Vesztésre ítélve. Az új választási rendszer szerint Bihar megyében nem valószínű, hogy ismét tanácselnököt állíthat az RMDSZ
Fotó: Facebook/Bihar Megyei Tanács
Az RMDSZ szerint árt a magyar érdekképviseletnek az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében jövőre ismét közvetlenül választhatjuk meg a megyei tanácsok elnökeit. Miközben jelenleg öt megyét vezet magyar elöljáró, a régi-új, „a PSD érdekeit szolgáló” rendszerben csak a hargitai és a kovásznai önkormányzat első emberének széke nem inog.
2019. június 05., 18:492019. június 05., 18:49
Sérül az erdélyi magyarság érdekképviseleti rendszere azáltal, hogy jövőre ismét közvetlenül választhatjuk meg a megyei önkormányzatok elnökeit – állítják egybehangzóan az RMDSZ lapunk által megszólaltatott illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a jövőben ismét közvetlenül szavazhatnak az állampolgárok a megyei önkormányzatok elnökeire, miután a kormány hétfői ülésén elfogadta az erre vonatkozó sürgősségi rendeletet. Az eddig érvényes rendszer szerint a megyei önkormányzati választásokon elért eredmények alapján a megyét vezető koalíciók döntöttek az elnök személyéről. Viorica Dăncilă miniszterelnök a kormányülés előtt kifejtette: a módosítás nyomán álláspontja szerint
„Megértettük a polgárok üzenetét, azt az óhajt, hogy nagyobb szerepet akarnak a döntéshozó tényezők megválasztásában” – mondta a miniszterelnök.
A most elfogadott gyakorlatot korábban a 2008-as és a 2012-es helyhatósági választásokon alkalmazták. Tizenegy éve négy megyében nyert az RMDSZ tanácselnökjelöltje: Szatmár megyében Csehi Árpád, Maros megyében Lokodi Edit Emőke, Kovászna megyében Tamás Sándor, Hargita megyében pedig Borboly Csaba. Ám négy évvel később már csak utóbbi kettőnek sikerült újráznia, a szövetség „elvesztette” Maros és Szatmár megyét. Ugyanakkor
Tamás és Borboly helyén maradt, míg Marosban Péter Ferenc, Szatmárban Pataki Csaba, Biharban pedig Pásztor Sándor áll a megyei tanács élén.
Marian Oprișan, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke a hétfői döntés után elmondta: támogatják, sőt szorgalmazták, hogy visszatérjenek a 2008-as és 2012-es önkormányzati választásokon alkalmazott gyakorlathoz. Az államfői hivatal ugyanakkor bírálta a döntést. Klaus Johannis államfő nevében szóvivője, Mădălina Dobrovolschi leszögezte: a sürgősségi rendelet, amellyel a kormány a választási törvényt módosította, valójában a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi kiskirályainak tett engedmény, amellyel a támogatásukat próbálják megszerezni. Az elnök szerint a PSD semmit sem értett meg az EP-választáson elszenvedett vereségből, és menet közben próbálja megváltoztatni a játékszabályokat. Leszögezte: a sürgősségi rendeleteket nem szabad visszaélésszerűen, átláthatatlanul alkalmazni.
Az RMDSZ nem támogatta a megyei tanácsok elnökeinek közvetlen megválasztásáról hozott döntést akkor sem, amikor a közigazgatási kódex parlamenti vitája során a különböző bizottságokban ennek a lehetősége felmerült, mert ez semmit nem tesz hozzá, sőt elvesz a magyar közösség érdekképviseleti rendszeréből – emlékeztetett Horváth Anna. Az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke a Krónikának elmondta, elvi fenntartásaik is vannak a módosítással kapcsolatban. Rámutatott, a szövetség vezetői több fórumon is rámutattak,
sarkalatos kérdésekben különösen, de semmilyen területen nem tartják indokoltnak, ha a sürgősségi helyzet csak ürügyként jelenik meg. A másik elvi kifogás, hogy a választási rendszert nem lehet ciklusonként, pártérdekek mentén újragondolni. „Egyetlen országnak sem tesz jót, gátolja az államapparátus, a közigazgatási rendszer működését. A választás lebonyolítását, a teljes közigazgatási rendszert ciklusonként újragondolják, pártérdekek mentén ide-oda ráncigálják, vargabetűkkel visszatérnek, elölről kezdik, kísérleteznek” – részletezte Horváth Anna. Szerinte az is kérdéses, hogy mikor és milyen formában jut a rendelet parlamenti vitára, hiszen minél közelebb kerül a helyhatósági választások időpontja, annál nehezebb újra és újra gondolni a rendszereket.
