A Központi Választási Bizottság úgy döntött: nem hosszabbítja meg az este 9 órás urnazárási határidőt, így rengetegen nem tudtak élni szavazati jogukkal.
Fotó: Veres Nándor
Bűnügyi vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség, miután több tucatnyi feljelentés érkezett az EP-választások botrányos külföldi lebonyolítása miatt.
2019. június 06., 17:152019. június 06., 17:15
2019. június 06., 23:062019. június 06., 23:06
Bűnügyi vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a május 26-i európai parlamenti választás külföldi szavazókörei kapcsán kitört botrány ügyében, miután számos feljelentés érkezett amiatt, hogy a külföldön élő románok közül sokan több órányi sorban állás után sem tudtak szavazni.
Az ügyben több tucatnyi feljelentést tettek, amelyeket a legfőbb ügyészség továbbított a DNA-hoz.
Igazságügyi források szerint már a választás után közvetlenül számos feljelentés érkezett a bukaresti törvényszékre olyan polgárok részéről, akik elégedetlenek azzal, ahogy a külföldi szavazást megszervezték. A bíróságról a legfőbb ügyészségre továbbították a feljelentéseket, amely előzetes vizsgálat után úgy döntött, hogy a korrupcióellenes ügyészség hatáskörébe utalja az ügyet.
A DNA csütörtökön közölte: összesen 42 feljelentést továbbítottak hozzá. Ennek nyomán szerdán indított bűnügyi vizsgálatot.
Mint ismeretes, óriási felháborodást keltett, hogy Európa-szerte hatalmas sorok alakultak ki a külföldön berendezett szavazókörök előtt, volt, ahol 6-7 órányi sorban állás után tudtak csak leszavazni a polgárok, de olyan helyszín is akadt, ahol urnazárásig már be sem jutottak a szavazókör területére.
Az ügy nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) feljelentést tett Teodor Meleşcanu külügyminiszter ellen. A gyanú szerint ugyanis szándékosan nem hoztak létre elegendő számú külföldi szavazókört. Az ok: a külföldön élő románok elsöprő többsége az ellenzéki pártokkal szimpatizál.
Meleşcanu viszont azt állítja: a szavazóköröket a külképviseletek javaslatai nyomán hozták létre,
Meg nem erősített csütörtöki információk szerint ugyanakkor – egy átfogóbb kormányátalakítás részeként, más tárcavezetőkkel együtt – felmerült Meleşcanu leváltásának a lehetősége is.
A DNA korábban már vizsgálatot indított egy hasonló ügyben: akkor a 2014-es államfő-választáson a külföldi szavazás megszervezésekor elkövetett esetleges visszaéléseket vizsgálták. 2018 végén azonban vádemelés nélkül lezárták a vizsgálatot. A DNA akkor engedélyt kért a szenátustól, hogy eljárást indíthasson Titus Corlățean akkori külügyminiszter ellen, a felsőház azonban ezt nem hagyta jóvá. Többek között emiatt is zárták le a vizsgálatot, illetve azért is, mert a választást kormányhatározatok alapján szervezték meg, az alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy ezek kivizsgálása nem tartozik az ügyészek hatáskörébe.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.
Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.
A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.
Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
szóljon hozzá!