jóvá a külföldi szavazással foglalkozó parlamenti különbizottság, amely többek között úgy határozott, hogy levélben is szavazhatnak az idei államfőválasztás idején a külföldön élő románok.
Parlamenti különbizottság felállítását kezdeményezte hétfőn a kétkamarás román parlament együttes házbizottsága: a testület a május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson elkövetett állítólagos csalásokat hivatott kivizsgálni.
Bejelentette Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy készen áll indulni a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső megmérettetésén, amelyen kiválasztják az alakulat államfőjelöltjét.
A külföldi szavazóhelyiségeknél kialakult sorok felszámolását, a voksolás gördülékenységét garantáló választójogi reformot követel Klaus Johannis román államfő a bukaresti kormánytól és parlamenttől.
„Dragnea és Tăriceanu Romániája minden eddiginél messzebb áll az egyesült Európától” – jelentette ki szerdán Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő. Eközben összesen nyolc bűncselekmény kivizsgálását kéri az MPP az úzvölgyi katonai temetőnél történtekkel kapcsolatban.
Bűnügyi vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség, miután több tucatnyi feljelentés érkezett az EP-választások botrányos külföldi lebonyolítása miatt.
Az RMDSZ szerint árt a magyar érdekképviseletnek az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében jövőre ismét közvetlenül választhatjuk meg a megyei tanácsok elnökeit.
Mivel az Európai Parlament a korábbinál megosztottabb lett, hosszadalmas egyeztetésekre kell felkészülni az egyes pozíciók elosztásánál – vélik az elemzők.
Közzétette hétfőn a központi választási bizottság (BEC) a május 26-ai európai parlamenti választás hivatalos végeredményét, amely megerősítette, hogy az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe.
A megyei tanácsok (közgyűlések) elnökeinek közvetlen megválasztásáról hozott sürgősségi rendeletet hétfői ülésén a román kormány.
Cáfolja az RMDSZ, hogy a Szociáldemokrata Párttól „kölcsönkapott”, és az RMDSZ-re voksoló szavazóbiztosok állhatnak amögött, hogy a szövetség több tízezernyi voksot kapott a Kárpátokon túl.
Miközben sem Teodor Meleşcanu külügyminiszter, sem Carmen Dan, a belügyi tárca vezetője nem tartja magát felelősnek a külföldi szavazókörzetekben történt incidensekért, Viorica Dăncilă csütörtökön leszögezte: „ha voltak hibák, akkor a felelősöknek fizetniük kell”.
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök iránti szimpátia generálta a nagyszámú, Kárpátokon kívüli RMDSZ–szavazatot – erre a következtetésre jutott Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, a város polgármestere.
Várható-e változás az RMDSZ politizálásában az európai parlamenti választásokat és a Liviu Dragnea PSD-elnök elítélését követő viharossá vált helyzetben? – tettük fel a kérdést a lapunknak nyilatkozó szakértőknek.
Forrongott kedden a PSD, miután elvesztette a vasárnapi EP-választást, elnökét, Liviu Dragneát pedig hétfőn szabadságvesztésre ítélték. A párt vezetését ideiglenesen átvevő Viorica Dăncilă miniszterelnök elutasította az előre hozott választásokat.
Látogatottsági adatok