Sok felnőtt azért akarja elvégezni az elemi iskolát a Második esély program keretében, hogy munkahelyhez juthasson
Fotó: Real – A doua sansa/ Facebook
Sikeresnek bizonyul a Real – Második esély elnevezésű projekt, amelynek köszönhetően Hargita és Kovászna megyében több mint hatszázan kapnak esélyt, hogy visszaüljenek az iskolapadba, megtanuljanak írni, olvasni, befejezzék elemi vagy általános iskolában félbehagyott tanulmányaikat. Bartolf Hedwig pedagógus, a projekt egyik irányítója – Hargita megye korábbi főtanfelügyelője – a Krónikának kifejtette, sokan indulnak el abba az irányba, hogy legyen munkahelyük, és ez jó dolog, mert ezek az emberek kiemelhetőek a munkanélküliségből, a programon keresztül pedig megmutatják nekik az utat a munka felé. Hyakori, hogy egész családok vesznek részt.
2023. január 30., 09:102023. január 30., 09:10
A három éven keresztül – 2021 januárjától ez év december végéig tartó –, az Európai Unió Humánerőforrás Operatív Programja által finanszírozott projektben gyerekek és felnőttek egyaránt részt vesznek. A két megye tanfelügyelősége és a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza nyerte a 9,5 millió lejes pályázatot, a felzárkóztató oktatásba 12 és 64 év közötti személyek kapcsolódhatnak be. Bartolf Hedwig pedagógust, a projekt egyik irányítóját, Hargita megye korábbi főtanfelügyelőjét arra kértük, összegezze a projekt két évét.
összesen 602 diákot szeretnénk beiskoláztatni és továbbképzést is nyújtunk az oktató pedagógusoknak” – ecsetelte a Krónika megkeresésére Bartolf Hedwig.
Kalo Mária tízes érdemjeggyel végzett tavaly nyáron a maroshézvízi Miron Cristea iskolában
Fotó: Real – A doua sansa/ Facebook
Kifejtette, 520 pedagógust kellett volna kiképezniük, de a projekt javára többet sikerült: 526 oktatót – ők tanítanak a Második esély program keretében. A tanulói célcsoportok a következőképpen vannak felosztva a programban: 12 és 16 év közöttiek, 16 és 24 év közöttiek, valamint 24 és 64 év közöttiek, a résztvevők többsége 25 és 64 év közötti – ők azok, akiknek munkába kellene állniuk, de még nem nyugdíjaskorúak. Az oktatási helyszíneket iskolák biztosítják: Hargita megyéből tíz tanintézet vesz részt a programban, Kovászna megyéből kilenc – többnyire vidéki iskolák, de akadnak városiak is.
A takarítói álláshoz is kell a nyolc osztály
„A programba kerülő tanulók általában nem tudnak írni, olvasni, vagy csak minimális ideig jártak iskolába, egy-két osztályt, valamiért úgy alakult az életük, hogy az elemi osztályokat sem tudták befejezni” – mutatott rá a pedagógus.
Bartolf Hedwig nyugdíjasként is hozzájárul Hargita megye oktatási rendszerének fejlesztéséhez
Fotó: Bartolf Hedwig/Facebook
Mint kifejtette, a két éve kezdődött projekt eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy több mint száz diákot sikerült beiskoláztatni: ez azt jelenti, hogy befejezték az elemi osztályokat. „Ezek a csoportok szimultán osztályokban működnek, tehát egy osztályban másodikosok, harmadikosok, negyedikesek is tanulnak. Ki ahogy végez, átesik egy értékelésen, és amennyiben megfelel a követelményeknek, átmegy, majd kap egy bizonylatot arról, hogy elvégezte az elemi négy osztályát” – mondta el Bartolf Hedwig.
Kifejtette, a program pozitív hozadéka – azon kívül, hogy ezek a diákok megtanulnak írni-olvasni – hogy a tanulni akaró személy megismerkedik az osztálytársakkal, akik szintén célul tűzték ki a tanulást. „Ha a diák szeretné, folytathatja a tanulmányait ötödik osztályban, tehát megnyitjuk számukra az utat a továbbtanulás felé. Van pár csoport, amelynek tagjai 5-8 osztályba járnak, náluk nagyobb az óraszám, és időközben a három év alatt el kell végezniük gyakorlati képzést is. Ha ezt teljesítik, akkor úgy számít, mintha elvégezték volna a szakiskolát is, legalábbis 10 osztályt” – mondta el a pedagógus. Rámutatott, a 602-ből 70-80 diáknak meglesz az úgynevezett „nyolc osztálya”, ők pedig mehetnek tovább középiskolába. „Azért is jó ez a projekt, mert sikerül csökkenteni az analfabetizmust, sikerül egy csomó embert felkészíteni a jövőre, ugyanis nagyon sokan nem tudják, hogy mit szeretnének az életben.
vagy szeretnének munkahelyet találni – ugyanis sok helyen követelmény az elvégzett nyolc osztály, még takarítónői állások esetében is ” – mutatott rá a pedagógus.
