Nem félti rangját a legkisebb romániai város, kevesebb medvét és több turistát várnak Tusnádfürdőre

Páva Adorján 2023. március 04., 16:58

Képtelenség, hogy Tusnádfürdő, Románia legkisebb városa elveszítse közigazgatási rangját csupán az új népszámlálási adatok miatt – jelentette ki a Krónikának Butyka Zsolt. A nemzetközi hírnévnek örvendő székelyföldi fürdőváros polgármesterét arra reagáltattuk, hogy a törvény betűi szerint Tusnádfürdő – közel negyven más városhoz, és ugyanennyi municípiumhoz hasonlóan – nem lenne jogosult jelenlegi közigazgatási besorolására. A csíkszéki elöljárót a település népszámlálási adatairól, új ökoturisztikai címéről, idegenforgalomról, medvehelyzetről is faggattuk. Ugyanakkor felidézzük a közelmúltban felmerült régiósítási, közigazgatásireform-terveket is.

Nem félti rangját a legkisebb romániai város, kevesebb medvét és több turistát várnak Tusnádfürdőre
galéria
Tusnádfürdő madártávlatból. A festői táj kevés magánházat és sok panziót, szállodát övez Fotó: Pinti Attila

Többtucatnyi romániai város, illetve megyei jogú város (municípium) nem őrizhetné meg jelenlegi közigazgatási besorolását a tavalyi népszámlálás adatai szerint, ha szigorúan a törvény betűit, a lakosság számára vonatkozó feltételeket néznénk. Ugyanis a 2001/351-es számú jogszabály többek között előírja, hogy egy városnak legalább 5 ezer, egy municípiumnak pedig minimum 25 ezer lakossal kell rendelkeznie. Ehhez képest

a 2022-es cenzus adatai szerint csaknem 40 romániai város, illetve ugyanennyi megyei jogú város nem felel meg ezen feltételnek.

„Alullakott” erdélyi települések

Köztük számos erdélyi település is. A legkisebb romániai város címmel továbbra is a Hargita megyei Tusnádfürdő rendelkezik, amely – hivatalosan – 1372 lakosával jócskán elmarad az említett szinttől. A Bihar megyei Diófás (1987) és Vaskoh (2025), illetve a Hargita megyei Borszék (2391) is alaposan „alulteljesít” ilyen szempontból, de például a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő (3787), a brassói Predeál (4020) és Kőhalom (4907), a Fehér megyei Abrudbánya (4360), a máramarosi Kapnikbánya (4264) és Felsőszelistye (4856), a szebeni Kiskapus (4570) és a Maros megyei Erdőszentgyörgy (4875) is a városi „vonal” alá került.

A megyei jogú városok között a Mehedinți megyei Orsova a legkisebb (8506), de a bihari Belényest sem lakják sokkal többen (9745), illetve a megyéből Margitta (13 573) és Nagyszalonta (15 792) is messze elmarad a 25 ezres szinttől. Akárcsak a hargitai Maroshévíz (12 609) és Gyergyószentmiklós (15 884), illetve a Kovászna megyei Kézdivásárhely (16 243).

Az említett törvény betűi szerint az elméletileg különösen előrehaladott urbanizációért, fejlett infrastruktúráért járó megyei jogú városi rang előnyeit nem élvezhetné többek között Szászváros (Hunyad, 16 825), Balázsfalva (Fehér, 17 816), Nagykároly (Szatmár, 18 957), Szamosújvár (Kolozs, 19 873), Feketehalom (Brassó, 20 534), Aranyosgyéres (Kolozs, 20 590), Dicsőszentmárton (Maros, 20 604), Nagyenyed (Fehér, 21 307) és Segesvár (Maros, 23 927) sem.

A legkisebb romániai város 1372 lakossal rendelkezik Fotó: Pinti Attila

Erdély apró gyöngye

Persze józan ésszel felmérve elképzelhetetlen, hogy az említett településeket hirtelen „lefokoznák” kizárólag a népszámlálási adatok miatt. Egyrészt már csak azért sem, mert Romániában köztudottan számos törvényt nem tartanak be a valóságban. Ráadásul például az ország legkisebb városa, Tusnádfürdő már az említett, 2001/351-es számú törvény elfogadásakor sem felelt meg a megfogalmazott elvárásnak (2001-ben még az 1992-es cenzus adatait láthatták, miszerint 1969-en lakták a székelyföldi üdülőtelepet), azóta pedig nyugodtan megőrizhette közigazgatási besorolását.