A Szociáldemokrata Párt érdekeit szolgálja a hirtelen hozott, nem egyeztetett döntés, amely kedvezőtlen helyzetbe hozza a magyar érdekképviseletet, leginkább a Bihar megyeit – mondta el megkeresésünkre Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke. Rámutatott: a partiumi megyében a magyarság aránya megközelítőleg 25 százalék – ez nagy számú, 130 ezres magyar lakosságot jelent, de tekintetbe véve az arányokat,
Hozzátette, Szatmár megyében 35–36 százalékos a magyarság aránya, ám Maros megye már nincs ilyen nehéz helyzetben. „A PSD érdekeit szolgáló döntés nem kedvez nekünk, de nem azt jelenti, hogy megadjuk magunkat, megyünk előre” – fogalmazott Pásztor Sándor. Hozzátette, fájó, és határozott visszalépésként értékeli, hogy a kormány másik sürgősségirendelet-tervezete nem tartalmazza azokat az előírásokat, melyek az RMDSZ javaslatára kerültek be az alkotmányellenesnek nyilvánított közigazgatási kódexbe, melyek a kisebbségi nyelvhasználat kiterjesztésére vonatkoznak.
Kovászna és Hargita megyében nem eredményez változásokat, ha közvetlenül választják meg a megyei tanácselnököket – szögezte le lapunk kérdésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felidézte, hogy őt két alkalommal közvetlenül választották meg, legutóbb pedig a jelenlegi rendszerben.
Tamás Sándor szerint Kovászna és Hargita megyében nem eredményez változásokat az új rendszer
Fotó: Kocsis B. János
„Ez a tevékenységünket nem befolyásolta, ugyanúgy dolgoztunk. Elvi szinten nagyobb a legitimitás, ha százezer ember választ meg, és nem harminc, de mi mind a két esetben ugyanúgy dolgoztunk” – részletezte Tamás Sándor. Ugyanakkor jelezte, a módosítást a Megyei Tanácselnökök Szövetségében sem támogatta, mert mint mondta, ezzel Erdélyben beszűkülnek az RMDSZ lehetőségei, hiszen Bihar megyében nem valószínű, hogy nyerni tud a szövetség, Szatmár és Maros megye pedig kérdéses.
Az ügyben kedden Kelemen Hunor is megszólalt: az RMDSZ elnöke szerint „hiba” a sürgősségi kormányrendelet elfogadása. „Nem támogatjuk. Amikor a parlament elé kerül, ellene szavazunk. Nem OK” – fogalmazott újságírói kérdésre a szövetség vezetője a Cotroceni-palotában, miután az RMDSZ-es küldöttség Klaus Johannis államfővel egyeztetett.
Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.
Több mint 90 százalékban elkészült az első kolozsvári úgynevezett P+R parkoló, mely naponta 800 gépkocsit vonhat ki a belvárosi forgalomból.
Hétvégén kezdődik az őszi szünidő, minden diák és óvodás vakációzik egy bő hétig.
A Calea Neamului (Nemzet útja) és a Frăţia Ortodoxă (Ortodox testvériség) egyesületek szombaton megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonatemetőben a román hadsereg napja alkalmából.
Elfogadta a helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósíthatósági tanulmányát keddi ülésén a kolozsvári képviselő-testület. A városi tanácsosok hidrogéngyártó és -töltő állomás létrehozásáról is döntöttek.
Bár a parkolóhelyek száma tekintetében Kolozsvár nincs az éllovasok között, bevétel szempontjából „dobogós” a kincses város Romániában. A tavalyi adatokat országos szinten összesítő elemzés parkolóhelyes toplistáiban számos erdélyi város helyet kap.
Nem kezdhették meg az Európa legnagyobb napelemparkjaként beharangozott fotovoltaikus park építését az Arad megyei Ottlaka és Nagypél területén, mert a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt.
Belső vizsgálatot rendeltek el a kolozsvári gyerekgyógyászaton, és a szülők feljelentést tettek, miután életét vesztette egy négy hónapos tasnádi kisfiú, akit súlyos szívbetegsége miatt sürgősen meg kellett volna műteni.
Bennégett egy nő kedden mérai otthonában, amelyben tűz pusztított; egy 18 éves lány pedig égési sérüléseket szenvedett az arcán.
Az aradi börtön egyik elítéltjét hétfő délután megölte a cellatársa.
szóljon hozzá!