– értékelt Pászkán Zsolt.

Hozzátette ugyanakkor, hiányosságokat látott a határon túl, a diaszpórában élő erdélyi, székelyföldi, partiumi, bánsági származású potenciális RMDSZ-szavazók megszólításában. Úgy véli, pragmatikus okokból is érdemes foglalkozni ezzel a szavazóréteggel, hiszen feltételezhető, hogy a most győztes ellenzéki pártok – a nagykövetségek előtti káosz képei által keltett hangulatot is felhasználva – nyomást gyakorolnak majd a választási törvény módosítása érdekében. Ennek vagy az elektronikus, vagy pedig a levélben szavazás bevezetése lehet az eredménye, és ez újabb, az eddigieknél jóval nagyobb gondok elé állíthatja az RMDSZ-t – hangsúlyozta az elemző, aki az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgatja.

Nincs ideológiai akadály

Azon kérdésünkre, hogy várható-e változás az RMDSZ bukaresti politizálásában, illetve közeledhet-e a párt a most nagy sikert arató ellenzékhez, a szakértő elmondta, az RMDSZ-nek eddig sem ideológiai kötődése volt a kormánypártokhoz, a PSD-hez és az ALDE-hoz, tehát ez nem lehet akadály. „Nem is annyira az RMDSZ-nek kell közelednie az ellenzéki pártokhoz, mint inkább fordítva: most utóbbiak vannak lépéskényszerben. Az első megoldandó feladat az új képviselőházi elnök megválasztása, miután Liviu Dragnea börtönbe került. Itt első körben a PSD és a Victor Ponta által vezetett Pro Románia Párt között játszódik le egy mérkőzés, melynek eredménye az ellenzék többi részétől függően is oldhatja meg a vezetőváltás kérdését. Ez utóbbi csak azután kerülhet szóba, ha a PSD és a Pro Románia közötti egyeztetés kudarcot vall” – vázolta a helyzetet az elemző.
Kiemelte:

Szerinte elméletileg egy előre hozott választás lehetősége is fennállhatna, de úgy tűnik, Viorica Dăncilă kormányfő egyelőre nem ismétli meg Victor Pontának a Colectiv-tragédia utáni „trükkjét”, és nem „menti” ellenzékbe pártját. Igaz, teljesen más állapotban volt akkor a PSD, és más helyzetben van most – jegyezte meg Pászkán. Elmondta azt is, az urnazárást követően elmondott beszédéhez képest Klaus Johannis elnök és pártja, a PNL lelkesedése láthatóan alábbhagyott, és jelenleg csak az USR és Dacian Cioloş szorgalmaz kormányváltást vagy előre hozott választást. Persze, még minden nagyon friss, a PSD-ben is nagy hatalmi harc várható, és az ellenzéknek is új „woodoobabát” kell találnia magának – tette hozzá a szakértő.

Azt is megkérdeztük Pászkán Zsolttól, mire számíthatunk az Európai Néppártban (EPP) az RMDSZ-től. „Úgy gondolom, hogy az RMDSZ prioritáslistáján jelen pillanatban az EPP és az azon belüli helyzet csak sokadik a sorban. Ott is rendeződniük kell a soroknak, látni kell az erőviszonyokat és azt, hogy mi lesz a csúcsjelölti rendszer sorsa általában, és azon belül is az EPP-s jelölt helyzete. Annak is ki kell derülnie, hogy a Fidesz ott folytatja-e az európai parlamenti tevékenységét vagy sem” – összegzett az elemző.

PSD-ellenes népszavazás

Illyés Gergely, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a vasárnapi választások egészét értékelve megkeresésünkre elmondta: a nagyon magas részvételi arány gyakorlatilag annyit jelent, hogy

„Az USR–PLUS-szövetség rendkívül jó eredménye azt mutatja, nekik nagyrészt sikerült olyan szavazókat elvinni az urnákhoz, akik legutóbb talán csak 2014-ben voltak szavazni, amikor Klaus Johannisra voksoltak. A PNL jó eredménye azt jelzi, hogy meg tudták tartani helyüket legnagyobb ellenzéki pártként, tehát ez a két párt örülhet az eredményeknek. Az USR–PLUS gyenge pontja ugyanakkor a szavazói illékonysága, ezek a voksolók csak akkor mozdulnak meg, ha tétet érzékelnek, és általában ilyen tétként azonosítják a jogállamiság témáját vagy a korrupcióellenes harc általuk kulcsmozzanatnak tekintett elemeit. Ebben a tekintetben a PNL-nek fegyelmezettebbek a szavazói, ezért lépéselőnyben lehet Dacian Cioloșékkal szemben” – értékelt az elemző.

Illyés Gergely szerint a PSD-ben Liviu Dragnea pártelnök elítélése után

„A magas részvétel egyik következménye, hogy Călin Popescu-Tăriceanu pártja, az ALDE nem jutott be az EP-be, ez pedig megpecsételheti a pártelnök államfőjelölti ambícióit. A kormánypártok oldalán mindenféleképpen újra kell kezdeni a gondolkodást az elnökválasztásra való felkészülésről, mert jelenleg nem látszik esélyes jelölt, aki Klaus Johannist megszorongathatná a második fordulóban. A jelenlegi államfő egyetlen kihívója Da­cian Cioloș lehet, kérdés, hogy az ellenzéki oldalon együttműködés vagy egymás elleni harc körvonalazódik-e” – vázolta az év végén esedékes elnökválasztás előtti helyzetet Illyés Gergely.