Mégpedig immár 55 éven át, hiszen Tusnádfürdőt az 1968-as közigazgatási átszervezéskor „léptették elő” várossá. Természetesen a nemzetközi turisztikai hírnevének köszönhetően,

hiszen Székelyföld, Csíkország egyik büszkesége, az Erdély gyöngyeként, kis Svájcként is emlegetett gyógyfürdő és üdülőtelep változatos vegyi összetételű borvizeivel, mofettáival, tiszta levegőjével, a lebilincselő tájjal már az Osztrák–Magyar Monarchia idején is vonzotta a kikapcsolódni vágyókat. A kommunizmus alatt jelentősen átépítették, de manapság is folyamatosan változik arculata a környék nevezetességeihez – a Ludmilla-kilátóhoz és Apor-bástyához, a Vártetőhöz, a Sólyomkőre, a Szent Anna-tóhoz és a Nagy-Piliskére – vezető túraútvonalak kiindulópontjaként is szolgáló településnek. Amely hosszú évek óta otthont ad a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, azaz a – többek között Orbán Viktor miniszterelnök által is rendszeresen látogatott – Tusványosnak is.

Cseke: 2025 előtt semmiképp nem lehet közigazgatási reform

Bár a közigazgatási reform hosszú évek óta szerepel egyes politikai szereplők prioritásai között, egyelőre nem mertek valóban „hozzányúlni” a témához. Cseke Attila szerint 2025-nél hamarabb nem kerülhet napirendre Romániában a közigazgatási reform, a régiósítás témája. A fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter február közepén egy tévéinterjúban kijelentette: jövőre négy választást tartanak az országban, miközben a szomszédban háború dúl. „Nem azt mondom, hogy nincs nyugalom az országban, de a régiósítás témája, vagy a közigazgatási átszervezés – mert a kettő összefügg – bizonyos gyötrődéseket eredményez a társadalomban, hogy így mondjam. Mindenki a saját érdekeit nézi, amellett érvel, hogy községközpont, város legyen, mást bekebelezzen. 1968-ban is voltak görcsölések, bár más volt a rezsim. Mindezt nyugalmi időszakban kell megtenni” – érvelt az RMDSZ-es tárcavezető, hangsúlyozva: mindenekelőtt alkotmánymódosítást kell végrehajtani a régiósításhoz.
Polgármester: nonszensz lenne a visszaminősítés

Tusnádfürdő polgármestere nem aggódik amiatt, hogy a jó hírnévnek örvendő település most hirtelen elveszítené városi címét. Butyka Zsolt – aki 2020-ban függetlenként indulva nyerte el az elöljárói tisztséget – a Krónikának nyilatkozva nonszensznek nevezte, hogy a kevés ház és tömbház mellett rengeteg panzióval, szállodával rendelkező települést közigazgatásilag visszaminősítenék.

Akkor abban is mi lennénk az elsők, ennyi szálláshellyel, wellnesszel, kezelőközpontokkal rendelkező faluként”

– érzékeltette a helyzet visszásságát az elöljáró. A korábban RMDSZ-es helyi tanácsosként is tevékenykedő polgármester szerint csakis törvénymódosítással történhetne meg mindez, csupán a népszámlálási adatok pedig erre nem adhatnak okot.

Butyka Zsolt tusnádfürdői polgármester Fotó: Pinti Attila

Egyébként az említett törvényben nemcsak a lakosság száma szerepel feltételként: a településnek meg kell felelnie bizonyos urbanizációs elvárásoknak is, a lakosság foglalkozását (város esetén legalább 75 százaléka ne a mezőgazdaságban tevékenykedjen), infrastrukturális fejlettséget (aszfalt, vezetékes víz, csatornázás), illetve egészségügyi, oktatási, kulturális, sportolási létesítmények, körülmények meglétét tekintve.

