Nem félti rangját a legkisebb romániai város, kevesebb medvét és több turistát várnak Tusnádfürdőre

Tusnádfürdő madártávlatból. A festői táj kevés magánházat és sok panziót, szállodát övez •  Fotó: Pinti Attila

Tusnádfürdő madártávlatból. A festői táj kevés magánházat és sok panziót, szállodát övez

Fotó: Pinti Attila

Képtelenség, hogy Tusnádfürdő, Románia legkisebb városa elveszítse közigazgatási rangját csupán az új népszámlálási adatok miatt – jelentette ki a Krónikának Butyka Zsolt. A nemzetközi hírnévnek örvendő székelyföldi fürdőváros polgármesterét arra reagáltattuk, hogy a törvény betűi szerint Tusnádfürdő – közel negyven más városhoz, és ugyanennyi municípiumhoz hasonlóan – nem lenne jogosult jelenlegi közigazgatási besorolására. A csíkszéki elöljárót a település népszámlálási adatairól, új ökoturisztikai címéről, idegenforgalomról, medvehelyzetről is faggattuk. Ugyanakkor felidézzük a közelmúltban felmerült régiósítási, közigazgatásireform-terveket is.

Páva Adorján

2023. március 04., 16:582023. március 04., 16:58

Többtucatnyi romániai város, illetve megyei jogú város (municípium) nem őrizhetné meg jelenlegi közigazgatási besorolását a tavalyi népszámlálás adatai szerint, ha szigorúan a törvény betűit, a lakosság számára vonatkozó feltételeket néznénk. Ugyanis a 2001/351-es számú jogszabály többek között előírja, hogy egy városnak legalább 5 ezer, egy municípiumnak pedig minimum 25 ezer lakossal kell rendelkeznie. Ehhez képest

a 2022-es cenzus adatai szerint csaknem 40 romániai város, illetve ugyanennyi megyei jogú város nem felel meg ezen feltételnek.

„Alullakott” erdélyi települések

Köztük számos erdélyi település is. A legkisebb romániai város címmel továbbra is a Hargita megyei Tusnádfürdő rendelkezik, amely – hivatalosan – 1372 lakosával jócskán elmarad az említett szinttől. A Bihar megyei Diófás (1987) és Vaskoh (2025), illetve a Hargita megyei Borszék (2391) is alaposan „alulteljesít” ilyen szempontból, de például a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő (3787), a brassói Predeál (4020) és Kőhalom (4907), a Fehér megyei Abrudbánya (4360), a máramarosi Kapnikbánya (4264) és Felsőszelistye (4856), a szebeni Kiskapus (4570) és a Maros megyei Erdőszentgyörgy (4875) is a városi „vonal” alá került.

A megyei jogú városok között a Mehedinți megyei Orsova a legkisebb (8506), de a bihari Belényest sem lakják sokkal többen (9745), illetve a megyéből Margitta (13 573) és Nagyszalonta (15 792) is messze elmarad a 25 ezres szinttől. Akárcsak a hargitai Maroshévíz (12 609) és Gyergyószentmiklós (15 884), illetve a Kovászna megyei Kézdivásárhely (16 243).

Az említett törvény betűi szerint az elméletileg különösen előrehaladott urbanizációért, fejlett infrastruktúráért járó megyei jogú városi rang előnyeit nem élvezhetné többek között Szászváros (Hunyad, 16 825), Balázsfalva (Fehér, 17 816), Nagykároly (Szatmár, 18 957), Szamosújvár (Kolozs, 19 873), Feketehalom (Brassó, 20 534), Aranyosgyéres (Kolozs, 20 590), Dicsőszentmárton (Maros, 20 604), Nagyenyed (Fehér, 21 307) és Segesvár (Maros, 23 927) sem.

A legkisebb romániai város 1372 lakossal rendelkezik •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A legkisebb romániai város 1372 lakossal rendelkezik

Fotó: Pinti Attila

Erdély apró gyöngye

Persze józan ésszel felmérve elképzelhetetlen, hogy az említett településeket hirtelen „lefokoznák” kizárólag a népszámlálási adatok miatt. Egyrészt már csak azért sem, mert Romániában köztudottan számos törvényt nem tartanak be a valóságban. Ráadásul például az ország legkisebb városa, Tusnádfürdő már az említett, 2001/351-es számú törvény elfogadásakor sem felelt meg a megfogalmazott elvárásnak (2001-ben még az 1992-es cenzus adatait láthatták, miszerint 1969-en lakták a székelyföldi üdülőtelepet), azóta pedig nyugodtan megőrizhette közigazgatási besorolását.

