Az erdélyi magyarság jövője, számarányának alakulása szempontjából kulcsfontosságú, mi lesz, „mit kezdünk” a magyar anyanyelvű romákkal. Kiss Tamás szociológust a mai magyar–cigány viszonyról, végletekről, kettős identitásról faggattuk interjúnkban.
Katonai gyakorlatokat tartanak március hónap folyamán Sepsiszentgyörgy környékén – jelentették be hétfőn a 22. számú Cireşoaia hegyivadász zászlóalj képviselői.
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, a Székelyföld krónikása munkásságáról és életéről jelent meg átfogó monográfia a kolozsvári Kriterion és a magyarországi Magyar Napló közös kiadásában.
Eltávolítottak szombaton a csendőrök egy anyamedvét és egy bocsot a Havas Bucsin sípálya közeléből, a turistákat a RO-ALERT rendszeren keresztül figyelmeztették a vadállatok jelenlétére.
Képtelenség, hogy Tusnádfürdő, Románia legkisebb városa elveszítse közigazgatási rangját csupán az új népszámlálási adatok miatt – jelentette ki a Krónikának Butyka Zsolt polgármester.
Jó évet zárt 2022-ben az erdélyi turizmus, és ígéretesen indult az idei is. A Krónika által megkérdezett turisztikai szakemberek szerint változatlanul sok magyarországi vendég jön Erdélybe, akik nem csak Székelyföldet, hanem egész Erdélyt becserkészik.
Önálló társulattá szerveződtek az István, a király Székelyföldi Nagyprodukció erdélyi előadói, készítői, akik március 15-re egy újabb nagyszabású produkcióval készülnek.
Farsangtemetés színhelyei voltak szombaton Csíkszereda utcái, ahol Hargita megye 12 településének maskarába bújt hagyományőrző csoportjai vonultak fel. Ferencz Angéla néprajzos szakemberrel a továbbélő hagyományok közösségmegtartó erejéről beszélgettünk.
A digitális oktatás fejlesztésének lehetőségeiről, az alkotó jellegű pedagógiáról, a romániai oktatási rendszer digitalizációjáról is szó lesz a szombati nemzetközi konferencián, amelyet Csíkszeredában szerveznek.
Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.
Magyarországi színészlegendák – többek közt Molnár Piroska, Bezerédi Zoltán, ifj. Vidnyánszky Attila – és világklasszis zenészek lépnek fel három székelyföldi helyszínen február végén.
Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót, felelős szerkesztőt, a Krónika volt munkatársát a 100 recept – 100 háziasszony című, az egész Székelyföldet átfogó, de magyarországi vidékekre is összpontosító könyvsorozatról kérdeztük.
Sikeresnek bizonyul a Real – Második esély projekt, amelynek köszönhetően Hargita és Kovászna megyében több mint hatszázan kapnak esélyt, hogy megtanuljanak írni, olvasni, befejezzék elemi vagy általános iskolában félbehagyott tanulmányaikat.
A száz évvel ezelőtt bevezetett robbantásos bányászatot napjainkban új generációs távvezérlésű sókombájn váltja Parajdon. Újságíróként a tárnákba tett látogatásunk meggyőzött arról, hogy valamennyi bánya közül a legbiztonságosabb a sóbánya.
Az utóbbi hat évben háromszáz százalékkal nőtt romániai termőföldárak mögött elsősorban a nyugati tőkéjű cégek földvásárlása áll. A partiumi megyékben már 15 ezer eurót is ajánlanak egy hektár jó minőségű szántóért. Szakemberet kérdeztünk a jelenségről.
Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő íróval találkozhatnak az érdeklődők több székelyföldi városban a következő napokban, a szerző az eseményeken most készülő, ötödik regényéből is felolvas.
Szerencsésebbek a vidéken, kisvárosokban élő gépkocsivezetők, amióta a társaságok szabad kezet kaptak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának megállapítása terén.
Az Udmurtföldről származó, Háromszéken élő Anasztázia Petrova családjában a magyar és az udmurt nyelv ugyanúgy él egymás mellett, mint a két népcsoport sok évszázaddal ezelőtt az Urál-hegység környékén.