Gyakori, hogy az egész család tanul írni-olvasni
Bartolf Hedwig kifejtette, tapasztalatai szerint sokan indulnak el abba az irányba, hogy legyen munkahelyük, és ez jó dolog, mert kiemelhetőek ezek az emberek a munkanélküliségből, a programon keresztül pedig megmutatják nekik az utat a munka felé.
Arra is kitért, hogy miután a tanulók elvégzik az elemit, 500 lejes támogatást kapnak, valamint tárgyi segélyeket is: kozmetikai cikkekből álló csomagot, ruházati cikkeket – ez is ösztönző hatású, hiszen a résztvevők közül egyesek úgy érezhetik, hogy nincsenek kellőképpen felöltözve, és ez feszélyezheti őket.
A program keretében versenyeket szerveznek a tanulóknak, például énekversenyt
Fotó: Real – A doua sansa/ Facebook
A pedagógus arra is kitért, hogy a program olykor nehézségbe is ütközik, ugyanis a résztvevők abba a kategóriába tartoznak, amely nincsen hozzászoktatva a mindennapi, rendszeres programhoz – de ez is alakul időközben, pszichológusi segítséget is kapnak. A pszichológusok közös tevékenységeket tartanak a résztvevőknek, játékokat, hogy jobban megismerjék egymást és önmagukat. Bartolf Hedwig azt is kifejtette, versenyeket is szerveznek a program keretében, a tanulók olyasmiben vetélkedhetnek, amihez értenek: éneklés, farsangi maszk készítése, rajzverseny.
Nekik ez jól jött, mi odafigyeltünk pedig arra, hogy mire van igényük. A versenyen ügyesen eltalálták a helyes válaszokat, az is nagyon jó már, hogy ismerik a közlekedési táblák jelentését ” – magyarázta a pedagógus.
Az oktatás tervezésekor figyelembe veszik, mikor van szezonmunka
Összegzésképp elmondta, fölöttébb hasznos a projekt, sok tanár, tanító kapcsolódott be, a diákokat pedig nemcsak olvasni, írni, számolni tanítják, de angol nyelvre is.
Kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek a Második esély programba bekapcsolódók
Fotó: Real – A doua sansa/ Facebook
„A tanulók zöme jár az órákra, de páran kikoptak, a két megyében körülbelül 10-20-an. Türelmesek is vagyunk a diákok iránt, hiszen sokan napszámban dolgoznak, vagy külföldre járnak dolgozni, majd visszajönnek. Az iskolák úgy állítják össze az órarendet, hogy figyelembe veszik az osztály összetételét. Például ha tudjuk, hogy a nyári hónapokban el vannak menve szezonmunkára, ezekre a hónapokra nem tervezünk órákat” – mondta a pedagógus. Hozzátette, a téli hónapokban viszont, amikor nincs szezonmunka, akkor tudnak tanulni – ugyanakkor megvan a kötelező óraszám, amit be kell tartani, mert oklevelet másképp nem lehet szerezni, csak ha rendesen kijárták az iskolát.
A pszichológus kolléganők a program elején készítettek felmérést, hogy ki miért szeretne tanulni, és nagyon sokan azt mondták: szégyellik magukat, hogy nem tudnak semmit aláírni, mindent meg kell kérdezniük. Már maga a tény, hogy több mint 600 felnőttnek biztosítunk iskoláztatást, nagy dolog” – ecsetelte Bartolf Hedwig. Mint mondta, a programban részt vevő pedagógusok a munkafolyamat sikere érdekében sok mindent figyelembe vesznek: az oktatás lelki, anyagi, tanügyi oldalát, valamint a sajátosságokat is.
Képzőművészeti oktatás folyik a felzárkóztató projekt keretében
Fotó: Real – A doua sansa/ Facebook
Bartolf Hedwig az Arad megyei Szemlakon született, Kolozsváron tanult, majd közel negyven évig Csíkszeredában tanított. Főtanfelügyelőként és tanfelügyelőként is a Hargita Megyei Tanfelügyelőség oszlopos tagja volt, tankönyvek szerzője. Tavaly ősztől nyugdíjasként is hozzájárul a megye oktatási rendszerének fejlesztéséhez.
Alaposan megreformálná a szociális rendszert a munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelynek célja a segélyezettek munkavállalása.
Hargita és Kovászna megyében több mint hatszázan kapnak esélyt, hogy visszaüljenek az iskolapadba, befejezzék elemi vagy általános iskolában félbehagyott tanulmányaikat.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
szóljon hozzá!