Fotó: Pinti Attila
Farsangtemetés színhelyei voltak szombaton Csíkszereda utcái, ahol Hargita megye 12 településének maskarába bújt hagyományőrző csoportjai vonultak fel zenészek kíséretében a vendéglátó házigazdákkal. A népünnepéllyé terebélyesedett mókázás, mulatozás sok anyaországi vendéget is idecsábított, de Erdély más részeiből is érkeztek turisták a nem mindennapi eseményre. Katolikus településeken a farsang ma, húshagyókedden, míg protestáns vidéken holnap, hamvazószerdán ér véget. Ferencz Angéla néprajzos szakemberrel, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével a farsang mai szerepéről, a tovább élő hagyományok közösségmegtartó erejéről beszélgettünk.
2023. február 21., 09:082023. február 21., 09:08
2023. február 21., 10:452023. február 21., 10:45
– Elképesztő élményben volt része annak, aki a megyei farsangtemetésen Csíkszereda utcáin turistaként kísért végig egy-egy mókázó csoportot, majd az utcai állomások bőségesen megterített asztalainál hagyományőrzők és vendégek egyaránt falatoztak. Mekkora turistavonzó szerepe van a székelyföldi farsangi mulatozásoknak?
– A farsangtemetés turisztikai vonzereje egyre erősebb. Több magyarországi idegenforgalmi ügynökség keresett meg bennünket, hogy az itteni farsangtemetés részleteiről érdeklődjenek, illetve szállást foglaljanak a szervezett csoportok számára. Sok magyarországi turista érkezett erre az alkalomra. A velencei karnevál helyett egyre többen jönnek a Székelyföldre farsangtemetésre. De érkeznek tanárok, néprajzos szakemberek és rengeteg fotós is, hogy ismerkedjenek a nem mindennapi farsangtemetés hagyományával.
Fotó: Pinti Attila
– Mennyire számítanak néphagyománynak a Csíkszeredában megtapasztalt utcai lakmározások, amikor a környező családok önerőből, önkéntes alapon látják vendégül megterített asztalokkal az arra járó mulatozó vendégeket?
– Ez a fajta felvonulás és kínálkodás új hagyomány. Mifelénk a sófalviaknál volt meg a kínálkodás hagyománya, ami mindenkinek megtetszett, így mások is átvették. A székely mentalitásban fontos szerepe van annak, hogy megetetik és megitatják a vendéget, így hamar elterjedt az új szokás. Egy asztal összerakása közösségszervezés is. Ahol a szokás meghonosodott, az emberek azt mesélik, hogy
Csíkborzsovában, ahol lakom, az utcában egy asszonnyal közösen összegyűjtjük az asztalterítéshez szükséges pénzt, és vasárnap közösen megkenjük a szendvicseket, fánkot sütünk, és közben fülelünk, hogy mikor kell teríteni, mikor érkeznek a vendégek.
Névsorolvasás. Ferencz Angéla a Csíkszeredában összegyűlt hagyományőrzőket köszöntötte
Fotó: Pinti Attila
– A megyéből összegyűlő csoportokat évről évre más Hargita megyei település látja vendégül, 14 év elteltével így esett ismét a választás Csíkszeredára. A farsangolás és a farsangtemetés hagyománya mennyire mozgatja meg a helyi közösségeket?
– Ahol ez élő hagyomány, ott valamilyen formában bekapcsolódik az egész falu. Van, aki a vendéglátásba, sokan a mókázásba. A fiatalok próbákra járnak: az évek során minden faluközösség kitermelte azokat az embereket, akik bizonyos szerepköröket vállaltak a farsangtemetési hagyományőrzésben.
Ezeket a vígasságokat általában vasárnap tartják. Mi azért tettük szombatra, hogy a húshagyókedd előtti utolsó hétvégén szervezzünk egy fesztiválszerű találkozót, ami a turizmusba is integrálható. A vasárnap megmaradt arra, hogy otthon is eltemessék Illyést. A farsangtemetés dátuma változó: míg legtöbben húshagyókedd előtti vasárnapra tűzik ezt a napot, a Kászonokban mindig húshagyókedden van a farsangtemetés, a református Sófalván pedig egy nappal később, hamvazószerdán.
– Erdély számos vidékén feledésbe merültek ezek a hagyományok, Székelyföldön azonban turistavonzó attrakciónak számítanak. Milyen jövőt jósol globalizálódó világunkban a még élő néphagyományoknak?
– Jóslásokba nem bocsátkoznék, de az jól látható, hogy ha valami elveszíti eredeti jelentését, az rendezvénnyé válik. Ugyanakkor a régi hagyományok sok elemét tartalmazzák, a székely ember észjárásáról szólnak. A mával mindig a humor kapcsolja össze ezt a fajta hagyományőrzést.
Egy időben nóvum lett a Viagra vagy az aktuálpolitika különböző vetületei. Lokális kérdésként egy kicsit a papot vagy a közbirtokossági elnököt figurázzák ki. A nevetés kultúrája társadalmi szelep is egyben, ha a felgyűlt feszültségek és kérdések kimondatnak. Álarccal vagy alakoskodással egy másik személy bőrébe lehet bújni és ott kimondani egy igazságot. Ennek mindig fontos szerepe volt, amiért nem illett megsértődni.
Fotó: Pinti Attila
– A rendszerváltás után hogyan sikerült megyei népünnepéllyé emelni a farsangtemetést?
– Szervezett körülmények között 1993-tól indult el az akkori Népi Alkotások Háza két munkatársának – Antal Miklósnak és Ádám Gyulának – köszönhetően. Úgy gondolták, hogy jó volna a falvakon élő farsangi hagyományokat megsétáltatni egy kicsit Csíkszeredában is. A kezdeményezés olyan jól sikerült, hogy a következő esztendőben is megszervezték, aztán elvitték Gyergyószentmiklósra. Rájöttek, hogy jó volna ezt falusi környezetben is megtartani.
Ezek többsége informális csoport, az esemény előtt kezdenek el próbálni. A faluközösségek termelik ki magukból a hagyományőrző csoportokat. Van, amelyik mögött civil szervezet áll, így tudnak pályázni népviseletre. Sok fiatal belenő ebbe.
Fotó: Pinti Attila
– Aki nem jut el az évente más-más helyszínen megrendezésre kerülő megyei farsangtemetési rendezvényre, hasonlóval találkozik a falvakban is?
– Egyértelműen! Amikor a megyei rendezvényekre kidolgoztuk a mai rotációs rendszert, arra törekedtünk, hogy azoknak a településeknek a csapatait fogadjuk, amelyek otthon, helyi környezetben is eljátsszák a farsangtemetést. Ne legyen az, hogy csak egy megyei találkozó kedvéért tanulták be. Fontos, hogy otthon is éltessék a hagyományt. A Kászonokban, Gyergyóditróban, Csíkmenaságban, Csíkcsicsóban – de felsorolhatnám mind a 13 települést – épp úgy élvezhető a farsangtemetés, mint most, Csíkszeredában.
Fotó: Pinti Attila
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!