Roma–magyar viszony Erdélyben: hibák és lehetőségek tárháza a magyar jövőkép tükrében

Roma–magyar viszony Erdélyben: hibák és lehetőségek tárháza a magyar jövőkép tükrében

Kiss Tamás: ha egy nyelvi közösségről beszélünk, a belépés szabályai meghatározhatók: aki megtanul magyarul, és hajlandó, akarja használni a magyar nyelvet, akkor az tagja lehet a közösségnek

Fotó: Székelyhon Tv

Kulcsfontosságú az erdélyi magyarság jövője, számarányának alakulása szempontjából, hogy mi lesz, „mit kezdünk” a magyar anyanyelvű romákkal, akik (nyelvi) közösségünk jelentős hányadát teszik ki. Kiss Tamás szociológust, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársát a mai magyar–cigány viszonyról, partiumi és székelyföldi sajátosságokról, végletekről, kettős identitásról faggattuk interjúnkban. A beszélgetésből kiderül, mit tehetne a magyar elit azért, hogy a magyar intézményrendszer vonzáskörében maradjanak az alá-fölé rendeltségi viszonyt egyre inkább elutasító romák. Arról is szó esik, miért lenne jobb, ha a magyarság a jövőben származási közösség helyett inkább nyelvi közösségként határozná meg magát, „kifelé és befelé” egyaránt.

Páva Adorján

2023. március 16., 18:192023. március 16., 18:19

– A romániai magyarság, a magyarul beszélő romániaiak jövőbeni számaránya tekintetében messze nem elhanyagolható, hogyan képzeli el a közös jövőt az erdélyi magyar társadalom a magyar anyanyelvű romákkal. Hiszen – mint egy korábbi interjúnkban érintőlegesen már jelezte – a romániai magyar nyelvi közösség 8-9 százaléka roma, a magyar oktatási intézményrendszerben ezeknek a roma származású diákoknak az aránya még magasabb, 15-16 százalékos. Mi a jelenlegi kiindulópont: hogyan írható le általánosságban a magyar–roma viszony ma Erdélyben?

– Általánosságban azt lehet elmondani, hogy a romák és a nem romák közötti viszonyrendszert, akár a Székelyföld, akár a Partium vonatkozásában, rangsorolt csoportrendszerként, közérthetőbben etnikai kasztrendszerként határozhatjuk meg.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy egy meglehetősen merev alá-fölé rendeltség van a két csoport között.

Ennek egyik jellemzője, hogy a társadalmi státus és az etnikum egybeesik. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek gazdag romák, hanem hogy a presztízshierarchia a két csoport között meglehetősen egyértelmű, ezt bizonyos értelemben interiorizálják maguk a romák is. Tehát hogy Erdélyben, Székelyföldön cigánynak, romának lenni egy társadalmi stigma. Ami például nem mondható el a román–magyar viszonyban, mert ebben egyrészt nem egyértelmű a presztízshierarchia, másrészt ha egy hétköznapi beszélgetésben azt mondod, hogy magyar, a beszélgetőpartnered nem fog egyből egy marginális státusra asszociálni. Tehát a társadalmi státus, megbecsültség és az etnikum egybeesik; marginális, alacsony presztízsű csoport ebben a rangsorolt csoportrendszerben a roma.

Galéria

Szomorú kilátások. A jelenlegi állapotok között egyre több magyar anyanyelvű romának lesz elege az alá-fölé rendeltségi viszonyból

Fotó: Veres Nándor

Idézet
Másik ilyen jellemző az, hogy a magyar elitek úgymond kisajátítják a nyilvános reprezentációt.

Egyrészt a politikai reprezentációt: különböző klienteláris szavazási technikákkal leszavaztatja az RMDSZ székelyföldi falvakban a romákat, de valójában utóbbiaknak nincsen politikai képviseletük, nincsenek a magyar politikai pártok soraiban roma tisztségviselők, érdekeiket nem veszik számításba. Ez azt is jelenti, hogy a nyilvános reprezentációban sem jelennek meg. Gondoljunk például a népszámlálásra. Van egy úgymond meg nem számolási konszenzus: merthogy a Székelyföldet a magyar elitek úgy reprezentálják, úgy akarják reprezentálni, hogy az egy etnikailag homogén vidék. Tehát ha a Székelyföldre vonatkozó kulcsreprezentációkra gondolunk, hogyan is képzeljük el, az irodalom vagy a magaskultúra egyéb termékei hogyan képzelik el, abban abszolút nem jelenik meg, hogy az ott élők tíz százaléka roma. Ez azt is jelenti, hogy éppen ezért a romák elég nehezen tudják otthon érezni magukat, nehezen tudnak szülőföld vagy haza kapcsolatot teremteni ezekkel a tájakkal.

