Ezzel magyarázható, hogy az erdélyi idegenforgalom számára kiemelkedően jó esztendő volt 2022, amiből szép szeletet hasított ki a falusi turizmus is. Mindez annak ellenére, hogy a két évnyi korlátozások miatt a vendéglátásnak ez a szegmense jelentősen átalakult.

Az erdélyi magyar falusi turizmus alapját jelentő magyarországi vendégek szállásfoglalását közvetítő portálok – elsősorban az Erdelyiturizmus.hu – a koronavírus-járvány „mellékhatásaként” felszámolódtak. A keletkezett űr egy részét a holland székhelyű, multinacinonális óriáscég, a Booking.com igyekezett átvenni, azonban törekvése csak részben sikerült, hiszen a tömegturizmusra alapozó világportál távol áll a tőkeszegény erdélyi falusi vendéglátók igényeitől.

Szerinte a minőségi szállások árai nálunk is beilleszkedtek az európai trendekbe. Ami valóban olcsó, azt nem szívesen foglalják a turisztikai irodák, mert gyenge a minősége. Aki Erdélybe jön, az nem az olcsóság miatt választja a helyi szállásadókat, hanem szereti a környezetet, az egyházi vagy világi rendezvényeket és a gyönyörű hegyvidéki tájat.

A húsz éve turistautak szervezésével foglalkozó magyarországi cég szerint ügyfeleik elégedettek az erdélyi vendéglátással. A Vaskaputól Kolozsváron és a Mezőségen át a máramarosi fatemplomokig szervezett útjaikra is sok a visszatérő turista, így egyre gyakrabban lépik át megtelt buszokkal a magyar–román határt.

Nem biztos azonban, hogy ennek a vidéknek jót tesz a megnövekvő tömegturizmus” – magyarázta a vállalkozó. A Székelyföldre irányuló turizmusnak jelenleg mintegy 60-70 százaléka Magyarországról érkezik, és 30-40 százaléka a romániai vendég.

A vendéglátó szerint igyekeznek kiszűrni a csendháborító vendégeket. Foglaláskor kizáró feltételként határozzák meg, hogy a szálláshelyen és környékén nem szabad zenét bömböltetni, így megválogatják az érdeklődőket. Nagy Árpád szerint az idegenforgalom a szállásadók szempontjából is vonzerő. Az utóbbi években sokan építettek turisztikai, vendéglátói céllal ingatlant, de egy elkészült, berendezett vendégház önmagában még nem jelenti azt, hogy holnaptól tömegesen jönnek a turisták. Nagy Árpád tapasztalatai szerint

,,Ha a vendégház mellett folyik egy patak és erdő közelében fekszik, az már fél siker. De mégsem ez az egyetlen meghatározó tényező. Ha a vendégház gyenge, lerobbant, akkor nem tudja ellensúlyozni a szép környezetet sem” – érvelt portálunknak a székelyföldi vállalkozó.

,,Abszurdnak tartom, hogy éttermekkel, vendéglőkkel sorolnak egy kategóriába, amikor a konyha engedélyeztetését kérjük. Egy falusi vendéglátónak nincs annyi tőkéje, hogy a román hatóságok által megkövetelt ultramodern konyhát építsen és üzemeltessen. A húsoknak, zöldségeknek és gyümölcsöknek mind külön hűtőszekrény kell, ami öltözővel és egyéb helyiségekkel egy vagyonba kerül. Mivel nem kapunk közétkeztetésre engedélyt, hivatalosan reggelit sem szolgálhatunk fel a vendégeknek saját készítményeinkből. A nálunk elszállásolt turista hivatalosan csak akkor kaphat reggelit, ha catering cégtől vásároljuk meg az előre csomagolt menüt” – panaszolja a romániai bürokrácia útvesztőjét a magyarlónai vendéglátó.

Úgy véli, ma ez az erdélyi falusi turizmus legnagyobb kerékkötője. Ha az élelmiszer-biztonsági hatóság rajtakapja a falusi vendéglátókat, hogy ételt szolgálnak fel az elszállásolt vendégeknek, hatalmas büntetést kockáztatnak. Ugrai Ilona azt szeretné, ha a román kormány tagjaként az RMDSZ ezzel is foglalkozna. A falusi turizmus sok erdélyi magyar gazdát is érint, akik a bürokratikus előírások miatt abbahagyják, vagy hozzá sem fognak a vidéki megélhetést biztosító falusi vendéglátásnak.