Ütközési gócpontok. Nagyvárosokban több a baleset, ezért drágább a biztosítás
Fotó: Pinti Attila
Szerencsésebbek a vidéken, kisvárosokban élő gépkocsivezetők, amióta a társaságok szabad kezet kaptak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának megállapítása terén.
2023. január 16., 16:442023. január 16., 16:44
2023. január 16., 16:582023. január 16., 16:58
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) uniós nyomásra tavaly májusban változtatott a vonatkozó normatívákon, gyakorlatilag teljesen liberalizálva a kgfb-piacot. Azóta a biztosítótársaságok szabadon állapíthatják meg a kötvények árát, számos feltételt figyelembe véve. Ennek következtében már nem csak a sofőr életkora, és az autó hengerűrtartalma a mérvadó (illetve a balesetmentes vezetést díjazó úgynevezett bonus malus rendszer): a szolgáltatók egyéb kritériumokat is figyelembe vehetnek, mégpedig döntő mértékben.
A magyarázatra és konkrét összegekre a Studiifinanciare.ro portál elemzésében világítanak rá. Eszerint a biztosítótársaságok számára egyáltalán nem mindegy, hogy az ügyfél milyen településen vezeti gépkocsiját: ha olyan nagyvárosban, ahol a statisztikák szerint rengeteg a baleset, jóval nagyobb a kockázata, hogy az illető személy is pórul jár. Ezért amióta szabad a piac, fajsúlyos kritériummá vált a regionális besorolás.
A Studiifinanciare.ro cikke szerint – amelyben nem becsléseket, hanem konkrét ajánlatokat vizsgáltak – egy 49 éves, 1400 köbcentiméter hengerűrtartalmú motorral rendelkező autót vezető sofőr a Kolozs megyei Szamosújváron 802 lejt fizethet az éves kgfb-re, miközben ha a 43 kilométerre fekvő Kolozsváron élne – ahol jóval több baleset történik, illetve jóval drágább az autójavítás –, akkor már akár 1300 lejbe is kerülhetne a biztosítás.
Tehát az új kritériumok bevezetése egyértelműen a vidéken, kisvárosokban élő autótulajdonosoknak kedveznek: a jelentős drágulások ellenére megtörténhet, hogy egy vidéki sofőr kevesebbet fizet idén, mint mondjuk 2021 végén. Egyébként a Studiifinanciare.ro szerint olyan új társaságok is beléptek a romániai piacra, amelyek szándékosan az említett vidéki réteget célozták meg olcsó ajánlataikkal, ezekkel pedig arra késztették a konkurenciát, hogy szintén alacsonyabban tartsák az árakat.
Bizonyos autókategóriák és tulajdonosi korosztály esetében 43 százalékkal is drágult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (Kgfb/RCA) kötvények referenciaára.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
1 hozzászólás