Idézet
Egy következő jellemző, hogy nagyon kevés azon intézmények száma, amelyeket a romák tudnak kontrollálni, vagy befolyásuk lenne működésükre.

Kapcsolódnak az RMDSZ-hez, merthogy rá szavaznak, de valójában nincs képviseletük. Kapcsolódnak a magyar iskolákhoz olyan értelemben is, hogy nélkülük nehéz lenne fenntartani őket, de az oktatási folyamatokra abszolút nincs ráhatásuk. Közben az, hogy magyar iskolába járnak, gyakorlatilag szegregált iskolát jelent, ami sokkal rosszabb színvonalú is. Ugyanúgy az önkormányzatok működésére sincs ráhatásuk.

Galéria

Élet egy csíksomlyói konténerlakásban

Fotó: Veres Nándor

Tehát ez a rangsorolt csoportrendszer azt is jelenti, hogy nem romák által dominált intézményeket kell használjanak. Ez eléggé éles ellentétben áll mondjuk azzal a helyzettel, ami a magyarokat jellemzi, akiknek bár nincsen autonómiájuk, nincs formális hatalommegosztás, mégis van egy elég komoly, robusztus intézményrendszerük.

Idézet
Szintén elmondható ebben a rangsorolt csoportrendszerben: az, hogy a romák léteznek, nem a belső szolidaritás elve, nem az ezt újratermelő intézmények okozzák, hanem nagyon nagy mértékben egyszerűen a többség kizárása.

Nagyon sok romának van magyar identitása, vagy az is, csakhogy folyamatosan ott vannak azok a nem roma magyarok, akik figyelmeztetik őket, hogy ők nem magyarok. Tehát ők ettől romák nagyon sok esetben.

Idézet
Ez a rangsorolt csoportrendszer jellemzi a romák és nem romák viszonyát, amely amúgy felbomlófélben van, mégpedig azért, mert nagyon sok roma az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja ezt az alávetettséget,

ami a külföldi vendégunkával magyarázható, illetve mégiscsak terjed az egyenlőségre, emberi jogokra apelláló diskurzus Székelyföldön, Erdélyben is. Illetve azok a gazdasági cserekapcsolatok, amire ez a rendszer rá tudott épülni – például napszámos-, patrónus-kliens viszony –, leépülőben vannak.

korábban írtuk

Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról
Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.

– Mekkora lélekszámúra tehető a magyar anyanyelvű romák közössége, hogyan alakult a számuk mondjuk a két legutóbbi népszámlálás között?

– A népszámlálás nem mérvadó e tekintetben. Azt lehet mondani, hogy olyan 100–110 ezer, magyarul beszélő roma lehet Erdélyben, miközben a mostani népszámlálás szerint 32 ezer magyar anyanyelvű románk van.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy a magyar anyanyelvű romák mintegy harmada vallotta magát roma nemzetiségűnek, tehát a nagy többség magyarnak vallotta magát.

Főleg Székelyföldön: Hargita megyében becslésem szerint olyan 16 százalék, aki cigány identitást vállalt, Kovászna megyében még kevesebb, olyan 11 százalék. A Partiumban nagyobb ez az arány: Bihar megyében a többség, 50-55 százalék romának vallotta magát, Szatmárban 40. De összességében olyan egyharmad-kétharmad az arány.

Galéria

Nyomortanyák Marosvásárhelyen

Fotó: Haáz Vince

– Ebből a szempontból egyértelmű különbség tapasztalható a két tömbmagyar régió között. Más tekintetben is érzékelhető eltérés? Esetleg egyik régióban valamivel nyitottabb, elfogadóbb, együttműködőbb a magyar többség, mint a másikban?

– Én azt mondanám, talán nagyobbak a különbségek a Székelyföldön belül, amely esetében nem beszélhetünk egységes vidékről.

Idézet
Ahol a legkiélezettebb a romák és a magyarok közötti viszonyrendszer, ahol legnagyobb a társadalmi távolság, az Székelyföld keleti része, tehát Csíkszék, Gyergyószék.

Egyrészt ott sok az úgynevezett hagyományos, sátoros cigány, akik magyarul beszélnek (az utóbbi időben, az elmúlt években is tapasztalható volt egy nagy térhódítása a magyar nyelvnek, ők például nemrég még cigány nyelven beszéltek). Ebben a régióban az elmúlt harminc évben olyan 15-20 erőszakos etnikai konfliktus történt: Kászonfeltízzel kezdődött 1990-ben, utoljára pedig 2017-ben Gyergyószentmiklóson gyújtottak fel romatelepet, köztük pedig volt még vagy 15 ilyen erőszakos konfliktus a régióban. Gyergyói falvakból nagyon sok cigányt egyszerűen elüldöztek, őket leginkább Maroshévízen találhatjuk meg – találkoztunk itt kutatásaink során Gyergyóditróból, Csomafalváról, Alfaluból vagy Gyergyószentmiklósról oda menekült cigányokkal.

Galéria

Gyergyószentmiklósi utcakép

Fotó: Beliczay László

Idézet
Ez az egyik végpont. A másik végpont Udvarhelyszék, Keresztúr környéke vagy a Sóvidék, ahol sokkal kisebbek a társadalmi távolságok, sok településen gyakoribbakká váltak a vegyes házasságok, van egy egyértelmű integrációs, vagy nevezhetjük asszimilációs mozgásnak is, egyértelműen magyarosodnak a romák.

A Partium is inkább ehhez a széléhez áll közelebb, tehát nem a Csíkban és Gyergyóban jellemző, nagyon vad, nagy társadalmi távolságokat mutató viszonyrendszerhez. A Partium talán középen van, inkább az udvarhelyihez közelebb. Tehát nem Székelyföld és a Partium között vannak nagy különbségek, hanem Székelyföldön fedezhető fel mind a két végpont.

– Mennyire identitásmeghatározó tényező a magyar a romák esetében, hogyan él együtt bennük a magyar és a roma identitás? A magyar cigányok ragaszkodnak magyarságukhoz?

– Nem egységes a magyarul beszélő roma társadalom sem. Vannak olyan magyar cigányok – és ők vannak többségben –, akik esetében ez a fajta társadalmi kizárás az, ami folyamatosan „újratermeli” a cigányságot. Vannak olyan roma tapasztalatok, amelyekből már szolidaritás is születik. Tehát ők nyilvánvalóan romák, de magyarok is közben: kettős identitás jellemzi őket.

Idézet
Ám ennek a kettős identitásnak a magyar részét nem mindig tudják megélni szabadon. Merthogy nem fogadja el a nem roma többség, hogy ők is a közösségnek a részei. A magyar anyanyelvű cigányságnak ez a nagyobbik része.
Galéria

A marosvásárhelyi Hidegvölgy

Fotó: Haáz Vince

Emellett vannak olyan cigány csoportok, amelyek esetében van egyfajta identitásdiskurzus, csoportideológia, elképzelés arról, hogy mit jelent autentikus, hagyományos módon cigánynak lenni. Gondolok itt a gáborokra, sátoros közösségekre, ahol belső intézményeik is vannak arra, hogyan húzzák meg a többséggel szembeni etnikai határt. Például az endogámia, a vegyes házasságok elkerülésére való törekvés ilyen. Vagy a krisznek, a cigánytörvénynek különböző maradványai is működnek. Ezekben a közösségekben ez a csoportideológia nem a teljes cigányságra vonatkozik, hanem inkább egy-egy klánra.

Idézet
Az is kontextuálisan változik, hogy mikor tekinti magát valaki magyarnak, és mikor cigánynak.

Egy olyan helyzetben, amikor ő csak magyar nyelven beszél – meg merném kockáztatni, hogy a romák nagy többsége ebben a helyzetben van, akár a Partiumban, akár Székelyföldön –, és mondjuk a hivatalos intézményekkel, a román többséggel való kommunikációban ugyanolyan hátrányok érik őket, mint a nem roma magyarokat, akkor nyilvánvalóan magyarnak érzik magukat. És akkor a nyelvi identitás kerül előtérbe. De akkor viszont, amikor a magyar közösségen belül valaki lecigányozza őket, akkor nyilvánvalóan nem tudják magyarnak érezni magukat. Kontextusa válogatja, de a magyar anyanyelvű romák többségének van valamifajta magyar identitástudata, vagy magyar identitástudata is.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

– Körükben is tapasztalható egyfajta elrománosodás?

– A két nagy magyar nyelvű cigány tömbben nem tapasztalható elrománosodás. De mit értünk elrománosodás alatt?

Idézet
Nyelvi értelemben semmiképpen nem, mert talán az erdélyi magyarságból ők tudnak a legkevésbé románul.

Ilyen szempontból nehéz elrománosodásról beszélni. Vannak olyan intézmények, amelyek nem feltétlenül ehhez a magyar intézményes világhoz kapcsolódnak: ha azok „terjedni” kezdenek körükben, akkor ez a magyar intézményrendszerről való leválást eredményezheti. Elsősorban a pünkösdista egyházra gondolok, amelynek van magyar gyülekezeti szövetsége is, de sokszor nem ezen keresztül kapcsolódnak be. Ezt értelmezhetjük egyfajta eltávolodásként.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

Közben például oktatás szintjén különböző variánsok képzelhetők el. Például a Partiumban, Szatmár megyében vannak olyan esetek, hogy a magyarok mennek át román osztályokba, nem a roma magyar gyerekek, és akkor a szegregált roma oktatásnak a helyszínévé a magyar oktatás válik. De hallottam olyan Maros megyei esetről is, ami ennek az ellenkezője. Tehát a szegregáció úgy valósult meg, hogy indítottak román osztályt a romáknak, és a magyarok maradtak a magyar osztályban. Nehezen tudom elképzelni, hogy a romák kezdeményeznék azt, hogy román nyelvű osztály induljon, abban az esetben, ha ők magyar anyanyelvűek.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

– Nehezebb magyar anyanyelvű romaként élni, boldogulni Romániában, mint román anyanyelvű cigányként?

– Egyértelműen igen. Ennek materiális, jól látható, mérhető következményei vannak. Van egy ilyen – csúnya idegen szóval – interszekcionális kizárás, diszkrimináció: ez azt jelenti, hogy őket magyarként és romaként is hátrány éri.

Idézet
Kimutatható, hogy rosszabb állapotban vannak a magyar anyanyelvű romák által lakott telepek:

rosszabb a közösségi, illetve az egyéni lakhatási infrastruktúra, zsúfoltabban laknak, rosszabb a formális munkaerőpiaci integráció. Sok mutatóban rosszabb helyzetben vannak, mint az amúgy sem kedvező helyzetben lévő roma átlag, ez abszolút kimutatható, tényszerű.

Galéria

Foglalkozások a Galambfalva községhez tartozó „Vadgalambfalván”

Fotó: Barabás Ákos

– Milyen mértékben foglalkozott a közelmúltban az erdélyi magyar politikai elit a magyarul beszélő romák integrációjával, illetve mit kellene tennie ez irányban, milyen eszközök állhatnak rendelkezésére? Mivel lehet megtartani a romákat a magyar intézményrendszer vonzáskörében?

– Legalábbis gondolkodás, közpolitikai fantázia szintjén, az utóbbi időben mindenképpen tapasztalható egyfajta nyitás. Ha a magyarországi nemzetpolitikát nézzük, akkor van erről egyfajta gondolkodás, de ez az itteni politika esetében is érzékelhető. Ez azonban még nem jelent meg konkrét közpolitikai cselekvés szintjén. Érzékelhető, hogy értik ezt a problémát, és remélhetőleg lépni is fognak ebbe az irányba.

Hogyha roma inklúzióról beszélünk, akkor a magyar anyanyelvű romák esetében az a sajátos helyzet, hogy kétfajta viszonyrendszerben képzelhető el. Egyrészt léteznek olyan intézményes szférák, amelyek úgymond etnikumfüggetlenek, tehát ahol megvalósulhat a romák egyenlő társadalmi részvétele: ha infrastrukturális fejlesztésekre, egészségügyi ellátásban való részesülésre gondolunk, ezek etnikumfüggetlen dolgok, ezeket az országos romániai közpolitikák keretén belül lehet szabályozni. A magyar eliteknek nyilván, főleg Székelyföldön, ezekre is lehet ráhatása, hiszen kormányzati tényező az RMDSZ. De a magyar intézményrendszeren belüli integrációra, egyenlő társadalmi részvételre közvetlen befolyása van. Ezt kell megvalósítani.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Idézet
Tehát ha az RMDSZ-re szavaznak a romák, akkor legyenek roma képviselők is az RMDSZ-ben, legyen valamiféle reális érdekérvényesítési képességük az RMDSZ-en belül a partiumi vagy székelyföldi roma eliteknek. Ha magyar iskolába járnak a romák, akkor ez lehetőleg ne szegregált oktatást jelentsen,

ha pedig bizonyos oktatási helyszíneken roma többség van, akkor legalább az ne legyen, hogy alacsonyabb szintű oktatásban részesülnek. Ezt nyilván folyamatosan monitorozni kell. Mert jól beazonosítható, hogy ezeken a helyszíneken rosszabb az oktatási infrastruktúra.

Ugyanígy az egyházak esetében is. Mert vagy a magyar történelmi egyházakhoz tartoznak a romák, vagy pedig magyar nyelvű neoprotestáns gyülekezetekhez.

Idézet
Ez a történelmi egyházakat tekintve nagyon kevés esetben jelenti azt, hogy ténylegesen részei társadalmi vagy lelkiségi értelemben az adott közösségnek. Tehát ebben a tekintetben is változtatni kellene, a romák felé fordulni.

Vannak e téren is biztató jelek, például a katolikus egyház Alcsíkban cigánypasztorációt működtet, tehát ez egy jó kezdet, de nagyon távol állnak a történelmi egyházak attól, hogy tényleg komoly lépéseket tegyenek ez irányban.

Galéria

Kalányos Ottó, az alcsíki cigánypasztoráció vezetője

Fotó: Onodi Henrietta

Ugyanígy a kulturális elismerések is egy magyar intézményes szférán keresztül kellene megtörténjenek. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az 1990-es marosvásárhelyi események marosszentgyörgyi emlékművén kívül egyetlen más roma vonatkozású köztéri emlékhely sincs szerintem. De a roma holokausztról való gondolkodás, beszéd sem indult meg. Pedig ez nem arról szól, hogy mondjuk egy európai emlékezetpolitikai konszenzusnak akarnánk megfelelni. Hanem különböző levéltári anyagok bizonyítják, hogy 1944-ben elkezdődött a romák összeírása, és voltak tervek az Erdélyen belüli koncentrációs táborok létesítésére.

Galéria

A marosszentgyörgyi emlékmű

Fotó: Haáz Vince

Nagyon jó lenne, ha ezek megjelennének az erdélyi magyar emlékezetpolitikában. Vagy egész nyugodtan lehetne a magyar nyelv és irodalom tankönyvben roma szerzőket is tanítani, hogy a roma tapasztalat ilyen formában megjelenjen. Ez a fajta kulturális elismerés egyfajta otthonosság-, szülőföldérzetet tudna kialakítani az erdélyi romák vonatkozásában Erdéllyel kapcsolatban, ez kellene ahhoz, hogy otthon érezzék magukat köztünk, erdélyi magyarok között.

Idézet
A vallási, az oktatási, a kulturális elismerés, illetve a politikai érdekképviselet – ezek olyan dimenziói a társadalmi részvételnek, amelyek magyar intézményeken keresztül valósulhatnának meg.
Galéria

Merre tereljük őket? A magyar intézményrendszer egyik alappillére az oktatás, amely jelenleg rosszabb minőségű a roma többségű környezetben

Fotó: Barabás Ákos

– Nyugati példákból kiindulva, látja-e esélyét annak, hogy az egyre fogyatkozó romániai magyarság idővel hajlandó legyen származási közösség helyett már inkább nyelvi közösségként meghatározni magát? Tehát olyan közösségként, amelynek teljes jogú tagja lehet a magyarul beszélő roma, vagy akár a magyarul tanuló-beszélő ázsiai bevándorló is?

– Nyelvi és kulturális közösségként, igen. Hát ez nem egy egyszerű történet, de én hiszek abban, hogy középtávon elvihető ebbe az irányba az erdélyi magyarok önreprezentációja. Ennek több síkon is nagyon nagy jelentősége lenne.

Idézet
Én azt gondolom, hogy nemzetközi síkon, a kifele való kommunikációban, a nemzetközi arénában történő kisebbségijog-érvényesítésben van egy zsákutca, amibe a magyar szervezetek kerültek. Ez többek között annak köszönhető, hogy származási alapon, őshonos kisebbségként próbálják meghatározni saját magukat.
Galéria

Halottak napja Abásfalván

Fotó: Beliczay László

Közben a különböző nyugat-európai kisebbségek, amelyeknek akár autonómiaformáik is vannak – ha a dél-tiroli németekre, a finnországi svédekre vagy akár a katalánokra gondolunk –, ők nem így, hanem nyelvi közösségként határozzák meg magukat, egyáltalán nem beszélnek etnikumról.

Idézet
Az etnikum nem egy jó hívószó a kisebbségi jogérvényesítésben, a különböző nemzetközi diskurzusokban. Nyelvi asszimetriákról, illetve különböző nyelveket beszélők közötti asszimetriáról, nyelvi diszkriminációról lenne érdemes beszélni kifele.
Galéria

A székelyudvarhelyi Budvár negyed egyik tömbháza

Fotó: Barabás Ákos

Szerintem román vonatkozásban is sokkal jobban kommunikálható, hogy a nyelvi asszimetriából milyen hátrányok és milyen diszkriminációs helyzetek származnak, mint az a nyelvezet, amely révén most folyik a beszéd a magyarok sérelmeiről. Ez az egyik dolog: a kifelé való kommunikáció.

Idézet
De szerintem befele is lényeges lenne ez a váltás, mert teljesen másképp kezelhető a romaprobléma is, a romaintegráció, -inklúzió, ha majd arról beszélünk egy napon, hogy milyen oktatási stratégiával lehet nyelvileg közelíteni a magyar közösséghez adott esetben Székelyföldön például a bevándorló hátterű embereket.

Sokkal jobban kezelhető, elgondolható, ha egy nyelvi közösségről beszélünk, amely esetében a belépés szabályai meghatározhatók: aki megtanul magyarul, és hajlandó, akarja használni a magyar nyelvet, akkor az tagja lehet a közösségnek. Miközben ha egy etnikai származású közösségről beszélünk, akkor ez a dolog sokkal kevésbé elgondolható, gondolatilag is egy elég obskúrus dologgá válik. Tehát ezt a kifele való kommunikációban, és a belső reprezentációban, magunkról való gondolkodásban is nagyon lényeges dolognak tartom.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 08., szerda

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia

Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.

Romániai egyetemi rangsor: 1. a BBTE, 27. a Sapientia
2024. május 08., szerda

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében

Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.

Az összefogás sikerében bízik az MPE és az RMDSZ Kolozs megyében
2024. május 08., szerda

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának

Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.

„A Wizz Air-nek köszönhetően a repülés bárki számára elérhető a térségben” – Váradi József vezérigazgató a Krónikának
2024. május 08., szerda

Kitüntette az Akadémia a BBTE két kolozsvári oktatóját

Arany János-díjjal tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatóját, Sándor Bulcsút és Bartos-Elekes Zsombort.

Kitüntette az Akadémia a BBTE két kolozsvári oktatóját
2024. május 08., szerda

Összeütközött két villamos Aradon, a balesetben megsérült két nő

Összeütközött két villamos szerdán Aradon. Két utas megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.

Összeütközött két villamos Aradon, a balesetben megsérült két nő
2024. május 08., szerda

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi és partiumi megyében is

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében.

Árvízkészültséget rendeltek el több erdélyi és partiumi megyében is
2024. május 08., szerda

Nyolcan is versenybe szállnak a jelenlegi elöljáróval Nagyszeben polgármesteri tisztségéért folyó küzdelemben

Kilenc jelölt száll versenybe Nagyszeben polgármesteri tisztségéért, köztük a jelenlegi polgármester, Astrid Fodor (Romániai Német Demokrata Fórum) – jelentette be szerdán a megyeszékhely 1-es számú választási irodája.

Nyolcan is versenybe szállnak a jelenlegi elöljáróval Nagyszeben polgármesteri tisztségéért folyó küzdelemben
2024. május 08., szerda

Szerdán is viharokra kell készülni, Erdély és a Partium egy része is érintett

Sárga viharriasztást adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Igazgatóság az ország több régiójára, beleértve Erdély egyes részeit is.

Szerdán is viharokra kell készülni, Erdély és a Partium egy része is érintett
2024. május 08., szerda

Rendkívüli „Szent György Napok” Marosszentgyörgyön

A híres rocklegenda, a Republic, Tamás Gábor, a fiatalok által kedvelt Intim Torna Illegál, valamint a Compact is koncertezik a hétvégén Marosszentgyörgyön!

Rendkívüli „Szent György Napok” Marosszentgyörgyön
2024. május 07., kedd

Hét kihívója akadt Soós Zoltán polgármesternek Marosvásárhelyen

Nyolc jelölt száll versenybe Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, öten közülük függetlenként indulnak a június 9-i helyhatósági választásokon – derül ki a jelöléseket véglegesítő jegyzőkönyvből.

Hét kihívója akadt Soós Zoltán polgármesternek Marosvásárhelyen