Mégpedig immár 55 éven át, hiszen Tusnádfürdőt az 1968-as közigazgatási átszervezéskor „léptették elő” várossá. Természetesen a nemzetközi turisztikai hírnevének köszönhetően,

hiszen Székelyföld, Csíkország egyik büszkesége, az Erdély gyöngyeként, kis Svájcként is emlegetett gyógyfürdő és üdülőtelep változatos vegyi összetételű borvizeivel, mofettáival, tiszta levegőjével, a lebilincselő tájjal már az Osztrák–Magyar Monarchia idején is vonzotta a kikapcsolódni vágyókat. A kommunizmus alatt jelentősen átépítették, de manapság is folyamatosan változik arculata a környék nevezetességeihez – a Ludmilla-kilátóhoz és Apor-bástyához, a Vártetőhöz, a Sólyomkőre, a Szent Anna-tóhoz és a Nagy-Piliskére – vezető túraútvonalak kiindulópontjaként is szolgáló településnek. Amely hosszú évek óta otthont ad a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, azaz a – többek között Orbán Viktor miniszterelnök által is rendszeresen látogatott – Tusványosnak is.

Cseke: 2025 előtt semmiképp nem lehet közigazgatási reform

Bár a közigazgatási reform hosszú évek óta szerepel egyes politikai szereplők prioritásai között, egyelőre nem mertek valóban „hozzányúlni” a témához. Cseke Attila szerint 2025-nél hamarabb nem kerülhet napirendre Romániában a közigazgatási reform, a régiósítás témája. A fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter február közepén egy tévéinterjúban kijelentette: jövőre négy választást tartanak az országban, miközben a szomszédban háború dúl. „Nem azt mondom, hogy nincs nyugalom az országban, de a régiósítás témája, vagy a közigazgatási átszervezés – mert a kettő összefügg – bizonyos gyötrődéseket eredményez a társadalomban, hogy így mondjam. Mindenki a saját érdekeit nézi, amellett érvel, hogy községközpont, város legyen, mást bekebelezzen. 1968-ban is voltak görcsölések, bár más volt a rezsim. Mindezt nyugalmi időszakban kell megtenni” – érvelt az RMDSZ-es tárcavezető, hangsúlyozva: mindenekelőtt alkotmánymódosítást kell végrehajtani a régiósításhoz.

Polgármester: nonszensz lenne a visszaminősítés

Tusnádfürdő polgármestere nem aggódik amiatt, hogy a jó hírnévnek örvendő település most hirtelen elveszítené városi címét. Butyka Zsolt – aki 2020-ban függetlenként indulva nyerte el az elöljárói tisztséget – a Krónikának nyilatkozva nonszensznek nevezte, hogy a kevés ház és tömbház mellett rengeteg panzióval, szállodával rendelkező települést közigazgatásilag visszaminősítenék.

Idézet
Akkor abban is mi lennénk az elsők, ennyi szálláshellyel, wellnesszel, kezelőközpontokkal rendelkező faluként”

– érzékeltette a helyzet visszásságát az elöljáró. A korábban RMDSZ-es helyi tanácsosként is tevékenykedő polgármester szerint csakis törvénymódosítással történhetne meg mindez, csupán a népszámlálási adatok pedig erre nem adhatnak okot.

Butyka Zsolt tusnádfürdői polgármester •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Butyka Zsolt tusnádfürdői polgármester

Fotó: Pinti Attila

Egyébként az említett törvényben nemcsak a lakosság száma szerepel feltételként: a településnek meg kell felelnie bizonyos urbanizációs elvárásoknak is, a lakosság foglalkozását (város esetén legalább 75 százaléka ne a mezőgazdaságban tevékenykedjen), infrastrukturális fejlettséget (aszfalt, vezetékes víz, csatornázás), illetve egészségügyi, oktatási, kulturális, sportolási létesítmények, körülmények meglétét tekintve.

Butyka Zsolt ennek kapcsán jelezte, folyamatos fejlesztések zajlanak: idén fektetnek le 18 kilométernyi új vezetékhálózatot, készül a belső ivóvíz- és csatornázási rendszer, új óvoda épül, elő van készítve a pályázat az iskolaépület energiahatékonyabbá tételére, és kulturális, sportolási téren is jól állnak, tehát szerinte megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Bár más, nagyobb városok elöljáróinak beszámolói szerint egy település sok pénztől elesne azzal, ha elveszítené közigazgatási rangját,

a tusnádfürdői polgármester szerint számukra e téren nem jár egyértelmű előnyökkel, hogy városként vannak nyilvántartva, sőt a múltban hátrányuk is származott abból, hogy bizonyos pályázatokat nem érhettek el, mert kizárólag vidéki településeknek írták ki őket.

A központi költségvetésből valamivel több pénzt oszthatnak vissza nekik, de a megyeit tekintve ez már nemigen mondható el. „Tusnádfürdőnek nagyon kicsi a területe, ezt is figyelembe veszik, amikor visszaosztás van, akárcsak a lakosság számát, a megyénél még a leadott szavazatok számát is nézik, úgyhogy e tekintetben nem biztos, hogy ez előny nekünk” – vázolta Butyka Zsolt.

Ezzel együtt a polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy egy majdani közigazgatási reform eredményeként elveszítsék a városi rangot.

Idézet
Most decemberben kaptuk meg az ökoturisztikai desztináció címet, nonszensz volna, ha az elismert térség vezető települése, Tusnádfürdő mint fürdőváros, elveszítené városi rangját, biztos, hogy küzdenénk ez ellen”

– jelentette ki az elöljáró. Az ökoturisztikai cím – amellyel az ország csupán hét kisebb régiója rendelkezik – odaítélése során egyébként többek között a szálláshelyek minőségét, a gasztronómiai szolgáltatásokat, magát a városrendezési tervet, a „zöldprogramok” meglétét is figyelték; a polgármester szerint a cím turisztikai szempontból sokat lendíthet a település népszerűségén.

Tusnádfürdői látkép, középen a Csukás-tóval •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Tusnádfürdői látkép, középen a Csukás-tóval

Fotó: Pinti Attila

Fogynak a helyiek, marasztalnák a fiatalokat

Amely viszont a helyiek számára már nem annyira népszerű: több mint 250 fővel csökkent a lakosság a korábbi népszámláláshoz képest, ami mintegy 15 százalékos fogyást jelent.

Butyka Zsolt szerint – bár fejlődő, a turisták körében rendkívül népszerű településről beszélünk – a pandémia sokat ártott a vendéglátóiparból élő településnek, ugyanakkor sajnos eddig nem sikerült nagy számban otthon tartani a fiatalokat.

A tendencia visszafogásában, megfordításában segíthet az elöljáró szerint a magyar kormánytámogatással épülő, immár napközis programot, azaz délutáni felügyeletet is biztosító óvoda, hiszen a fiatal szülők számára a legfontosabb, hogy biztonságban tudják gyermekeiket, amíg dolgoznak. Emellett az iskolaépület felújítása is segíthet az otthon maradásban. Akárcsak a két, az országos helyreállítási alapból, pályázati úton megépülő úgynevezett nZeb (angolul nearly zero-energy buildings – olyan épületek, amelyek energiafogyasztása közelít a nullához) tömbház: a 12 lakást tanárok, orvosok, fiatal családok foglalhatják majd el.

A magyar kormánytámogatással épülő óvoda alapkőletétele •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A magyar kormánytámogatással épülő óvoda alapkőletétele

Fotó: Pinti Attila

A tervezett wellnessbővítés révén létrejövő új munkahelyek is vonzóbbá tehetik ilyen szempontból is a fürdővárost, ugyanakkor a beruházás által több időt tölthetnek az üdülőhelyen a turisták, ami szintén pluszbevételforrás lehet a helyieknek. „Nekem és csapatomnak, a képviselő-testületnek az a »haditerve«, hogy két-három éven belül megfordítsuk ezt a tendenciát” – nyilatkozta lapunknak Butyka Zsolt.

A tavalyi turistaidényre kitérve a polgármester szerint megközelítették a pandémia előtti számokat, „de ugye ez az a műfaj, amiben soha senki sem elégedett”.

Az elmúlt időszakban megnőtt a befektetési kedv, új szolgáltatások fognak megjelenni a fürdővárosban, ami még jobb szezont vetít előre.

Hívatlan vendég. Tavaly jelentősen csökkent a medveriasztások száma •  Fotó: Beliczay László Galéria

Hívatlan vendég. Tavaly jelentősen csökkent a medveriasztások száma

Fotó: Beliczay László

Medveellenes fellépések

Mint ismeretes, a közelmúltban Tusnádfürdő egyik fő „látványosságává” vált a medve is, aminek azért messze nem örülnek a településen. A medvekérdés megoldása érdekében szakemberekből álló bizottság segíti az önkormányzat munkáját, illetve a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakembereivel-diákjaival többször is felmérték a várost, mi csalogathatja oda-tartja ott a medvéket.

A javaslatok alapján kivágták a közterületeken található gyümölcsfákat, amelyekről senki nem gyűjti be a termést, megtakarították a várost a benőtt, bozótos területektől, csökkentették a kukák számát, és tervezik föld alatti szeméttárolók megpályázását.

Emellett hat beavatkozás során elszállítottak 14 medvét vadászterületen belül. Mindezeknek köszönhetően jelentősen csökkent tavaly a medveriasztások száma, és remélik, idén még kevesebb gond lesz velük.

Régiósítás, Boc és az RMDSZ

A régiósítás nagy híve Emil Boc. A kolozsvári polgármester a közelmúltban is szorgalmazta az ország közigazgatási átalakítását, mégpedig úgy, hogy a megyék helyét a nagyobb régiók vegyék át. A magyar szempontból kedvezőtlen tervezetet 2011-ben, még miniszterelnökként szorgalmazta először, de kudarcot vallott, bár Traian Băsescu akkori államfő is támogatta az ötletet.

A romániai megyei jogú városok egyesületét is vezető Boc egy évtizeddel később is hangsúlyozta, az ország legutóbbi területi-közigazgatási reformját 1968-ban hajtották végre, és változásokra van szükség. Emil Boc egy olyan törvénytervezetet javasolt, amely közigazgatási könnyítéseket biztosítana azoknak a településeknek, amelyek önként egyesülnek a megyeszékhellyel. Florin Cîţu akkori miniszterelnök 2021-ben erről azt mondta, hogy nem utasítja el Boc ötletét, annál is inkább, mert a megvalósítása megkönnyítené az európai alapok lehívását.

Boc tavaly decemberben is felmelegítette a témát a megyei jogú városok képviselőinek egyik gyűlésén, mondván: ha két vagy több megye egyesülne, régiónként minimum 800 ezer lakossal megfelelnének az EU bizonyos kiírásai feltételeinek. A liberális párti politikus – Cseke Attilához hasonlóan – 2025-öt jelölte meg legközelebbi időpontként, amikor komolyan terítékre kerülhet a téma. Egyúttal jelezte: régiósítást alkotmánymódosítással, több megye egyetlen hasonló közigazgatási egységbe tömörülését viszont már törvénnyel is meg lehetne valósítani.

A régiósítás – amelynek egyébként szintén híve volt például Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt volt elnöke – természetesen feszültségeket szülne a jelenlegi települések, városok, megyék vezetői között, hiszen sokan nem szívesen olvadnának be, vezető pozíciókat, tanácsosi helyeket, súlyos pénzösszegeket, szavazatokat veszítve. Bár egyes vidékeken egyértelmű, mely nagyváros lenne a régióközpont, nincs mindenhol így, a vezető szerepért pedig vérre menő harcok folynának, és biztos lennének nagy vesztesek.

A régiósítás egyik fő „kerékkötője” eddig az RMDSZ volt, amely nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar többségű vagy vezetésű közigazgatási egységeket egybeolvasszák a „román tengerrel”, amely révén a szövetség elveszítené vezető pozícióit, érdekérvényesítési erejét. Közben a román politikai erők sem akarnak egykönnyen olyan tervbe belemenni, hogy például Székelyföld különálló régió legyen, mert ezzel jókora támadási felületet adnának a magyarveszéllyel riogató nacionalistáknak. Ha azonban a jelenlegi liberális-szociáldemokrata nagykoalíció a jövőben is működni fog, esetleg 2024-ben meg is erősödik, elméletileg akár az RMDSZ támogatása nélkül is bármit jóvá tudnak hagyni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében

A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.

Kelemen Hunor: le a kalappal a magyar választók előtt, bízunk Nicușor Dan győzelmében
2025. május 18., vasárnap

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése

Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.

Lefaragta a szaktárca az összeget, veszélybe került a kolozsvári Harag György Emlékév megszervezése
2025. május 18., vasárnap

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó

Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.

Erdélyi és partiumi szavazási kedv: Kolozs megye az élbolyban, Szatmár megye sereghajtó
2025. május 18., vasárnap

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia

Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia
2025. május 18., vasárnap

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai
2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt