HIRDETÉS
A különbizottságot a két ház együttes ülésén hozzák majd létre.
Viorica Dăncilă kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke hétfőn koalíciós partnerével, a liberális ALDE-t vezető Călin Popescu Tăriceanu házelnökkel egyeztetett. Ezt követően jelentette be a parlamenti különbizottság felállítását arra hivatkozva, hogy – mint fogalmazott –
a lakossággal szembeni kötelességük tisztázni az igazságot a sajtó által jelzett csalásgyanúval kapcsolatban.
A kormányzati média a választások óta eltelt hónapban folyamatosan azt sugallta, hogy a jobbközép ellenzéknek a külföldi szavazókörzeteknél szervezett „választási turizmussal” és a hívei által gyakorolt többszörös voksolással sikerült megnyernie EP-választást. Elsőként a külképviseleteknél kialakult sorok miatt magyarázkodni kényszerülő Teodor Meleșcanu külügyminiszter beszélt arról, hogy egyes nyugati országokban buszokkal érkező román állampolgárok okoztak torlódást.
Șerban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője azt hozta fel példaként az állítólagos választási csalásokra, hogy egy Spanyolországban szavazni készülő román állampolgár adatainak ellenőrzésekor az informatikai rendszer jelezte: az illető aznap egy – több ezer kilométernyire lévő – Ialomița megyei szavazókörben is leadta voksát.
A kormányfő az állítólagos választási csalásokat kivizsgáló különbizottság megalakítását „csomagban” jelentette be azzal, hogy – a jobboldali Klaus Johannis államfő felszólításának megfelelően – a parlament hamarosan törvénymódosítást fogad el a diaszpórában élők voksolásának megkönnyítésére, és ennek érdekében rendkívüli ülésszakon folytatja munkáját a parlament a június 30-án véget érő tavaszi ülésszaka után. Dăncilă szerint
a koalíció olyan megoldást tervez, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön élő román állampolgárok több napon keresztül voksolhassanak, illetve az elnökválasztásokra is ki fogják terjeszteni a levélben történő voksolás lehetőségét.
A kormány vezető erejét képező PSD május 26-án történelmi mélypontnak számító 22 százalékos eredményt ért el, koalíciós partnere, az ALDE pedig be sem jutott az európai törvényhozásba. Az EP-választás a jobbközép pártok előretörését hozta és a jobboldali elnök által aznapra kiírt korrupcióellenes népszavazás is érvényesnek és eredményesnek bizonyult.