Butyka Zsolt ennek kapcsán jelezte, folyamatos fejlesztések zajlanak: idén fektetnek le 18 kilométernyi új vezetékhálózatot, készül a belső ivóvíz- és csatornázási rendszer, új óvoda épül, elő van készítve a pályázat az iskolaépület energiahatékonyabbá tételére, és kulturális, sportolási téren is jól állnak, tehát szerinte megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Bár más, nagyobb városok elöljáróinak beszámolói szerint egy település sok pénztől elesne azzal, ha elveszítené közigazgatási rangját,

a tusnádfürdői polgármester szerint számukra e téren nem jár egyértelmű előnyökkel, hogy városként vannak nyilvántartva, sőt a múltban hátrányuk is származott abból, hogy bizonyos pályázatokat nem érhettek el, mert kizárólag vidéki településeknek írták ki őket.

A központi költségvetésből valamivel több pénzt oszthatnak vissza nekik, de a megyeit tekintve ez már nemigen mondható el. „Tusnádfürdőnek nagyon kicsi a területe, ezt is figyelembe veszik, amikor visszaosztás van, akárcsak a lakosság számát, a megyénél még a leadott szavazatok számát is nézik, úgyhogy e tekintetben nem biztos, hogy ez előny nekünk” – vázolta Butyka Zsolt.

Ezzel együtt a polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy egy majdani közigazgatási reform eredményeként elveszítsék a városi rangot.

Most decemberben kaptuk meg az ökoturisztikai desztináció címet, nonszensz volna, ha az elismert térség vezető települése, Tusnádfürdő mint fürdőváros, elveszítené városi rangját, biztos, hogy küzdenénk ez ellen”

– jelentette ki az elöljáró. Az ökoturisztikai cím – amellyel az ország csupán hét kisebb régiója rendelkezik – odaítélése során egyébként többek között a szálláshelyek minőségét, a gasztronómiai szolgáltatásokat, magát a városrendezési tervet, a „zöldprogramok” meglétét is figyelték; a polgármester szerint a cím turisztikai szempontból sokat lendíthet a település népszerűségén.

Tusnádfürdői látkép, középen a Csukás-tóval Fotó: Pinti Attila

Fogynak a helyiek, marasztalnák a fiatalokat

Amely viszont a helyiek számára már nem annyira népszerű: több mint 250 fővel csökkent a lakosság a korábbi népszámláláshoz képest, ami mintegy 15 százalékos fogyást jelent.

Butyka Zsolt szerint – bár fejlődő, a turisták körében rendkívül népszerű településről beszélünk – a pandémia sokat ártott a vendéglátóiparból élő településnek, ugyanakkor sajnos eddig nem sikerült nagy számban otthon tartani a fiatalokat.

A tendencia visszafogásában, megfordításában segíthet az elöljáró szerint a magyar kormánytámogatással épülő, immár napközis programot, azaz délutáni felügyeletet is biztosító óvoda, hiszen a fiatal szülők számára a legfontosabb, hogy biztonságban tudják gyermekeiket, amíg dolgoznak. Emellett az iskolaépület felújítása is segíthet az otthon maradásban. Akárcsak a két, az országos helyreállítási alapból, pályázati úton megépülő úgynevezett nZeb (angolul nearly zero-energy buildings – olyan épületek, amelyek energiafogyasztása közelít a nullához) tömbház: a 12 lakást tanárok, orvosok, fiatal családok foglalhatják majd el.

A magyar kormánytámogatással épülő óvoda alapkőletétele Fotó: Pinti Attila

A tervezett wellnessbővítés révén létrejövő új munkahelyek is vonzóbbá tehetik ilyen szempontból is a fürdővárost, ugyanakkor a beruházás által több időt tölthetnek az üdülőhelyen a turisták, ami szintén pluszbevételforrás lehet a helyieknek. „Nekem és csapatomnak, a képviselő-testületnek az a »haditerve«, hogy két-három éven belül megfordítsuk ezt a tendenciát” – nyilatkozta lapunknak Butyka Zsolt.

A tavalyi turistaidényre kitérve a polgármester szerint megközelítették a pandémia előtti számokat, „de ugye ez az a műfaj, amiben soha senki sem elégedett”.

Az elmúlt időszakban megnőtt a befektetési kedv, új szolgáltatások fognak megjelenni a fürdővárosban, ami még jobb szezont vetít előre.

Hívatlan vendég. Tavaly jelentősen csökkent a medveriasztások száma Fotó: Beliczay László

Medveellenes fellépések

Mint ismeretes, a közelmúltban Tusnádfürdő egyik fő „látványosságává” vált a medve is, aminek azért messze nem örülnek a településen. A medvekérdés megoldása érdekében szakemberekből álló bizottság segíti az önkormányzat munkáját, illetve a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakembereivel-diákjaival többször is felmérték a várost, mi csalogathatja oda-tartja ott a medvéket.

A javaslatok alapján kivágták a közterületeken található gyümölcsfákat, amelyekről senki nem gyűjti be a termést, megtakarították a várost a benőtt, bozótos területektől, csökkentették a kukák számát, és tervezik föld alatti szeméttárolók megpályázását.

Emellett hat beavatkozás során elszállítottak 14 medvét vadászterületen belül. Mindezeknek köszönhetően jelentősen csökkent tavaly a medveriasztások száma, és remélik, idén még kevesebb gond lesz velük.

Régiósítás, Boc és az RMDSZ

A régiósítás nagy híve Emil Boc. A kolozsvári polgármester a közelmúltban is szorgalmazta az ország közigazgatási átalakítását, mégpedig úgy, hogy a megyék helyét a nagyobb régiók vegyék át. A magyar szempontból kedvezőtlen tervezetet 2011-ben, még miniszterelnökként szorgalmazta először, de kudarcot vallott, bár Traian Băsescu akkori államfő is támogatta az ötletet.

A romániai megyei jogú városok egyesületét is vezető Boc egy évtizeddel később is hangsúlyozta, az ország legutóbbi területi-közigazgatási reformját 1968-ban hajtották végre, és változásokra van szükség. Emil Boc egy olyan törvénytervezetet javasolt, amely közigazgatási könnyítéseket biztosítana azoknak a településeknek, amelyek önként egyesülnek a megyeszékhellyel. Florin Cîţu akkori miniszterelnök 2021-ben erről azt mondta, hogy nem utasítja el Boc ötletét, annál is inkább, mert a megvalósítása megkönnyítené az európai alapok lehívását.

Boc tavaly decemberben is felmelegítette a témát a megyei jogú városok képviselőinek egyik gyűlésén, mondván: ha két vagy több megye egyesülne, régiónként minimum 800 ezer lakossal megfelelnének az EU bizonyos kiírásai feltételeinek. A liberális párti politikus – Cseke Attilához hasonlóan – 2025-öt jelölte meg legközelebbi időpontként, amikor komolyan terítékre kerülhet a téma. Egyúttal jelezte: régiósítást alkotmánymódosítással, több megye egyetlen hasonló közigazgatási egységbe tömörülését viszont már törvénnyel is meg lehetne valósítani.

A régiósítás – amelynek egyébként szintén híve volt például Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt volt elnöke – természetesen feszültségeket szülne a jelenlegi települések, városok, megyék vezetői között, hiszen sokan nem szívesen olvadnának be, vezető pozíciókat, tanácsosi helyeket, súlyos pénzösszegeket, szavazatokat veszítve. Bár egyes vidékeken egyértelmű, mely nagyváros lenne a régióközpont, nincs mindenhol így, a vezető szerepért pedig vérre menő harcok folynának, és biztos lennének nagy vesztesek.

A régiósítás egyik fő „kerékkötője” eddig az RMDSZ volt, amely nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar többségű vagy vezetésű közigazgatási egységeket egybeolvasszák a „román tengerrel”, amely révén a szövetség elveszítené vezető pozícióit, érdekérvényesítési erejét. Közben a román politikai erők sem akarnak egykönnyen olyan tervbe belemenni, hogy például Székelyföld különálló régió legyen, mert ezzel jókora támadási felületet adnának a magyarveszéllyel riogató nacionalistáknak. Ha azonban a jelenlegi liberális-szociáldemokrata nagykoalíció a jövőben is működni fog, esetleg 2024-ben meg is erősödik, elméletileg akár az RMDSZ támogatása nélkül is bármit jóvá tudnak hagyni.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport