Nem félti rangját a legkisebb romániai város, kevesebb medvét és több turistát várnak Tusnádfürdőre

Többtucatnyi romániai város, illetve megyei jogú város (municípium) nem őrizhetné meg jelenlegi közigazgatási besorolását a tavalyi népszámlálás adatai szerint, ha szigorúan a törvény betűit, a lakosság számára vonatkozó feltételeket néznénk. Ugyanis a 2001/351-es számú jogszabály többek között előírja, hogy egy városnak legalább 5 ezer, egy municípiumnak pedig minimum 25 ezer lakossal kell rendelkeznie. Ehhez képest

a 2022-es cenzus adatai szerint csaknem 40 romániai város, illetve ugyanennyi megyei jogú város nem felel meg ezen feltételnek.

Köztük számos erdélyi település is. A legkisebb romániai város címmel továbbra is a Hargita megyei Tusnádfürdő rendelkezik, amely – hivatalosan – 1372 lakosával jócskán elmarad az említett szinttől. A Bihar megyei Diófás (1987) és Vaskoh (2025), illetve a Hargita megyei Borszék (2391) is alaposan „alulteljesít” ilyen szempontból, de például a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő (3787), a brassói Predeál (4020) és Kőhalom (4907), a Fehér megyei Abrudbánya (4360), a máramarosi Kapnikbánya (4264) és Felsőszelistye (4856), a szebeni Kiskapus (4570) és a Maros megyei Erdőszentgyörgy (4875) is a városi „vonal” alá került.

A megyei jogú városok között a Mehedinți megyei Orsova a legkisebb (8506), de a bihari Belényest sem lakják sokkal többen (9745), illetve a megyéből Margitta (13 573) és Nagyszalonta (15 792) is messze elmarad a 25 ezres szinttől. Akárcsak a hargitai Maroshévíz (12 609) és Gyergyószentmiklós (15 884), illetve a Kovászna megyei Kézdivásárhely (16 243).

Az említett törvény betűi szerint az elméletileg különösen előrehaladott urbanizációért, fejlett infrastruktúráért járó megyei jogú városi rang előnyeit nem élvezhetné többek között Szászváros (Hunyad, 16 825), Balázsfalva (Fehér, 17 816), Nagykároly (Szatmár, 18 957), Szamosújvár (Kolozs, 19 873), Feketehalom (Brassó, 20 534), Aranyosgyéres (Kolozs, 20 590), Dicsőszentmárton (Maros, 20 604), Nagyenyed (Fehér, 21 307) és Segesvár (Maros, 23 927) sem.

Persze józan ésszel felmérve elképzelhetetlen, hogy az említett településeket hirtelen „lefokoznák” kizárólag a népszámlálási adatok miatt. Egyrészt már csak azért sem, mert Romániában köztudottan számos törvényt nem tartanak be a valóságban. Ráadásul például az ország legkisebb városa, Tusnádfürdő már az említett, 2001/351-es számú törvény elfogadásakor sem felelt meg a megfogalmazott elvárásnak (2001-ben még az 1992-es cenzus adatait láthatták, miszerint 1969-en lakták a székelyföldi üdülőtelepet), azóta pedig nyugodtan megőrizhette közigazgatási besorolását.

Mégpedig immár 55 éven át, hiszen Tusnádfürdőt az 1968-as közigazgatási átszervezéskor „léptették elő” várossá. Természetesen a nemzetközi turisztikai hírnevének köszönhetően,

hiszen Székelyföld, Csíkország egyik büszkesége, az Erdély gyöngyeként, kis Svájcként is emlegetett gyógyfürdő és üdülőtelep változatos vegyi összetételű borvizeivel, mofettáival, tiszta levegőjével, a lebilincselő tájjal már az Osztrák–Magyar Monarchia idején is vonzotta a kikapcsolódni vágyókat. A kommunizmus alatt jelentősen átépítették, de manapság is folyamatosan változik arculata a környék nevezetességeihez – a Ludmilla-kilátóhoz és Apor-bástyához, a Vártetőhöz, a Sólyomkőre, a Szent Anna-tóhoz és a Nagy-Piliskére – vezető túraútvonalak kiindulópontjaként is szolgáló településnek. Amely hosszú évek óta otthont ad a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, azaz a – többek között Orbán Viktor miniszterelnök által is rendszeresen látogatott – Tusványosnak is.

Tusnádfürdő polgármestere nem aggódik amiatt, hogy a jó hírnévnek örvendő település most hirtelen elveszítené városi címét. Butyka Zsolt – aki 2020-ban függetlenként indulva nyerte el az elöljárói tisztséget – a Krónikának nyilatkozva nonszensznek nevezte, hogy a kevés ház és tömbház mellett rengeteg panzióval, szállodával rendelkező települést közigazgatásilag visszaminősítenék.

– érzékeltette a helyzet visszásságát az elöljáró. A korábban RMDSZ-es helyi tanácsosként is tevékenykedő polgármester szerint csakis törvénymódosítással történhetne meg mindez, csupán a népszámlálási adatok pedig erre nem adhatnak okot.

Egyébként az említett törvényben nemcsak a lakosság száma szerepel feltételként: a településnek meg kell felelnie bizonyos urbanizációs elvárásoknak is, a lakosság foglalkozását (város esetén legalább 75 százaléka ne a mezőgazdaságban tevékenykedjen), infrastrukturális fejlettséget (aszfalt, vezetékes víz, csatornázás), illetve egészségügyi, oktatási, kulturális, sportolási létesítmények, körülmények meglétét tekintve.

Butyka Zsolt ennek kapcsán jelezte, folyamatos fejlesztések zajlanak: idén fektetnek le 18 kilométernyi új vezetékhálózatot, készül a belső ivóvíz- és csatornázási rendszer, új óvoda épül, elő van készítve a pályázat az iskolaépület energiahatékonyabbá tételére, és kulturális, sportolási téren is jól állnak, tehát szerinte megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Bár más, nagyobb városok elöljáróinak beszámolói szerint egy település sok pénztől elesne azzal, ha elveszítené közigazgatási rangját,

a tusnádfürdői polgármester szerint számukra e téren nem jár egyértelmű előnyökkel, hogy városként vannak nyilvántartva, sőt a múltban hátrányuk is származott abból, hogy bizonyos pályázatokat nem érhettek el, mert kizárólag vidéki településeknek írták ki őket.

A központi költségvetésből valamivel több pénzt oszthatnak vissza nekik, de a megyeit tekintve ez már nemigen mondható el. „Tusnádfürdőnek nagyon kicsi a területe, ezt is figyelembe veszik, amikor visszaosztás van, akárcsak a lakosság számát, a megyénél még a leadott szavazatok számát is nézik, úgyhogy e tekintetben nem biztos, hogy ez előny nekünk” – vázolta Butyka Zsolt.

Ezzel együtt a polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy egy majdani közigazgatási reform eredményeként elveszítsék a városi rangot.

– jelentette ki az elöljáró. Az ökoturisztikai cím – amellyel az ország csupán hét kisebb régiója rendelkezik – odaítélése során egyébként többek között a szálláshelyek minőségét, a gasztronómiai szolgáltatásokat, magát a városrendezési tervet, a „zöldprogramok” meglétét is figyelték; a polgármester szerint a cím turisztikai szempontból sokat lendíthet a település népszerűségén.

Amely viszont a helyiek számára már nem annyira népszerű: több mint 250 fővel csökkent a lakosság a korábbi népszámláláshoz képest, ami mintegy 15 százalékos fogyást jelent.

Butyka Zsolt szerint – bár fejlődő, a turisták körében rendkívül népszerű településről beszélünk – a pandémia sokat ártott a vendéglátóiparból élő településnek, ugyanakkor sajnos eddig nem sikerült nagy számban otthon tartani a fiatalokat.

A tendencia visszafogásában, megfordításában segíthet az elöljáró szerint a magyar kormánytámogatással épülő, immár napközis programot, azaz délutáni felügyeletet is biztosító óvoda, hiszen a fiatal szülők számára a legfontosabb, hogy biztonságban tudják gyermekeiket, amíg dolgoznak. Emellett az iskolaépület felújítása is segíthet az otthon maradásban. Akárcsak a két, az országos helyreállítási alapból, pályázati úton megépülő úgynevezett nZeb (angolul nearly zero-energy buildings – olyan épületek, amelyek energiafogyasztása közelít a nullához) tömbház: a 12 lakást tanárok, orvosok, fiatal családok foglalhatják majd el.

A tervezett wellnessbővítés révén létrejövő új munkahelyek is vonzóbbá tehetik ilyen szempontból is a fürdővárost, ugyanakkor a beruházás által több időt tölthetnek az üdülőhelyen a turisták, ami szintén pluszbevételforrás lehet a helyieknek. „Nekem és csapatomnak, a képviselő-testületnek az a »haditerve«, hogy két-három éven belül megfordítsuk ezt a tendenciát” – nyilatkozta lapunknak Butyka Zsolt.

A tavalyi turistaidényre kitérve a polgármester szerint megközelítették a pandémia előtti számokat, „de ugye ez az a műfaj, amiben soha senki sem elégedett”.

Az elmúlt időszakban megnőtt a befektetési kedv, új szolgáltatások fognak megjelenni a fürdővárosban, ami még jobb szezont vetít előre.

Mint ismeretes, a közelmúltban Tusnádfürdő egyik fő „látványosságává” vált a medve is, aminek azért messze nem örülnek a településen. A medvekérdés megoldása érdekében szakemberekből álló bizottság segíti az önkormányzat munkáját, illetve a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakembereivel-diákjaival többször is felmérték a várost, mi csalogathatja oda-tartja ott a medvéket.

A javaslatok alapján kivágták a közterületeken található gyümölcsfákat, amelyekről senki nem gyűjti be a termést, megtakarították a várost a benőtt, bozótos területektől, csökkentették a kukák számát, és tervezik föld alatti szeméttárolók megpályázását.

Emellett hat beavatkozás során elszállítottak 14 medvét vadászterületen belül. Mindezeknek köszönhetően jelentősen csökkent tavaly a medveriasztások száma, és remélik, idén még kevesebb gond lesz velük.